Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja. Területe Magyarországénak kb. egy-kilencede, ahol több mint 6 millió ember él.
A mai területét történelme során mind a kereszténység, mind az iszlám erősen befolyásolta. A jelenlegi határain belül az államot Franciaország 1920-ban „Nagy-Libanon” néven hozta létre. A második világháború alatt függetlenné vált Franciaországtól, majd kialakult egy nem szokványos politikai rendszer, amely az egyes vallási csoportok demográfiai súlyával arányos hatalommegosztáson alapul. Az 1975-1990-es polgárháború előtt virágzó állam volt, a Közel-Kelet pénzügyi és banki központja, amiért megkapta a nem hivatalos „Közel-Kelet Svájca” nevet is. A hosszú polgárháború azonban tönkretette és a politikai egyensúly is törékeny a különböző etnikai és vallási csoportok között. 2019 óta a helyzet tovább romlott, és a nagyszabású néptüntetések végül a miniszterelnök lemondásához vezettek. 2020-ban hatalmas robbanások rázták meg Bejrútot, amelynek következtében több mint 300 ezren váltak hajléktalanná. Az ország 2020-ban csődöt jelentett. A munkanélküliség az egekig terjed. Az ország fizetőeszköze összeomlott, 2022 májusában történelmi mélypontot ért el, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy része már nem engedheti meg magának a túlélés szükségleteit. Mindezeken felül jött a Covid-19 világjárvány, majd az ukrajnai háború következtében az élelmiszer- és energiaárak gyors emelkedése. A lakosság több mint 50 százaléka még a legutóbbi emelések előtt is a szegénységi küszöb alatt él.
Libanont részben nem a központi kormány, hanem az iszlamista Hezbollah uralja. A helyzet azért is súlyos, mert gondoskodniuk kell az országban lévő sok (szíriai és palesztin) menekültről. 2020 táján globális szinten is itt a legmagasabb a lakossághoz és területhez képest is a menekültek aránya.
Alapító tagja volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének; tagja az Arab Ligának (1945), az el nem kötelezett országok mozgalmának (1961), az Iszlám Konferencia Szervezetének (1969) és a frankofón országoknak (1973).
Etimológia Nevét a Libanoni-hegységről kapta, amely a Földközi-tenger partja mentén húzódik keresztül az országon. A hegység elnevezése az ősi sémi laban (= "fehér") szóból ered, mivel viszonylag magas csúcsait télen hó borítja.Pospelov E. M. A világ földrajzi nevei. Helynévszótár / Orosz szótárak, Astrel, AST, 2002. - 512 p. - 3000 példányban —
Története Az őskorban A Bejrúttól 10 km-re északnyugatra fekvő Ksar Akil, egy nagy köves menedék, meredek mészköves sziklák alatt, ahol a régészek 23,6 méter mélyen az egyik leghosszabb paleolit kovakő gyárat tárták fel. Ezen felül találtak itt bebarnult felső „Levalloiso-Mousterien” (Moustier-kultúra) maradványokat hosszú, háromszög alakú rétegekkel. Az efeletti rétegek bemutatták a Felső-paleolit mind a hat szintjét. Ennek az első részén emirát pontot találtak, (XXIV), nagyjából 15,2 méter mélyen egy nyolc éves homo sapiens csontvázát tárták fel, (aki az Egbnert nevet kapta), és jelenleg a Bejrúti Nemzeti Múzeumban került kiállításra, miután az Amerikai Egyesült Államokba is elvitték tanulmányozni. Őt 11,6 m mélységből ásták ki. A XXV—XXVI. szintről egy neandervölgyi ember felső állcsontját szedték ki. Hooijer tanulmányai arra utalnak, hogy a fauna (biológia) jellemző állatai között ott voltak a caprák és az európai dámvadak, majd a Stephanorhinus is megjelent a korszak végén.
