Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) az Indiai-óceán északi részén található szigetország. A Mannár-öböl és a Palk-szoros választja el az indiai félszigettől. Délnyugaton a távolabbi Maldív-szigetekkel, északnyugaton a közeli Indiával van tengeri határa. Fővárosa Szrí Dzsajavardhanapura Kótté, legnagyobb városa és gazdasági központja Colombo.
A Magyarországnál kisebb területű ország körülbelül 22 millió fős népességgel rendelkezik (2023). Több nyelvnek és etnikumnak ad otthont. A szingalézek alkotják a lakosság többségét. A tamilok a legjelentősebb kisebbségi csoport, amely szintén befolyásos szerepet játszott a sziget történetében. 1983-ban egy hosszú polgárháború kezdődött, amely 2009-ben ért véget, amikor a Srí Lanka-i fegyveres erők legyőzték a szeparatista Tamil Felszabadító Tigriseket.Reuters Sri Lanka wins civil war, says kills rebel leader Reuters (18 May 2009). Retrieved 18 November 2012.
Fejlődő ország, az emberi fejlettségi indexen 2021-ben a 73. helyen állt. A tea, a kávé, a természetes gumi, a fahéj és a kókuszdió exportjáról ismert. Természeti szépsége, gyönyörű tengerpartjai és gazdag kulturális öröksége következtében népszerű turisztikai célpont.
Fekvése Az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre található, az Egyenlítőtől 6–9,5 fokra északra.
Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást.
Nevének eredete Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő ország”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról híres szingaléz harcosokra emlékeztet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét.
Korábbi elnevezése volt még: Lanka (szanszkrit), Simundu vagy Simoundou (görög), Szerandives (római latin), Szerendip (perzsa), illetve Szerendib (arab), Tâmraparnî (hindi), illetve Taprobanê (görög).
A portugálok a Ceilas nevet adták neki, a latin Selan (Szelan) név alapján. Általánosan ismertté az angol Ceylon néven lett, mely 1972-ig volt érvényben, akkor lett hivatalosan Srí Lanka.
Földrajz
Domborzat A szigetország mértani középpontjában, a kiszélesedő déli rész közepét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet minden oldalról lankás dombságok, alföldek, part menti síkságok öveznek. A számtalan lagúna, földnyelv és szigetecske jelzi, hogy a partok a legtöbb helyen laposak, szinte észrevétlenül olvadnak bele a tengerbe.
A sziget területe három magassági zónára osztható: a parti síkságok (tengerszint feletti 50 m magasságig), amelyek nyugaton és délen viszonylag keskenyek; a keleti oldalon viszont észak felé fokozatosan kiszélesednek a dombvidék és az előhegyek (800 m magasságig), ezek főleg a központi hegységtől nyugatra és délre foglalnak el jelentős területeket a központi hegyvidék (2000 m feletti csúcsokkal)
Az ország legmagasabb pontja a Pidurutalágala, ennek magassága méter. További jelentősebb csúcsok: Kirigalpota ( m), Totapola ( m) és a vallási-kultikus jelentőségű Ádám-csúcs (Sri Pada, m). Ez utóbbi a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnak egyaránt szent helye.
Indiával az „Ádám hídja” nevű képződmény köti össze. Ez ma apró szigetek és mészkőzátonyok láncolata, amelyek nagy része nem emelkedik ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban adta meg neki az utolsó kegyelemdöfést egy trópusi ciklon.Garg, Ganga Ram (1992). "Adam's Bridge". Encyclopaedia of the Hindu World A–Aj. New Delhi: South Asia Books. p. 142. .
Vízrajz A sziget domborzati adottságai következtében a folyók küllőszerűen ágaznak ki a központi hegyvidékből. A leghosszabb folyó a Mahaweli is alig éri el a 330 km-t. A két legbővizűbb folyó a Kalu (112 km) és a Kelani (143 km).
Az alacsonyan fekvő, porózus mészkő Jaffna-félszigetnek (északon) gyakorlatilag nincs természetes vízfolyása.
