Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia északkeleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.
Földrajza Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak–déli, és csekély kelet–nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt. Nagyobb részét az Alföld foglalta el, keleten hegységek előnyúlványai voltak megtalálhatóak. Temes vármegye síkságát számos folyóvíz vágta ketté, nagyobbak a Béga, a Karas, a Temes, és mocsarak is találhatók voltak itt.
A vármegyét északról Arad vármegye, keletről Krassó-Szörény vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Torontál vármegye határolta.
Története A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Temesvár központtal. Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke volt a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták.
A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság katonai terület része lett. 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegyét visszasorolták a Magyar Királyság vármegye-rendszerébe, későbbi déli része 1873-ig a katonai határőrvidék része maradt.
1849–1860 a vármegye közvetlen bécsi irányítás alá került. 1876-ban került hozzá a korábban Krassó-Szörény vármegyei Fehértemplom és környéke, 1884-ben egy-egy falut cserélt Krassó-Szörénnyel: Kusics Temeshez, Daruvár Krassóhoz került, végül 1892-ben hozzácsatolták Székelykeve falut Torontáltól. Területe 1910-ben 7342 km², ebből 1920-ban Románia kapott 5552 km²-t, a többi a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igazgatásába került.
Demográfia 1910-ben a vármegyének 500 835 lakosa volt, ebből: 169 030 (33%) román 165 883 (33%) német 79 960 (15%) magyar 69 905 (13%) szerb 3 080 (0,61%) szlovák bélyegkép|balra|300px|Temes megye közigazgatási térképe 1910-ből
Közigazgatás Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva: Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő Csáki járás, székhelye Csák Dettai járás, székhelye Detta Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város) Kevevári járás, székhelye Kevevára Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jogú város) Lippai járás, székhelye Lippa Temesrékási járás, székhelye Temesrékás Újaradi járás, székhelye Újarad Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város) Vingai járás, székhelye Vinga
Jegyzetek
További információk Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár, 1914
Kategória:Temes vármegye