Szigetszentmiklós (németül: Nigglau) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Csepel-sziget északi részén, a Szigetszentmiklósi járás székhelye. Az agglomeráció részeként az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődött, mára jelentős lakóhely és gazdasági központtá vált. Földrajzi elhelyezkedése különleges, hiszen a település a Ráckevei-Duna partján fekszik, körülötte számos természeti érték található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna, délről Szigethalom, nyugatról pedig Halásztelek határolja.
A település története több mint 750 évre nyúlik vissza. Első írásos említése 1264-ben történt, amikor IV. Béla király egy oklevelében a falut és a Csuti monostort említi. A település neve a halászok és pákászok védőszentjére, Szent Miklósra utal, és az évszázadok során mezővárosi rangot is viselt. A település az ipari forradalom és a budapesti agglomeráció növekedésével kezdett gyors ütemben fejlődni a 20. században. Vallási életét hagyományosan a református vallás határozta meg, de ma már a lakosság többsége római katolikus. A településen több templom és vallási közösség is működik, tükrözve a vallási sokszínűséget.
Fekvése A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten, a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon terül el. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti, Taksony és Budapest XXIII. kerülete), délről a Bucka városrészhez és a nagy múltú Csepel Autógyár hajdani ipartelepéhez kapcsolódó Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna (illetve a folyam jobb partján Budapest XXII. kerülete) határolja. (Az 1954-es jeges árvíz óta a Duna fővárostól délre elhelyezkedő szakaszát kísérő gátrendszer védművei magasabbak.„ÁRVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉPEZÉS ÉS STRATÉGIAI KOCKÁZATKEZELÉSI TERV KÉSZÍTÉSE” / Összefoglaló KÖZÉP-DUNA TERVEZÉSI TERÜLET - ÁKK 2014 Konzorcium, 2016 / Országos Vízügyi FőigazgatóságFehér János - Esztergomnál tetőzés közeli állapotban van a Duna, Kisoroszi néhány nap múlva felszabadul (Telex.hu, 2024.09.20.) A folyam Lakihegy melletti bal partja a főváros másik fontos ivóvíz bázisa s Szentendrei-sziget mellett.)
Története
Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.
A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatya-kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998
Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.
A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.amivarosunk.hu TV: Ásatás Szigetszentmiklóson https://www.youtube.com/watch?v=97Kr3LzYXgw
Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.
Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.
A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a Dunamelléki Református Egyházkerület szuperintendense (püspöke) a helységben lakott és lelkészkedett. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.http://www.szszm-reformatus.hu/ Bemutatkozás
A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.
Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.
1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.
Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.
A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.
A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak mindig a községhez tartoztak a központtól távoli lakott helyek: Hárossziget, Felsőbuczka, és Felsőtag is. A megye-határvonalak 1950-es hivatalos rendezésekor a Szigetszentmiklós fennhatósága alá került Felsőtagra - főleg a Ráckevei-Duna és a Kavicsos-tó partjára - sok csepeli épített nyaralót. Lakihegy egy középkori csepeli gyümölcsösbirtokból felfejlődve - ide-oda vándorló birtokjogokat követően - 2002-ben került Szigetszentmiklóshoz és ekkor épült meg Csepel-Háros határában, szintén a város külterületén az Auchan Sziget áruház. Lakihegyet a helyiek továbbra is falusias elkülönülő exklávé területként tartják nyilván és - a sok egyéb városrész ellenére egyedüliként - ezt jelzi a Szigetszentmiklós-Lakihegy helységtábla is.
1898-ban a lakihegyi dunai árvízvédelmi gát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.
Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.
A település és környezete a Kádár-korszak idején stratégiai fontosságú része volt az országnak. A közelben repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény egyaránt üzemelt. A város fejlődésére komoly hatást gyakorolt a fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató Csepel Autógyár is.Central express: kelet-európai hangulatképek, 1993 - riportműsor a [ VHS leletek ] TV műsorok annó Youtube csatornán, 2022.01.02. Az üzem dolgozói számára a József Attila lakótelep, majd a Szent Miklós úti lakótelep 1950-1982 között épült.<ref>30 éve város Szigetszentmiklós - Kisváros magazin, 2016 március</ref>Vöő Imre - A városiasodó Szigetszentmiklós... (Szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Helytörténeti Gyűjtemény) (Előbbi 1955 óta viseli a költő nevét.Szána Miklós - Látogatás a testvérlakótelepen (jozsefattilalakotelep.hu, 2015.11.10.))
Szigetszentmiklós 1986-ban kapott városi rangot.
A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.
Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. Az M0-s körgyűrű mentén kiépült leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a városban munkát vállalók számottevő része a Csepel-sziget többi településeiről ingázik, a város lakosai közül sokan inkább jellemzően budapesti munkahelyeken dolgoznak.
Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.
Részei
Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiájahttp://joszai-rakosi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=27&Itemid=73 az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.
Lakótelep Falu Bucka (alsó és felső) Lakihegy Duna-part Ragád
A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.
Gyártelep Sóshegy Északi üdülő terület Páskom (alsó és felső) Cuczor-sziget Felsőtag Paptag Háros Vásártér Haszontalan Leshegy Minta lakótelep Dujmó Szent Miklós úti lakótelep (Munkásőr lakótelep) Ófalu
A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.
Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Dr. Uri József (nem ismert) 1994–1998: Fodor Antalné dr. (MSZP) 1998–2002: Fodor Antalné dr. (MSZP) 2002–2006: Fodor Antalné dr. (SZÖ-SZI) 2006–2010: Szabó József (Fidesz-KDNP-Polgári Kör) 2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Szabó József (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Nagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MM) 2024– : Nagy János (2151 - Egységben a Városért Egyesület)
A 2024-es önkormányzati választás érdekessége volt a településen, hogy kilenc polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, ami abban az évben országos rekord volt (a baranyai Nagydobszával és a nyírségi Sényővel holtversenyben). [Nagydobszán egyébként eredetileg tízen jelöltették magukat, csakúgy, mint Győrben is, de egyikük (illetve Győrben két jelölt) nyilvántartásba vételét elutasították.]
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/134?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaNagy JánosEgységben a Városért644037,42% Dr. Vántsa BotondFidesz – KDNP562932,70% Kocsis Éva Miklósért Városvédő Kör Egyesület – DK – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – MSZP – Nép Pártján243114,12% Botló Kornél Levente Mi Hazánk7754,50% Gyurcsik József Közösség a Fejlett Városért Egyesület – Momentum7574,40% Farkas Gábor Független5833,39% Dorogi Gyula Szolidaritás2191,27% Papp István Független2011,17% Kántor Ferenc András Független1771,03%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/134?tab=results&filter=representative