A folyók általában meredek esésűek, különösen a hegyvidék fennsíkjait elhagyva alkotnak látványos vízeséseket, a legmagasabban 200 méterről zuhannak alá. A tengerparti síkságok enyhén lejtenek, a lassan hömpölygő folyók nagy deltatorkolatatot alakítanak ki vagy pedig a tenger hullámzása által létrehozott lagúnákban végződnek. E lagúnák hossza eléri a 100 km-t is és a tengervízzel keveredve ideális életfeltételeket teremtenek sok hal- és rákfélének.
Természetes tavak alig vannak az országban, viszont az északi és a keleti száraz területeken lépten-nyomon az ősi időkben kiépült víztározókra bukkanunk. E tározók éves múltra tekintenek vissza. A víztározókból öntözőcsatornák ágaznak el, amelyek nagy távolságig juttatják el az éltető vizet.
Éghajlat Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb – esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27 °C, "a hegyi fővárosban", Kandiban 20 °C, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 – 18 °C. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.
Élővilág Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, a 21. század elejére csak 32%-át foglalja el erdő. Természetes növénytakarója DNy-on trópusi esőerdő, DK-en monszunerdő, É-on szavanna és fás szavanna. Erdőirtások miatt elsősorban a trópusi sík vidéki esőerdők állományai tűntek el, ezek nagyobbrészt csak m magasság felett maradtak meg. méteren hegyi esőerdők, illetve köderdők vannak, felettük füves növényzet, az úgynevezett pata. Észak felé haladva az örökzöld erdőket lombhullató fajok alkotta erdők váltják fel. A legszárazabb vidékeket bozótos szavanna borítja. Az általában homokos tengerparton pálmaligetek nőnek.
Gazdag állatvilágát sok bennszülött (endemikus) faj jellemzi, a rovarevők közül például a karmoscickány és a ceyloni törpecickány. Jellegzetes faj a félmajmok közé tartozó karcsú lóri, amelynek legközelebbi rokonai Madagaszkáron élnek. A főemlősök közül megtalálható a ceyloni parókás majom, a hulmán, a vörösarcú langur is, ragadozók közül az aranysakál, a mocsári hiúz, a ceyloni leopárd, a ceyloni törpemacska, az ajakos medve, az indiai mongúz. Valószínűleg betelepített az indiai elefánt és a disznószarvas.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007 A szigeten él a maradványhangya (Aneuretinae) alcsalád egyetlen recens faja, a Srí Lanka-i maradványhangya (Aneuretus simoni).
Természetvédelmi területek A szigeten sok nemzeti park található. Az alábbi felsorolás csak a legrégebbieket, legnevezetesebbeket tartalmazza. Yala Nemzeti Park: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Területe: 1259 km². Nevezetessége az itt élő nagy testű emlősök, köztük elefánt. Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Területe . Elefánt, leopárd, vízibivaly, krokodil, vaddisznó, szarvas, őz és számtalan madár élőhelye. Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el. Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár. Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén. Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda látható. Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandi mellett található, 1371-ben létesítették. A világ egyik legszebb botanikus kertje.
Természeti világörökség
Az UNESCO által elismerten a világ természeti örökségének része a Sinharadzsa Erdő Természetvédelmi Terület.
Történelem
Őslakosai a vedda törzsek voltak. Őket az Északnyugat-Indiából érkező fejlettebb kultúrájú szingalézek igázták le és a Kr. e. 1. évezred közepén alapítottak államot Anuradhapura fővárossal.
Kr. e. 250 körül a sziget lakói áttértek a buddhizmusra.
Ókori történelme során számos nép folytatott kereskedelmet a szigettel (így a rómaiak, az arabok is).
