bélyegkép|jobbra|260px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. 1991 óta Horvátország része. Földrajz A vármegye területe nagyrészt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva. Északról Varasd vármegye illetve Stájerország, keletről Belovár-Kőrös és Pozsega vármegyék (korábban Dubica és Szana), délről Bosznia, nyugatról pedig Bosznia, Modrus-Fiume vármegye, illetve Stájerország határolta.
Történelme A vármegye területe a 12. században került Magyarország területéhez. 1526-tól a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A második világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.
Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 594.052 személy volt, ebből: 445.870 horvát (75,05%) 122.558 szerb (20,63%) 6.068 magyar (1,02%) 6.016 német (1,01%)
Közigazgatás A vármegye tizenöt járásra volt felosztva: Dugo Seloi járás, székhelye Dugo Selo Dvori járás, székhelye Dvor Glinai járás, székhelye Glina Jaskai járás, székhelye Jaska Károlyvárosi járás, székhelye Károlyváros (rendezett tanácsú város) Kosztajnicai járás, székhelye Kosztajnica Nagygoricai járás, székhelye Nagygorica Petrinjai járás, székhelye Petrinja (rendezett tanácsú város) Pisarovinai járás, székhelye Pisarovina Samobori járás, székhelye Samobor Stubicai járás, székhelye Donja Stubica Szentivánzelinai járás, székhelye Szentivánzelina Sziszeki járás, székhelye Sziszek (rendezett tanácsú város) Topuszkai járás, székhelye Topuszka Zágrábi járás, székhelye Zágráb (törvényhatósági jogú város) Jegyzetek
Kategória:Horvát-Szlavónország vármegyéi Kategória:A Magyar Királyság 1918 előtt megszűnt vármegyéi