thumb|A bőr elváltozása dermatillománia esetén A dermatillománia más néven patológiás bőrcsipkedés (önsértő vagy neurotikus dermatózis, neurotikus felsértés, pszichikus felsértés) a viselkedési addikciók körébe tartozik. 2001-ben Arnold és munkatársai próbálták meghatározni azokat a tüneteket, amelyek alapján diagnosztizálható.
Kritériumai A bőr felsértése (pl. a bőr vakarása, csipkedése, falcolása, vagdosása, szurkálása, dörzsölése), vagy pedig megszállottság, ami a bőr felsértésére irányul. A bőr felsértésével kapcsolatos gondolatok, késztetések, erre irányuló viselkedés, amelyek stresszoldóként hatnak. Időigényessége miatt a társas és foglalkozási tevékenységeket akadályozza. Egészségügyi problémákat is okozhat, főként fertőzés formájában. Nem magyarázható más mentális zavarral.
Típusai Kompulzív típus: Kényszergondolat eredményeképp alakul ki és/vagy a szorongás elkerülésére, csillapítására szolgál. A cselekedet tudatos, és a személy igyekszik ellenállni a késztetésnek. Felismeri a cselekedete káros és értelmetlen voltát.
Impulzív típus: A bőr felsértése örömérzettel, és a szorongás csökkenésével jár együtt. Automatikus cselekedet, éppen ezért csekély az ellenállás a végrehajtás megakadályozására. Ennek a cselekedetnek az értelmetlenségét és káros voltát csak minimálisan látja be.
Kevert típus: Kompulzív és impulzív jellegzetességek is megjelennek.
Kezelése Főként farmakoterápiás módszerekkel (például antidepresszánsok), valamint viselkedésterápiával, és relaxációs technikával történik.
Források Demetrovics Zsolt (szerk.) - Az addiktológia alapjai I. (2007) Reinhardt Melinda - Lelki hatások lenyomata a testen: a nem öngyilkossági szándékkal történő szándékos önsértés megértése (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2026)
Kategória:Mentális zavarok