Úgy vélik, itt lehet megtalálni a legrégebbi jeleket a felső-paleolit eszközök használatáról. A műalkotások közül itt találták meg a Ksar Akil réteget, amely jellemzője az itt megtalált eszközöknek. Ezen kívül találtak itt kilyukasztott kagylókat, amiket a kialakításukból fakadóan medálként vagy gyöngyként viseltek. Ezzel az egyik első nyugat-eurázsiai nép lehetett, mely személyes díszítéseket használt. Rádiókarbonos mérések szerint az első emberek nagyjából 45 000 évvel ezelőtt élhettek a környéken. A személyes díszítések jelenléte Ksar Akilban arra utalhat, hogy megjelent a modern emberi viselkedés. Az itt talált díszítések egyidejűek lehettek az olyan késő-kőkorszaki leletekkel, mint amit Enkapune Ya Muto környékén találtak.Douka, K. 2011. An Upper Palaeolithic shell scraper from Ksar Akil (Lebanon). Journal of Archaeological Science 38 (2):429-437Kuhn, Steven L., Stiner, Mary C., Reese, David S., Güleç, Erksin., Ornaments of the earliest Upper Paleolithic: New insights from the Levant, Edited by Henry C. Harpending, PNAS, June 5th 2001
Az ókor bélyeg|Főnicia és a kereskedelmi útvonalaik Az ókorban a föníciaiak éltek ezen a területen, akik tengerparti, kereskedő kultúrája több mint 2000 évig virágzott (Kr. e. 2700-450). Ősi romok találhatók Bübloszban, Bejrútban, Szidónban és Türoszban is. Büblosz, az egyik legjelentősebb föníciai város területén már a Kr. e. 28. században kereskedelmi kolónia létezett. A föníciaiak a Földközi-tenger medencéjében számos helyre eljutottak, és kereskedő kolóniákat alapítottak (például Karthágót). Fönícia hűbéresi viszonyban volt az Újbabiloni birodalommal, ténylegesen csak a Perzsa Birodalom foglalta el. Később Nagy Sándor birodalmának része lett, akinek halála után birodalma szétesett, Libanon I. Szeleukosz uralma alá került. A Római Birodalom az I. e. 1. században foglalta el a területet, ami a Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom részévé vált egészen az arabok hódításáig a 7. században.
Középkor A középkorban Libanon nagy szerepet játszott a keresztes háborúkban. Itt vonultak a keresztesek Jeruzsálem felé, illetve később a keresztes államok része lett. A mai Libanon területének déli része a Jeruzsálemi Királysághoz tartozott, az északi rész a Tripoli fejedelemség központja lett.
Libanon területe csak a 13. század végére került újra muszlim kézre: előbb az egyiptomi központú Mamlúk Birodalom, majd 1516-tól az Oszmán Birodalom része lett.
A libanoni kikötők fontos szerepet játszottak a Velencével és más itáliai államokkal folytatott kereskedelemben. A helyi keresztények felett Franciaország vállalt védnöki szerepet.
A modern Libanon Az első világháború után Libanon a francia népszövetségi irányítás alatt álló Szíriához került. 1926. szeptember 1-jén Franciaország létrehozta a független Libanoni Köztársaságot, ami immár önálló állam volt, de még mindig a szíriai népszövetségi mandátum irányítása alatt állt. 1941-ben a Vichy Franciaország megengedte, hogy a német hadsereg keresztülvonuljon Szírián Irak felé, ahol britekkel harcoltak. Nagy-Britannia emiatt csapatokat küldött Libanon és Szíria területére. A harcok befejezése után 1941. november 26-án bejelentették, hogy Libanon független lesz, de a Szabad Franciaország irányítása mellett. 1943-ban választásokat tartottak, a megalakuló kormány pedig november 8-án egyoldalúan felmondta a francia mandátumot. Válaszul a franciák bebörtönözték a kormányt, majd november 22-én a nemzetközi nyomás hatására szabadon engedték őket, és elismerték Libanon függetlenségét. Az utolsó francia csapatok 1946-ban vonultak ki.
A negyedik arab-izraeli háború (1973) után két évvel Libanon polgárháborúba süllyedt, amely 15 éven át tartott (1975-1990).
A becslések szerint a háború akár 150 ezer halálos áldozatot követelt,UN Human Rights Council. 23 November 2006. "IMPLEMENTATION OF GENERAL ASSEMBLY RESOLUTION 60/251 OF 15 MARCH 2006 ENTITLED HUMAN RIGHTS COUNCIL." p.18. és csaknem egymillió ember menekült el az országból.Byman, Daniel, and Kenneth Michael Pollack. Things Fall Apart: Containing the Spillover from an Iraqi Civil War. p. 139
Vasúthálózatát (Chemin de fer de l'État Libanais, CEL) a polgárháború tönkretette, és a mai napig (2024) teljesen leállt.
A szemben álló felek 1989-ben egyeztek meg (Táifi egyezmény), ami után elkezdődhetett a politikai élet és az ország újjáépítése. Azonban az ország déli részéből egy kb. 25 km-es sáv izraeli megszállás alatt maradt, a síita Hezbollah dél-libanoni milíciáját nem szerelték le, Bejrúttól keletre, főként a Bekaa-völgyben pedig kb. 16 000 szíriai katona állomásozott.
