Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc) (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, címzetes püspök A magyar régészet atyja.
Életpályája bélyegkép|balra|260px|1861-ben készült metszet Rammer Ferenc cipészmester és Vetser Anna gyermekeként jött világra. A német anyanyelvű család, hogy biztosítsa neki és két fivérének a széles látókörű oktatást, Pozsonyon kívül Trencsénben a szlovák és Tatán a magyar nyelv elsajátítása céljából iskoláztatta őket. Szülei papnak szánták, így 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett. A bakonybéli kolostorban tanulótársa volt Ipolyi Arnold. 1838-ban a tihanyi apátságban a Pisky-kódex megjelentetését készítette elő, majd felszentelték. Tanított Kőszegen is.
Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, melyek révén elismertséget vívott ki magának. Ezek után bízták meg József főherceg nevelésével. A szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismeréseképpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása és a harcra való buzdítás volt.Pressburger Zeitung 1848. nov. 31. Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte, majd 1854-ben közkegyelemmel szabadult. A pesti piarista gimnáziumban újból tanítani kezdett, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba.
Múzeumápoló tevékenysége már Győrben megmutatkozott, ahol tervszerű fejlesztési programot hirdetett. 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánította. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot.
1860-ban végezte kutatásait az Árpás és Mórichida közötti román kori Szent Jakab apostol-templom történelmével kapcsolatban. Az erről szóló művében kifejti nézeteit a kolostor- és rendtörténet módszertanáról, valamint általában az egyháztörténet céljáról. Ebben az évben Ipolyi támogatására lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1871-ben rendes tagja. 1861-ben kivált a bencések kötelékéből, és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. Ekkoriban hozták létre azokat az intézményeket, folyóiratokat, melyek a magyar régészet tudományos alapjai lettek.
1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője. 1867-ben részt vett a párizsi ősrégészeti és embertani kongresszuson. 1868-ban az egyetemen az archeológia tanára lett. 1869-től volt őre a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának. 1872-ben Felsőmagyarországi Múzeum Egylet alapító tagjai közé tartozott. Neki is nagyban köszönhető, hogy 1876-ban Magyarországon rendezték az ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusát, melynek főtitkára volt.
1874-ben felmentették szerzetesi köteléke alól, ekkor a besztercebányai egyházkerületben lett áldozópap, majd jánosi apát. 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, ahol újabb múzeumot alapított. Itt található nagyrészt a levelezése, ill. több fiatalkori kézirata. Hagyatékának nagy része mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban is elérhető.Buzási János – Körmendy Lajos 1996: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke III. kötet VIII. osztály. Budapest, 162 II. Egyéb magyarországi levéltári anyagról készült mikrofilmek.
Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon. Ő alapította a római katolikus püspöki palota híres 20 000 kötetes könyvtárát. Az azóta barbár módon felszámolt váradolaszi temetőből földi maradványait Tempfli József püspök kimentette, és a nagyváradi római katolikus székesegyház altemploma kriptájába temették, koporsóját szürke gránit síremlék jelzi.
Testvére, József szintén pap lett, másik fivére, Károly pedig elesett a szabadságharcban.
Egy festményét például a Pozsonyi Városi Galéria őrzi.webumenia.sk
Főbb művei A Bakony. Terményrajzi és régészeti vázlat; szerzői, Győr, 1860 (MEK) Lesencze-Tomaji római feliratos kő (1861) REAL A középkori keresztelő medenczék (1863) REAL Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1865) (REAL-EOD) Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (Pest, 1866) (REAL-EOD) Ráth Károly emlékezete (Pest, 1869) (MEK) (REAL-EOD) Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról címzett premontrei prépostság története (1869) (MEK) (REAL-EOD) Képes kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum érem-és régiségtárában; szerk. Rómer Flóris; Athenaeum Ny., Pest, 1870 Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-Codexből (Pest, 1871) A régi Pest. Történeti tanulmány; Eggenberger, Bp., 1873 A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (Budapest, 1873) Képes kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában; összeáll. Rómer Flóris; 2. bőv. kiad.; Athenaeum Ny., Bp., 1873 (REAL-EOD) Régi falképek Magyarországon (Budapest, 1874) (REAL-EOD) Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie (Budapest, 1878) Észak-nyugati utam (Budapest, 1879) (MEK) (REAL-EOD) A Bakony; szerk., szemelvényvál. Éri István, bev. Banner János; Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, Veszprém, 1971 Rómer Flóris–Ipolyi Arnold–Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás; vál., sajtó alá rend., bev. Rottler Ferenc; Gondolat, Bp., 1981 (Történetírók tára) Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém és Zala megye, 1861; sajtó alá rend. Valter Ilona, Velladics Márta, fotó Barka Gábor; OMvH, Bp., 1999 (Forráskiadványok. Országos Műemlékvédelmi Hivatal) A Bakony – reprint kiadás (Bakonyalja Barátai Egyesület, Döbrönte, 2010) (dr. Valter Ilona szerzőről írt életrajzával) Arrabona Múzeumi Közlemények 51(2013) Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2015. Archaeologia és műtörténet. Tanulmányok Rómer Flóris munkásságáról születésének 200. évfordulóján. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp., 2015. Arrabona Múzeumi Közlemények 52(2014) Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2017. "Romert sokan, Floriánt csak kevesen ismerik". Rómer Flóris és Ebenhöch Ferenc levelezése, 1845–1888; sajtó alá rend. Csécs Teréz; Szent Mór Bencés Perjelség, Győr, 2019
