Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen. Határai nyugaton Banglades és India, északkeleten Kína, keleten Laosz, délkeleten Thaiföld, míg délen és délnyugaton az Andamán-tenger és a Bengáli-öböl.
Fővárosa az ország szívében Nepjida, legnagyobb városa pedig az Iravádi torkolata közelében Jangon (Yangon).
1962 óta de facto katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A 2021 eleji puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett, amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése polgárháborúvá fajult.
Az ország nagyon gazdag természeti erőforrásokban, mint például a jáde és más drágakövek és más ásványok, kőolaj, földgáz, tíkfa, valamint megújuló energiaforrással is rendelkezik, a régió többi országához képest a legnagyobb napenergia-potenciállal.Vakulchuk, Roman; Kyaw Kyaw Hlaing; Edward Ziwa Naing; Indra Overland; Beni Suryadi and Sanjayan Velautham (2017). Myanmar's Attractiveness for Investment in the Energy Sector. A Comparative International Perspective. Norwegian Institute of International Affairs (NUPI) and Myanmar Institute of Strategic and International Studies (MISIS) Report. p. 8. De szenvedett a gyarmati kizsákmányolástól, az instabilitástól, a hivatali korrupciótól, a rossz infrastruktúrától, a vezetés pedig kevés figyelmet fordított az emberi fejlődésre. A 20. század eleji még a leggazdagabb délkelet-ázsiai nemzetből a 21. századra a világ egyik legszegényebb országává vált.
Országneve Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást.
Az átnevezés továbbra is vitatott kérdés. Sok politikai és etnikai ellenzéki csoport és ország továbbra is a Burma nevet használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának. A politikai vezetés üldözte azokat az embereket, akik a Burma alakot használják Mianmar helyett."What's in a Name: Burma or Myanmar?". United States Institute of Peace."Should it be Burma or Myanmar?" (2007). Mindkét név a korábbi burmai Mranma vagy Mramma szóból származik, amely a legnagyobb burmai etnikai csoport neve. A szó etimológiája bizonytalan,Hall, DGE (1960). "Pre-Pagan Burma". 13 oldal. egy népszerű elmélet szerint a szanszkrit Brahma Deszha: „Brahma földje” megnevezésből származik.Gustaaf Houtman (1999). Mental Culture in Burmese Crisis Politics: Aung San Suu Kyi and the National League for Democracy. ILCAA. 352 oldal.
Az ország hivatalos teljes neve „Mianmari Szövetségi Köztársaság”. Azok az országok, amelyek hivatalosan nem ismerik el ezt a nevet, a „Burma Unió” alakot használják helyette. Angolul az országot általánosan Burma vagy Mianmar néven ismerik. Burmai nyelven a kiejtés a használt nyelvjárástól függ, és vagy Bama (kiejtése [bəmà]), vagy Mjama (kiejtése [mjəmà],megközelítőleg „Mjanmá”).
Az amerikai kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő a következő nyilatkozatot tette 2007. szeptember 27-én, az újabb összecsapásokKilenc halálos áldozat, sok száz letartóztatott szerzetes (Index, 2007. szeptember 27.) apropóján: „Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát”. Ezt az álláspontot a külügyminisztérium is megerősítette.Nem mindegy: A demokratikus ellenzék Burmát mond, a katonai junta Mianmart (Hírszerző, 2007. szeptember 27.)
Nevének kiejtése és átírása Az ország nevének eredeti kiejtése mijanmar /ˈmjɑnˌmɑː/Merriam-Webster's Collegiate Dictionary, Eleventh, Springfield, Massachusetts, USA: Merriam-Webster. .Miért mondtad, hogy Burma? (Láng Attila D. blogja, 2012. November 1.) (megközelítőleg „Mjanmá”), amelyre a Keleti nevek magyar helyesírása a Mjanma alakot javasolja (382. o.), ezt azonban (feltehetőleg a latin betűs transzkripciók hatására) felülírta a Földrajzinév-bizottság döntése (1991. május 27.), mely szerint a rövid név Mianmar, a hosszú államnév pedig Mianmari Szövetségi Köztársaság.