Politikai téren újból érvénybe lépett a függetlenség elnyerése után kialakult hatalommegosztás, amely szerint az államelnöki tisztséget minden esetben maronita keresztény, a miniszterelnökit szunnita muszlim, míg a parlament elnökének tisztét síita muszlim vallású személy tölti be.
2000. május 25-én Izrael kivonult a dél-libanoni határövezetből, feladva a falangista milicisták által ellenőrzött kb. 25 km széles ütközőzónát.
21. század Az ENSZ BT 1559. számú határozata felszólította Szíriát, hogy vonuljon ki Libanon keleti részéből, az arab állam azonban sokáig vonakodott eleget tenni a felszólításnak. 2005 februárjában, az ENSZ által elrendelt vizsgálat szerint feltehetően a szír titkosszolgálat közreműködésével, meggyilkolták Rafík Haríri korábbi libanoni miniszterelnököt és további 20 személyt. A libanoni közvéleményt az eset mélységesen felháborította, Bejrútban hatalmas tömegtüntetéseken („cédrusforradalom”) követelték a szíriai csapatok kivonulását, amely a külföldi nyomásnak is köszönhetően 2005 áprilisában következett be. A következő hónapokban Libanon megtartotta a polgárháború utáni első demokratikus választását, amelyen a meggyilkolt volt miniszterelnök fiának, Szaad Harírinek és szövetségeseinek pártja kapta a legtöbb szavazatot.
bélyegkép|balra|160px|Szétlőtt lakóház Türoszban (2006) 2006. július 12-én, miután Izrael megsértette Libanon légterét, a Hezbollah harcosai betörtek az izraeli határövezetbe, majd megöltek nyolc katonát és kettőt hadifogságba ejtettek, Izrael bombázni kezdte a Hezbollah állásait és egyéb, polgári létesítményeket egész Libanon területén, az országot pedig tengeri és légi zárlat alá helyezte. A Hezbollah válaszul több ezer rakétát lőtt ki Izrael északi területeire. A konfliktus első heteit elszórt határmenti harcok és kölcsönös rakétatámadások sora jellemezte, amelynek túlnyomórészt civilek estek áldozatául. Augusztus 11-én az ENSZ BT hosszú ideig egyeztetett, békéltető állásfoglalásának kihirdetése előtt, Izrael a Litáni folyó vonaláig bezáróan az addigiaknál nagyobb erejű szárazföldi támadást indított. A BT határozata értelmében a zsidó állam vezetése augusztus 13-án elfogadta a tűzszüneti felhívást és beleegyezett, hogy csapatait több ezer ENSZ-békefenntartó és a libanoni hadsereg katonái váltsák fel. Hasonlóképp nyilatkoztak a libanoni kormány és a Hezbollah képviselői is. Az egy hónapon át tartó harcok közel 1100 halottat és 3700 sebesültet követeltek Libanonban, az ország gazdaságát pedig előzetes számítások szerint több mint ötmilliárd dolláros kár érte. (A két elhurcolt izraeli katona holttestét 2008. július 16-án adták át Izraelnek a korábban megkötött fogolycsere-egyezmény keretében.)
2007-ben az észak-libanoni palesztin menekülttáborok körül fegyveres összecsapások voltak.
A 2020. augusztus 4-én a bejrúti kikötőben bekövetkezett hatalmas robbanás rázta meg a fővárost. A detonáció 200 ember életébe került és 300 ezer ember vesztette el otthonát. A tragédia miatt kormányellenes zavargások törtek ki a fővárosban, amelyeken az emberek a vezetők távozását követelték, ellenkező esetben fegyveres harcba is készek voltak bocsátkozni.Már halottja is lehet a bejrúti zavargásoknak, lövések dördültek a városban (index.hu) A robbanás okozta társadalmi feszültség és gazdasági visszaesés olyan rettentő méretet öltött napokon belül, hogy a Hasszán Diab vezette kormánynak augusztus 10-én le kellett mondania.Lemond a libanoni kormány (portfolio.hu)
2024 szeptemberében az Izrael által felrobbantott személyhívók és adó-vevők során sok Hezbollah-tag és ártatlan ember halt meg és több ezer megsérült.
Földrajz Domborzata Nyugatról kelet felé haladva négy fő tájegység különböztethető meg: a keskeny tengerparti síkság a Libanoni-hegység a Bekaa-völgy – az ország legfontosabb mezőgazdasági vidéke.