Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része. Földrajza A vármegye nyugati fele hegység, a keleti viszont dombság és síkság volt. A nyugati, hegyvidéki területet a Bihar-hegység alkotta, a keleti részt pedig az Aranyos folyó síksága foglalta el, amely az Erdélyi-medence része. A vármegye ásványkincsekben különösen gazdag, illetve a Tordai-hasadék híres látványosság. Északról Kolozs vármegye, keletről Maros-Torda vármegye, délről Kis-Küküllő és Alsó-Fehér vármegyék, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta. Legfontosabb folyói a Maros és az Aranyos.
Történelem A vármegye 1876-ban alakult Torda vármegye nyugati részének és Aranyosszéknek, továbbá Alsó-Fehér vármegye egy részének az összevonásával, székhelye Torda.
1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A vármegye területét 1960-ban a romániai Kolozs, Fehér és Maros megyék között osztották fel.
Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 174 375 személy volt, ebből: 125 668 (72,07%) román 44 630 (25,59%) magyar
Közigazgatás A vármegye a következő hat járásra volt felosztva: Alsójárai járás, székhelye Alsójára Felvinci járás, székhelye Felvinc Marosludasi járás, székhelye Marosludas Topánfalvai járás, székhelye Topánfalva Tordai járás, székhelye Torda (rendezett tanácsú város) Torockói járás, székhelye Torockó
További információk
Kategória:Torda-Aranyos vármegye