bélyegkép|360px|Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Baranya vármegye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranjska županija, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg nagy része Magyarországhoz tartozik, a mai Baranya vármegye területe nagyrészt megegyezik vele, délkeleti fele pedig Horvátország része.
Földrajz bélyegkép|317x317px|A Pécsi Nemzeti Színház épülete Baranya vármegye a Dráva alsó völgyszakaszának vidékén terült el az Alma folyó vonalától a Dráva Dunába való torkolatáig. Területei a Dráva mindkét partjára kiterjedt; északon a Zselic (ma Mecsek) erdőkig, délen a Pozsegahavasáig (ma Papuk hegység). Területének nagy részét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek.
A vármegyét keletről Bács-Bodrog, délről Verőce, nyugatról Somogy, északról Tolna, északkeletről pedig 1932-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék határolták. középre|bélyegkép|435x435px|Pécsi székesegyház A vármegyének két fontosabb folyója volt: a Duna és a Dráva. A területről eredő folyók, patakok a Zselic-Vashegy (ma Báni hegyek) tömbjéből déli irányba futva párhuzamosan völgyekre szabdalták a hátságot, a Duna és Dráva síkságán pedig holtágakban vesztek el.
A megye nyugati határát jelölő Alma folyó (ma Almás) jobb oldalról vette fel a somogyi Zselic felől határul szolgáló Karán patakot, dél felé folyva, majd a síkságot elérve halastavakat hozott létre, s medre alább közvetlenül a Drávába torkollott. balra|bélyegkép|250x250px|A vármegyeháza épülete Pécs városában Az Almával párhuzamosan folyt az Okor vize (ma Bükkösdi víz), mely Okorvölgy falu környékén eredt; kiérve a hegyek közül jobbra a Gyűrű patakot, majd Okorág és a később Okorághoz csatolt Mónosokor alatt (ma Okorvíz a patak neve), innen keletnek fordult és egyesült az északkelet felől jövő Kőrös vízzel (ma Pécsi-víz).
Történelem Baranya vármegye, hasonlóan a nyugati szomszédjához, Somogy vármegyéhez, egyike volt a legrégebben alapított magyar királyi vármegyéknek.
Baranya vármegye területe a római korban Alsó-Pannoniához tartozott. A népvándorlás és az avar birodalom bukása után a keleti frank birodalom dunántúli szláv hercegségének része lett. István király idejében a király a határvármegyék szervezésekor vármegye székhelyül Baranyavárat jelölte ki, melynek neve feltehetően az első ispánja nevéből ered.
A tatárjárás a megye területén is nagy pusztítással járt, magát Pécset is elpusztította. A veszteség azonban nem volt akkora, mint az Alföldön, mivel a megszállás itt kevesebb ideig tartott, s a lakosságnak módja volt arra, hogy az erdők és mocsarak közt elrejtőzzön. A legjobban a megye keleti sávja, a nagy hadiút környéke pusztult el, amelyen át Batu kán serege kivonult az országból.
A tatárjárás után a nagybirtokosok kővárakat építettek, és az elpusztult vidékeken is új nagybirtokosok jelentek meg, s megindult a telepítés is. Kővár épült ekkor többek között Pécsen, Pécsváradon, a Duna mentén fekvő Szekcsőn is.
A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta a vármegyét, és megalapította a Mohácsi szandzsákot, ami egy török közigazgatási egység volt, székhelye Mohács. A 17. században Baranya vármegye területét bekebelezte a Habsburg Birodalom, majd visszakerült a Magyar Királysághoz. 1918-ban a vármegyét elfoglalták a szerb csapatok, és egy időre a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság irányítása alá vonták (ld még: Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság). Az 1920-as trianoni békeszerződés Baranya vármegye nagyobbik részét meghagyta Magyarországnak, kisebbik, délkeleti részét pedig Jugoszláviának ítélte. 1941-1945 között a vármegye területe kiegészült az elszakított résszel ("Baranyai Háromszög"), ám a világháború után Jugoszlávia visszaszerezte a területet. 1991-ben Horvátország függetlenné vált, azóta a délikeleti, elszakított rész Horvátországhoz tartozik.