Folyóiratai Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861 – 1868) Archaeologiai Értesítő (1868 – 1872) Archaeológiai Közlemények (1864 – 1873)
Kitüntetései 1873: Vaskorona-rend lovagja (III. osztály)
Emlékezete
Sírja a nagyváradi római katolikus székesegyház kriptájában van Emléktáblája az Aquincumi Múzeum falán látható Budapest II. kerületében utcát neveztek el róla. Gödöllőn utca viseli a nevét Győrben a 708. sz. Rómer Flóris Cserkészcsapat, utca, és egy múzeumi kiállítóhely viseli nevét (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum). Győrben 1990. június 2-án avatták fel a Xántus János Múzeum előtti Széchenyi téren Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány mellszobrának bronzmásolatát. Lovas Elemér a győri bencés gyűjteményt róla nevezte el. Pozsonyban 1907 augusztusában a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 34. közgyűlése alkalmából avatták fel bronz mellszobrát a Ferencrendiek terén, a szülőháza közelében. Strobl Alajos alkotását az impériumváltás után az Óvárosháza (Jakab-palota, ma Pozsonyi Városi Múzeum) udvarára helyeztek át.Szénássy Árpád: Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei. Komárom, 27; Görföl Jenő - Kovács László 2013: Hol sírjaik domborulnak. Dunaszerdahely, 307-308. Tapolcán honismereti szakkör viseli nevét. Veszprémben utca viseli nevét. Kőszegen utca viseli nevét, tanárkodása emlékét márványtábla őrzi a volt Bencés gimnázium lebontott épületének helyén, a Jurisics tér felőli oldalon. Nagyváradon is utcát neveztek el róla. Rómer Flóris-emlékérem a zalaegerszegi Csácsbozsok városrészben utca viseli nevét. Érd Tusculanum városrészében körforgalmú tér és autóbusz-megálló viseli a nevét 2015 óta. 2024 óta nevét viseli az 579724 Rómerflóris kisbolygó.
Irodalom Frankl Vilmos: Dr. Rómer Flóris. Az ország tükre 1863. 97-99. l. Online Hampel József 1891: Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról Fraknói Vilmos 1891: Rómer Flóris emlékezete, Századok, 177-199. Schöpflin Aladár 1906: Rómer Flóris a városi muzeumok létrehozásáért, Budapest Régiségei 9. Kumlik Emil 1907: Rómer Flóris Ferenc élete és működése. Pozsony Jankó László 1930: Rómer Flóris egy régi közléséhez (1861). Győri Szemle I/4-6. sz. 1958 Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 1 1959 Arrabona – Múzeumi közlemények 1. – In memoriam Floriani Romer Uzsoki András 1960: Arany János, Rómer Flóris és Xántus János levelek a győri múzeumban, Arrabona – Múzeumi közlemények 2. Kanozsay Margit 1965: Rómer Flóris, Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 7. Kőhegyi M 1965.: Adatok Rómer Flóris munkásságához, Arrabona – Múzeumi közlemények 7. Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1966: Rómer Flóris levelei édesanyjához az olmützi kazamatákból, Arrabona – Múzeumi közlemények 8. Kőhegyi M. 1967: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz, Arrabona – Múzeumi közlemények 9. Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1968: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona – Múzeumi közlemények 10. Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1969: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona – Múzeumi közlemények 11. Kőhegyi M. 1970: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona – Múzeumi közlemények 12. Kőhegyi M. 1971: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona – Múzeumi közlemények 13. Rákóczi K. 1972: Rómer Flóris hadbírósági pere, Arrabona – Múzeumi közlemények 14. Sz. Máthé Márta 1975: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló), A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 Rottler Ferenc 1980: Adalék XIX. századi történetíróink pályakezdéséhez (Rómer Flóris pályaindulása). In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára Fazekas Mihály 1985: Karcagi régészeti és néprajzi emlékek a XIX. század végéről – Rómer Flóris és Herman Ottó Karcagon. Múzeumi Levelek 49-50, 22-31. D. Matuz Edit 1986: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1. D. Matuz Edit 1988: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai, Agria 24 B. Hellebrandt Magdolna 1989: Rómer Flóris emlékezete, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. Kulcsár Valéria 1989: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények, Cumania 11 1989 Múzeumi Diárium 1990 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. Póczy Klára 1991: Gondolatok Rómer Flóris emléktáblájánál halálának 100. évfordulóján az Aquincumi Múzeumban. Budapest Régiségei 27, 191-197. 1991 Archaeologiai Értesítő CXVIII 1991 Arrabona – Múzeumi közlemények 26-30. A Rómer Flóris Emlékülés (1989) D. Matuz Edit 1992: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29, 11-32. Sz. Máthé Márta 1992: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 Polla, B. 1996: Archeológia na Slovensku v minulosti. Martin, 167-172. Kőhegyi Mihály 1999: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről, JPMÉ 43. 1999 Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). Forráskiadványok Budapest
Peter Buday 2012: František Florián Rómer (1815 Bratislava – 1889 Oradea). Monument revue 2012/2, 40-47. Danis Tamás 2014: Rómer Flóris nyomában. Remény XXV/33, 5. (augusztus 17.)