bélyegkép|360px|Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből bélyegkép|Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tarcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak. Északról Galícia, keletről Zemplén vármegye, délről Abaúj-Torna vármegye, nyugatról pedig Szepes vármegye határolta.
Történelem
Sáros vármegye előzménye a 12. században létrejött sárosi erdőispánság volt, majd Újvár vármegye része lett. Sáros vármegye a 13. században alakult ki, mint önálló nemesi vármegye.
A 17-18. század fordulóján II. Rákóczi Ferenc volt a megye főispánja, akinek ez volt az első fontos köztisztsége, s a szabadságharc bukása után a Sáros grófja álnevet használta bujdosásának kezdetén.
1920-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntéssel egyetlen települése, Kavocsán került Magyarország fennhatósága alá, a község 1945-ig Abaúj-Torna vármegye része lett. Sáros vármegye többi települése a második világháború alatt a történelemben akkor először független Szlovákia része volt.
1996 óta legnagyobb része az Eperjesi kerülethez, néhány déli községe pedig a Kassai kerülethez tartozik.
Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 174 600 személy volt, ebből: 101 855 (60%) szlovák 38 500 (22%) ruszin 18 088 (10%) magyar 9447 (8%) német Közigazgatás
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva: Bártfai járás, székhelye Bártfa Eperjesi járás, székhelye Eperjes Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz Girálti járás, székhelye Girált Héthársi járás, székhelye Héthárs Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben Lemesi járás, székhelye Lemes
A megyéhez három rendezett tanácsú város is tartozott: Bártfa Eperjes Kisszeben
Jegyzetek
További információk Egervári Ödön 1863: Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. Pest. Tuhrinszky Károly 1888: Adatok Sárosvármagye történetéhez II. József korában. Tóth Sándor 1909: Sáros vármegye összes nemesi családjai. Budapest. Ferdinand Uličný 1990: Dejiny osídlenia Šariša. Draskóczy István 1998: Sáros megye vámhelyei a 14. században. In: Csukovits Enikő (szerk.): Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Budapest. Vladimír Rábik 2006: Nemecké osídlenie na území východného Slovenska v stredoveku. Bratislava Sztancs Gábor 2020: Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1. Sztancs Gábor 2021: Változatok az önrendelkezésre Sáros és Abaúj-Torna vármegyében. Esettanulmány az 1918. végi magyar összeomlás és csehszlovák államalapítás regionális vonzatairól. FTSz 2021/1. Miroslav Čovan: Historické nápisy zo Šariša do roku 1650.
Kategória:Sáros vármegye