Omán, hivatalos nevén Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.
A 18.-19. században a régió legbefolyásosabb hatalma volt, valamint jelentős tengeri hatalom, amely még az agresszívan terjeszkedő világhatalommal, Angliával is fölvette a versenyt. Gyarmatai főként a mai Irán, Egyesült Arab Emírségek, Szomália, Kenya, Tanzánia, Mozambik és Zanzibár területén helyezkedtek el.
Főbb települései a tengerpart mentén sorakoznak. Lengyelországhoz hasonló mérete ellenére csak alig több mint 5 millió ember lakja (2022), akiknek kb. 60%-a ománi. Az egyetlen ország a világon, amelynek a 21. századig ibádita muszlim többségű volt a lakossága. Az ország eddig többnyire elkerülte a szélsőséges iszlámhoz kapcsolódó erőszakot; a Közel-Közép-Kelet egyik leginkább semleges és stabil állama. A Numbeo alapján 2025-ben a Föld egyik legbiztonságosabb és egyik legélhetőbb országa.
Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került, 2020 elején elhunyt Kábúsz szultán nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása. A kőolajvagyona következtében ma már a magas jövedelmű gazdaságok közé tartozik és Kábúsz politikájának köszönhetően a Perzsa-öböl térségének legmodernebb társadalmú és legszabadosabb államává vált.
Etimológia Az ország mai területét Omana néven már Idősebb Plinius is említette a Krisztus utáni első században, ám tudósok valószínűnek tartják, hogy a név még ennél is régebbi. Plinius elsősorban Szuhar városát értette Omana alatt.SOHAR IN OMAN. THE ORIGIN OF OMAN’S NAME − BESIDES THE OBVIOUS A jelentése nem teljesen tisztázott, ám lehetséges, hogy azonos a jemeni Márib mellett található, hasonló nevű völgyével, ahonnét talán az ősi város alapítói származhattak.al-Rawas, Isam Ali Ahmad (1990): Early Islamic Oman (ca - 622/280-893). A political history Egyik lehetséges magyarázat, hogy az Omán név lakott területre utal.
Földrajza
Omán domborzati térképe:
Domborzat Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.
Vízrajz bélyegkép|jobbra|360px A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Szalála város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.
Éghajlat Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.
Élővilág, természetvédelem Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.
Természeti világörökségei Volt Ománban egy – az UNESCO által számontartott – természeti világörökség, a Wildlife Reserve in Al Wusta. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja elsősorban az arab bejza megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette, miután olajat találtak a helyen.
Történelem bélyegkép|Omán egykor jelentős területekkel rendelkezett (pirossal) bélyeg|200px|Nakhal erőd
A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i. e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.
Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerősítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben. A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is.
A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a sötét elmaradottság korszakát hozta. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is.
Kábúsz-kor
A trónörökös, Kábusz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.
Kiemelkedő volt az ő ötven éves uralkodása, aki modernizálta az országot, miközben megőrizte a hagyományokat. Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.Keresztes Imre: Túlélőgyakorlat. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/5. (2116.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
Államszervezet és közigazgatás Az 1996-ban elfogadott alkotmány kétkamarás parlamentet és egyetemes szavazati jogokat vezetett ugyan be, a szultánság azonban abszolút monarchia maradt. A politikai pártok, a gyűlések és a kritikus sajtóhangvételek tiltva vannak, a parlamentnek pedig legfeljebb tanácsadói jogai vannak. A szultán egyúttal a hadsereg parancsnoka, a védelmi, a pénzügy- és a belügyminiszter.
A politikai hatalom erősen centralizált gyakorlása miatt Ománban nem történik meg a hatalmi ágak szétválasztása. Nincs fékek és ellensúlyok rendszere, a szultán uralja a kormányzat végrehajtó és törvényhozó ágát. Mindkét kamara, – a választott alsókamara (Majlis al-Shura) és a szultán által kinevezett felsőkamara (Majlis al-Dawla), – inkább konzultatív és jóváhagyó funkciókat tölt be.
1970 óta minden jogszabályt a szultán rendeletei hirdetnek ki, beleértve a 2021-es alaptörvényt is. A szultán nevezi ki a bírákat, és joga van kegyelmet adni vagy az ítéleteket megváltoztatni. A szultán személye sérthetetlen, és elvárja az akaratának való teljes alárendeltséget.
Bár elvileg az alaptörvény kimondja a bírói függetlenséget, a szultán hatalma kiterjed az igazságszolgáltatásra is. A szultán nemcsak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, Omán legfelsőbb bírói szervének elnöke, hanem ő hagyja jóvá az ománi bíróságok összes bírájának kinevezését is.
Közigazgatási beosztás bélyeg|280px Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság: Körzetek: Bátina régió, Belső régió, Keleti régió, Záhira régió, Középső régió. Kormányzóságok: Maszkat, Muszandam, Zofár.
2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik: Ad Dakhiliyah Ad Dhahirah Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah) Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah) Al Buraimi Al Wusta Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah) Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah) Dhofar Masqat Musandam A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.
Védelmi rendszer
Népesség
thumb|Omán népsűrűsége 2020-ban
2020-ra Omán lakossága meghaladta az ötmillió főt. A lakosság mintegy fele Maszkatban és a fővárostól északnyugatra fekvő Batinah nevű tengerparti síkságon él. Az omániak túlnyomórészt arab, beludzs és afrikai származásúak.
Népességének változása
Általános adatok Városi lakosság aránya (2020-ban): 87%.
Legnépesebb települések
Nyelvi megoszlás Az országban a hivatalos nyelv az arab. Az angolt széles körben beszélik az üzleti életben, és már kiskortól kezdve tanítják az iskolákban. A turisztikai területeken és főutakon a legtöbb tábla megjelenik arabul és angolul is.
A nagyszámú bevándorlók főleg az urdut, a beludzsit, a hindít és más indiai nyelveket beszélik.
Etnikai megoszlás A CIA alapján a lakossága elsősorban arabokból áll, de jelentős a beludzsok, dél-ázsiaiak (indiaiak, pakisztániak, srí lankaiak, bangladesiek) száma, továbbá van egy afrikai eredetű kisebbség."Oman". CIA – The World Factbook. 2011.
Vallási megoszlás A népesség túlnyomó része muszlim (főleg ibadita és szunnita, kis részben síita). A maradék a bevándorlók közül kikerülő hindu, keresztény és egyéb vallású.
A vallási megoszlás 2020 táján: muszlim kb. 86%, keresztény 6,5%, hindu 5,5%, buddhista 0,8%, egyéb.CIA The World Factbook. 2021.
Szociális rendszer
Gazdaság Regionális mércével mérve Omán gazdasága viszonylag diverzifikált, de továbbra is a kőolajexporttól függ. A gazdaság alapja a térség többi országához hasonlóan a kőolaj, de a halászat és a gazdálkodás aránya relatíve magasabb, mint a környező országokban.Country Profile Oman BBC News bélyeg|Kőolajtartályok Szuhar mellett bélyeg|A világ országaiba irányuló ománi export nagysága 2006-ban. A kivitelben a legfontosabb partnere Kína és Japán
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagja. Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.
Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).
Ipar Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.
Külkereskedelem Exportcikkek: kőolaj, földgáz, finomított kőolaj, műtrágya, vasáruk Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.
Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:CIA Wolrd Factbook Export: 46%, India 8%, Japán 6%, Dél-Korea 6%, Egyesült Arab Emírségek 6%, Szaúd-Arábia 5%