Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területe ma Ausztria, Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Székhelye Magyaróvár (ma Mosonmagyaróvár) volt.
Földrajz A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja. A vármegye síkságának tengerszint fölötti magassága 112–120 méter között van mindenhol. Fontos folyói a Duna, a Lajta, és a Rábca, valamint lényeges tava a Fertő.
Északrólkeletről Pozsony vármegye, délkeletről Győr vármegye, délről Sopron vármegye, északnyugatról pedig Ausztria határolta.
Történelem A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Mosonvár központtal.
Székhelye régente Moson volt, később Magyaróvár lett. A 17. században Alsó-Ausztria a sárfenéki (Scharfeneck) uradalom négy községét (Sommerein (Lajtasomorja), Au, Hof, Mannersdorf) bekebelezte (ezt megelőzően Lajtafalutól (Potzneusiedl) délre a vármegye nyugati határát megszakítás nélkül a Lajta folyó képezte). A községek visszatéréséért a vármegye követei 1662 és 1848 között 12 alkalommal interveniáltak a pozsonyi rendi országgyűlésen.
A trianoni döntés után keleti része Magyarországnak maradt, a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, a Duna balpartján lévő csekély terület pedig a Cseh-Szlovák állam része lett.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. 1947-ben a párizsi békekötéskor 3 község (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún) Csehszlovákiához került a pozsonyi hídfő kiszélesítéséhez. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Lakosság 1910-ben a vármegyének összesen 94 479 lakosa volt, ebből: 51 997 (55,04%) német 33 006 (34,93%) magyar 8 123 (8,60%) horvát
Közigazgatás A vármegye három járásra volt felosztva 1910-ben: Magyaróvári járás, székhelye Magyaróvár Nezsideri járás, székhelye Nezsider Rajkai járás, székhelye Rajka
A vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői.
Héder 1146 Győr nembeli Poth 1199–1214 Botiz 1219–1220 Lőrinc 1264–1267 Héder nembeli Herrand 1268–1269 Máté 1277 után Péter 1279 Amadé 1285 Héder nembeli Kőszegi (Németújvári) Iván 1287–1290 Győr nembéli Óvári Jakab 1292 Héder nembeli Kőszegi János 1303 Hencfi János 1317–1335 Wolfurti Ulrik 1350–1352 Wolfurti Rudolf 1350–1359 Wolfurti Konrád 1357–1359 Nezdei Besenyő János 1360–1362 Kusalyi Jakcs 1362 Hédervári Miklós 1368–1371 Oroszvári Tompek György 1401 Hédervári Lőrinc 1421–1447 Hédervári Imre 1447 III. Ferdinánd király 1641 gróf Draskovich Miklós 1662 herceg Esterházy Pál 1702– gróf Esterházy Ferenc 1793– gróf Győry Ferenc –1807 gróf Szapáry József 1807–1822 gróf Zichy Károly 1822–1836 gróf Nádasdy Ferenc 1836–1845 gróf Zichy Henrik 1845–1848 és 1861–1867 gróf Hunyady László 1867–1871 herceg Esterházy Pál 1871–1872 gróf Batthyány József 1872–1879 báró Miske Imre 1879–1884 Simon Gyula 1884–1893 gróf Pálffy-Daun Vilmos 1893–1900 dr. Hegyi Gyula 1917–1919 Szontagh Jenő –1919 Zsembery István 1920 Berg Miksa 1920 Réthey Ferenc 1920–1923
Jegyzetek
További információk
Moson