Egyes kutatók szerint a 7. és 11. század között több hullámban a tamilok vándoroltak át a szigetre. Önálló királyságot alapítottak, és a szingalézeket a sziget délnyugati részébe szorították. (A két nép között máig tartó ellenségeskedés folyik.) A 10. század végén a sziget északi része a tamil Csola-Birodalom fennhatósága alá került. A hódító Csola-dinasztia alapította az új fővárost, Polonnaruvát. A Csolák után ismét a szingalézek uralkodtak, de Pollonaruva főváros maradt és a szigetországot a szingaléz Parákramabáhu egyesítette (ur.: 1153-1186).
A 13-15. században Kandi volt a főváros. Északon a 14. században egy dél-indiai dinasztia megalapította a Tamil Királyságot.
A portugálok érkezésekor a szigeten három királyság állt fenn, Jaffna, Kotte és Kandi központtal. Az 1505 és 1658 közötti portugál, illetve az azt követő, 1802-ig tartó holland uralom csak a két part menti királyságra terjedt ki. A 18-19. század közötti angol gyarmatosítás megpecsételte a sziget további sorsát: 1802-ben brit koronagyarmattá nyilvánították.
Ceylon 1948-ban elnyerte a függetlenségét és ugyanakkor belépett a Brit Nemzetközösségbe, államfője a brit uralkodó maradt. 1972-ben az ország végleg elszakadt a brit koronától, áttért a köztársasági államformára és nevét Ceylonról Srí Lankára változtatták.
A Srí Lanka-i polgárháború 1983-ban robbant ki a tamilok és szingalézek között és végül 2009-ben zárult le a tamil felkelők vereségével.
2004 karácsonyán a szigetet érintette az indiai-óceáni cunami, súlyos károkat és több ezer ember halálát okozva.
2019. április 21-én, húsvétvasárnap, iszlamista szélsőségesek kilenc helyszínen követtek el robbantásos merényleteket, a halottak és a sérültek száma több száz volt.
Politika és közigazgatás Srí Lanka köztársaság, unitárius állam, amelyet félelnöki rendszer irányít.
2005 és 2015 között Mahinda Rajapaksa volt az ország elnöke, aki autoriter rendszerben irányította az országot.Friederike Böge: Herausgeputzt und autoritär. In: faz.net, 17. November 2013.Sri Lanka ist «zunehmend autoritär». In: news.ch, 31. August 2013. 2019-ben a testvérét, Gotabaya Rajapaksát választották meg elnöknek, míg Mahinda a miniszterelnök lett. A testvérek alatt Srí Lanka gazdasága 2022-ben összeomlott. A népi tüntetések és tiltakozások az elnöki ház 2022. július 9-i megrohanásával és ostromával tetőztek, aminek eredményeként Gotabaya Rajapaksa elnök Szingapúrba menekült, majd később hivatalosan is bejelentette a lemondását. A tüntetők ostrom alá vették és megrohamozták a miniszterelnök házát is és felgyújtották.
2022 nyarán Ranil Wickremesinghe lett Srí Lanka új elnöke. Különféle gazdasági reformokat hajtott végre Srí Lanka gazdaságának stabilizálása érdekében, amely enyhe javulást mutatott.
Alkotmány, államforma A kabinetet az államelnök vezeti, akit öt évenként a nép közvetlenül választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe öt évenként 225 képviselőt választanak.
Törvényhozás, igazságszolgáltatás Politikai pártok Közigazgatási beosztás jobb|300px Az országot 9 tartomány alkotja:
Srí Lanka közigazgatási felosztása Tartomány Főváros Terület (km²) Népesség (2012) Central (Központi) Kandi 5,674 2 556 774 Eastern (Keleti) Trincomalee 9,996 1 547 377 North Central (Észak-Központi) Anuradhapura 10,714 1 259 421 Northern (Északi) Jaffna 8,884 1 060 023 North Western (Északnyugati) Kurunegala 7,812 2 372 185 Sabaragamuwa Ratnapura 4,902 1 919 478 Southern (Déli) Gálle 5,559 2 465 626 Uva Badulla 8,488 1 259 419 Western (Nyugati) Colombo 3,709 5 837 294
Védelmi politika