Lakosság A lakosság száma 1857-benFényes Elek::A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint (Pest, 1867) 258 350 volt. Közülük 170 281 magyar (65,91%), 68 817 német (25,09%), 8 750 horvát (3,39%) 14 502 szerb (5,61%) anyanyelvű volt. A lakosság száma 1880-ban 293 414 volt. Közülük 147 474 magyar (50,26%), 97 475 német (33,22%), 32 328 szerb és horvát (11,02%) anyanyelvű volt.
1910-ben a vármegye összlakossága 352 478 volt, ebből: 199 659 (56,6%) magyar 112 297 (31,9%) német 13 048 (3,7%) szerb 10 159 (2,9%) horvát nemzetiségűnek vallotta magát.
Közigazgatás A török hódoltság után eleinte a török közigazgatási beosztás maradt érvényben. Baranya vármegye határait Esterházy Pál nádor elnöklete alatt Somogy, Tolna és Baranya küldöttei az 1534. évi dicalis lajstrom alapján állapították meg. Ezzel elvesztek a Dráván túli falvak Baranya számára, mert 1534-ben az a régió már török fennhatóság alatt volt.
Baranya megye községneveit a községnevek rendezése során a Belügyminisztérium 1903. XII. 2.-i 113.225/II.30 sz. rendelete határozta meg. 1925. november 13-án a belügyminiszter a 113–850/1925. V. számú rendeletével elrendelte, hogy a „cz”-vel írt helyneveket a továbbiakban „c”-vel kell írni.balra|bélyegkép|304x304px|Siklósi vár Baranya vármegye járásai Baranyavári járás: 1736–1941. augusztus 15. Székhelye 1921. augusztus 31.-ig Dárda, 1921. szeptember 1.-1941. augusztus 15. között Villány. 1701–1736 között a Baranyavári és Siklósi járás része volt.
Baranyavári és Siklósi járás: 1693–1736 között. Székhelye Baranyavár. 1736-ban kettévált Baranyavári és Siklósi járásokra
Dárdai járás: 1941. augusztus 16. – 1944. december 31. között. Székhelye Dárda.
Hegyháti (korábban Mecsekháti) járás: 1736–1950. május 31. között. Székhelye Sásd. A továbbiakban neve Sásdi járás volt.
Mohácsi járás: 1693–1736 és 1775-től. Székhelye Mohács. 1983-ig fennállt.
Pécsi járás: 1693–tól. Székhelye Pécs. 1978-ig fennállt.
Pécsváradi járás: 1871–től. Székhelye Pécsvárad. 1966-ig fennállt.
Siklósi járás: 1736–tól. Székhelye Siklós. 1693–1736 között a Baranyavári és Siklósi járás része volt. 1983-ig fennállt.
Szentlőrinci járás: 1775–1950. május 31. Székhelye Szentlőrinc.
Villányi járás: 1941. augusztus 16.-1956. január 31. között Székhelye Villány. 1956-ig fennállt.
Baranya vármegye főispánjai (1688–1950)
Név Tisztség Időszak Megjegyzés gróf trakostyáni Draskovich János főispán 1688. december 31. – 1692. április 2. (†) A török megszállás utáni első főispán gróf trakostyáni Draskovich Péter főispán 1693. március 12. – 1698.
gróf trakostyáni Draskovich János főispán 1698. december 31. – 1705. A Pécsi püspökség javára elvesztette főispánságát, de igényét haláláig nem adta fel. gróf Nesselrode Ferenc püspök-főispán 1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29. (†) gróf vallesassinai Thurn Antal püspök-főispán 1732. december 5. – 1734. december 24. (†) Cienfuegos Alvarez püspök-főispán 1736. május 2. – 1739. augusztus 19. (†) gróf karancsberényi Berényi Zsigmond püspök-főispán 1739. december 4. – 1748. szeptember 25. (†) 1736-tól főispán-helyettes Klimó György püspök-főispán 1751. július 30. – 1777. május 2. (†)
gróf tolnai Festetics Pál főispán 1777. május 16. – 1782. április 7.