Földrajz
A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos még Bangladessel és Laosszal is. Délen az Andamán-tengerrel, délnyugaton a Bengáli-öböllel határos. Területe nagyjából akkora, mint Ukrajna és Magyarország területe együttvéve.
Domborzat Területének jelentős része hegyekkel borított. Északon, északkeleten az Észak-burmai hegyvidék húzódik, amely a Kelet-tibeti hegyvidék folytatásának tekinthető. Nyugaton az Arakan-hegység , amely magába foglalja a Csin- , a Naga- és a Patkai-hegység vonulatát. Az ország középső részének keleti részén a San-fennsík és a Karen-hegység , míg Mianmar és Thaiföld között a Központi-hegyvidékhez tartozó Dawna-hegység található. Ettől délre a két ország között a Tenasserim vonulata (thai: ทิวเขาตะนาวศรี) húzódik.
A központi részt az Iravádi-medence foglalja el, déli része termékeny síkság. A medence déli részének tengelyét keleten az É-D-i irányú 1000 m-nél alacsonyabb Pegu-hegység választja el a Szalven folyó völgyétől.
Legmagasabb pontja az ország északi csücskén található: Hkakabo Razi, m.
Vízrajz A terület vízrajzi tengelye a Himalája gleccsereiben eredő, bővízű Iravádi (Irrawaddy), amely nagyjából É-D-i irányban szeli át az országot és km²-es deltával ömlik az Indiai-óceánba. Legfontosabb mellékfolyója a Ny-Burmai hegyvidékből érkező Csindvin.
A Kelet-Tibeti hegyvidékről érkező Szalven meredek falú, mély szurdokvölggyel vágja át a Shan-fennsíkot és az Iravádi-deltától keletre, a Martabani-öbölbe ömlik.
A Mekong igen rövid szakaszon Mianmar és Laosz határán folyik.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
Éghajlat Burma a trópusi monszunövezethez tartozik. A trópusi monszunra jellemző az esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű. A páratartalom általában igen magas.
A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000 mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000 mm, a központi síkságon csak 400–1000 mm csapadék hullik évente.
A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése Mandalajban nagyobb (áprilisban 32, januárban 20,5 °C), mint a tengerparthoz közeli Rangunban (áprilisban 30,5, januárban 25 °C)Czeiner Nándorné
Élővilág, természetvédelem
Az ország közel felét erdő borítja. Északi részén hegyvidéki esőerdők élnek, állományaikban őshonos a tea. A Bengál-öböl partvidékét és a Shan-fennsíkot babérfélék, örökzöld tölgyfajok, magnóliák és fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők borítják. Az ország középpontja felé haladva monszunerdők nőnek. Az erdőállomány egy részét kiirtották, helyükre kaucsukfa- és olajpálma-ültetvényeket telepítettek.
Jelentős fája a tíkfa, mellette bambusz, mangrovepálma, kókuszpálma, vasfa, gumifa. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a rododendron fajok borítják a tájat.
Faunája gazdag. A tigris és a leopárd előfordul a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az orrszarvú, szarvas, vad bölény, vaddisznó és az elefánt, melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök a tapír, gibbon, többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálhatók krokodilok, kobrák, gekkók és teknősök.
bélyegkép|jobbra|Bengáli tigris, az ország nemzeti állata
Nemzeti parkok Alaungdaw Kathapa Nemzeti Park, Sagaing régió Hlawga Nemzeti Park, Yangon régió Khakaborazi Nemzeti Park, Kachin állam Lenya Nemzeti Park, Tanintharyi régió Lampi Island Marine Nemzeti Park, Mergui-szk. Loimwe Nemzeti Park, Shan állam Mount Victoria Nemzeti Park, Chin állam Popa Mountain Nemzeti Park, Mandalay régió Tanintharyi Nemzeti Park, Tanintharyi régió
Történelem
A legkorábbi civilizációk közé tartoztak a felső-burmai pju városállamok és az alsó-burmai mon királyságok. A 9. században a burmaiak letelepedtek le, és domináns népcsoporttá váltak. A királyságuk a mongol invázió alatt a 13. században elbukott és több államra esett szét. Ezeket a 16. században a Taungu-dinasztia újra egyesítette. Utódja, a Konbaung-dinasztia a 19. században, az angol-burmai háborút követően a Brit Kelet-indiai Társaság uralma alá került és beolvadt a Brit Birodalomba.