verebi Végh Péter főispán 1782. április 19. – 1807. március 5. (†) 1805-től már csak névleg főispán, helyettese fia, István volt. verebi Végh István főispán 1807. június 12. – 1834. szeptember 30. (†)
gróf saárdi Somssich Pongrác főispán 1835. július 6. – 1847. november 4.
székhelyi Mailáth György főispán 1847. november 4 – 1848. 1845-től főispáni helytartó gróf németújvári Batthyány Kázmér főispán 1848. április 22. – 1849.
székhelyi Mailáth György császári és királyi biztos 1849. január 30. – október másodszor hivatalban szentkatolnai Cseh Ede megyefőnök 1849. október 20. – 1850. február 21.
paulai Eckstein Rudolf megyefőnök 1850. február 21. – 1851. április
szentkatolnai Cseh Ede megyefőnök 1851. április – 1858. december 8. másodszor hivatalban dr. Szalay Nikodém megyefőnök 1859. augusztus 15. – 1860. november
nagykéri Scitovszky Márton főispán 1860. november 26. – 1861. november
dr. Szalay Nikodém királyi biztos 1861. november – 1864. szeptember 2. másodszor hivatalban kőkeszi és nagymezei Csernyus Andor főispán 1864. október 23. – 1867. április
báró kisfaludi és lubellei Lipthay Béla főispán 1867. április 24. – november
bonyhádi Perczel Miklós főispán 1868. május 24. – 1887. április 10.
vaszkai és kardosfalvi Kardos Kálmán főispán 1887. április 10. – 1896. december 17.
dr. báró komlóskeresztesi Fejérváry Imre főispán 1897. március 7. – 1905. december 27.
dr. gróf benyói és urbanói Benyovszky Móric főispán 1906. április 23. – 1910. február 12.
nagyszigeti Szily Tamás főispán 1910. február 17. – 1917. június 11.
dr. gróf benyói és urbanói Benyovszky Móric főispán 1917. július 7. – 1918. november 22. másodszor hivatalban kereseszegi Kerese György kormánybiztos 1918. november 22. – 1919. március 24.
Svachulay Zoltán kormánybiztos-helyettes 1919. szeptember 11. – december 3.
dr. Blaskovich Iván kormánybiztos 1919. december 3. – 1920. március 31.
dr. Prakatur Tamás kormánybiztos 1920. március 31. – szeptember 30. Csak 1921. október 16-án mentették fel állásából. Klein Antal kormánybiztos 1920. augusztus 15. – 1921. július 15.
Kiszely Gyula kormánybiztos 1921. szeptember 27. – október 10.
dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc főispán 1921. október 10. – 1931. augusztus 24. Somogy vármegye főispánja is gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári Szapáry Lajos főispán 1931. október 23. – 1935. március 8. Somogy vármegye főispánja is dr. gróf benyói és urbanói Benyovszky Móric főispán 1935. március 8. – 1936. február 4. (†) harmadszor hivatalban Horvát István főispán 1936. február 12. – 1938. március 18.
dr. Blaskovich Iván főispán 1938. március 18. – 1943. január 20. másodszor hivatalban Nikolits Mihály főispán 1943. január 20. – 1945. január 20.
dr. Boros István főispán 1945. január 4. – december
dr. Kertész Endre főispán 1945. december 11. – 1947. november 12.
dr. Gyetvai János főispán 1947. november 12. – 1949. február
Bors Antal főispán 1949. február – július
Bobánovics Jenő főispán 1949. július 1. – 1950. március 15.
Jegyzetek
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza: Baranyavármegye
További információk
1880-as népszámlálás Szinkovich Károly 1897: Baranyavármegye László-közkórháza. Pécs.
Kategória:Baranya vármegye Kategória:Pécs történelme