A második világháború alatti rövid japán megszállás után az ország 1948-ban kikiáltotta az Egyesült Királyságtól való függetlenségét. 1962 óta katonai diktatórikus uralom alatt áll, eltekintve egy rövid időszakú (2011-2021) polgári kormánytól. A 2021-es puccs során a hadsereg magához ragadta az államhatalmat. Majd polgárháború tört ki a hadsereg által ellenőrzött Államigazgatási Tanács (SAC) és az ellenzéki Mianmari Nemzeti Egységkormány (NUG) között. 2023-ra a hadsereg elvesztette az ország nagy része felett az ellenőrzést.
Politika Aun Szan Szu Kji pártja 2016-ban választást nyert, 2021-es megbuktatásáig ő vezette az országot mint államtanácsos. A hadsereg szervezte puccs óta instabil a politikai vezetés az országban.
Alkotmány, államforma Az államformája de jure 2010. október 21-e óta alkotmányos szövetségi köztársaság, parlamentáris rendszerrel, de facto (2021-től) katonai junta irányítja újra az országot.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Politikai pártok
Közigazgatási beosztás
Mianmar huszonegy közigazgatási alegységre oszlik, amelyek hét régiót, hét államot, egy szövetségi területet, egy önigazgatású körzetet és öt önigazgatású zónát foglalnak magukban.
Szövetségi terület Nepjida
Régiók Ayeyarwady régió (fővárosa: Pathein); Bago régió (fővárosa: Pégou/Bago); Magway régió (fővárosa: Magwe); Mandalay régió (fővárosa: Mandalay); Sagaing régió ( fővárosa: Sagaing); Tanintharyi régió (fővárosa: Tavoy); Yangon régió (fővárosa: Yangon).
Államok A hét állam mindegyike megfelel az országban élő nagy etnikai csoportoknak.
Chin ; Kachin; Karen vagy Kayin; Kayah; Mon; Rakhine; Shan.
Védelmi rendszer
Népesség
Népessége 2020 kb. 54,4 millió fő, népsűrűsége 83 fő/km². A legsűrűbben lakott területek az Iravádi folyó völgye, a déli deltavidék, Rangun-Pathein környékén és a Martabani-öböl partvidéke.
Lakosságát etnikai sokszínűség és egyenlőtlen területi eloszlás jellemzi.
Népességének változása
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlás thumb|220px|Etnikai térkép
A lakosság legnagyobb részét kitevő burmai nép az ország területének kb. felén, az Iravádi sűrűn lakott medencéjében és deltavidékén tömörül, míg a ritkán lakott peremhegységekben mintegy 30 etnikum él.
Becslések alapján a népesség 68%-a burmai (bamár vagy birmán), 9-10%-a san (sun), 7%-a karen (kayin), 4%-a rakin (rakhine vagy arakan), 3%-a han-kínai, 2%-a indiai, 2%-a mon, 2%-a csin (chin), 3%-a egyéb nemzetiséghez tartozik.
A legnagyobb létszámú kisebbség, a thai néppel rokon san keleten, a 2. legnagyobb kisebbség, a keresztény vallásával sajátos kulturális színfoltot jelentő karen DK-en él. A rakinek a Bengáli-öböl parti sávjában élnek és zömmel muszlimok. Az általában városlakó kínaiak és indiaiak szerepe az üzleti életben meghatározó.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
Nyelvi megoszlás Mianmarban négy nagy nyelvcsalád nyelveit beszélik: sino-tibetit, tai-kadait, ausztroázsiait és az indoeurópait. A sino-tibeti nyelveket beszélik a legszélesebb körben. Ide tartoznak a burmai, a karen, a jingpo, a chin és a kínai (főleg a hokkien). A két fő indoeurópai nyelv a páli, a théraváda buddhizmus liturgikus nyelve és az angol. Összesen több mint száz nyelvet beszélnek.