A palingenézis („újjászületés“, gr. palin ’újra, ismét’ + genészisz ’keletkezés, teremtés, születés’; angolul palingenesis) különböző fasizmus-elméletek fogalma a fasizmus központi elemének megragadására.

A (társadalomtudományi) fogalom Emilio Gentile vette át e fogalmat a teológiából, első alkalommal Le Origini dell'Ideologia Fascista (A fasiszta ideológia eredete, 1918-25) című művében. Ezt a „konvergencia-elmélet“ értelmében fogta fel így.ehhez Sven Reichardt: Neue Wege der vergleichenden Faschismusforschung.(Új utak az összehasonlító fasizmus-kutatásban) Mittelweg 36 1/2007 Roger Griffin élesebben ragadta meg e fogalmat a fasizmus céljának bemutatásaként, mely a „dekadens társadalom újjászületése”, ami egy csodálatosnak tartott Führer (vezér) létrejöttét célozza a maga beteljesesülésekor. Ezt Griffin „a fasiszta ideológia mitikus magvának” tekintette.Roger Griffin: Völkischer Nationalismus als Wegbereiter und Fortsetzer des Faschismus: Ein angelsächsischer Blick auf ein nicht nur deutsches Phänomen.(Népi nacionalizmus mint a fasizmus előkészítője és folytatója. Angolszász szemmel egy nem csak német jelenségről.) Heiko Kauffmann, Helmut Kellershohn és Jobst Paul (kiadó.): Népi kötöttségek. Dekadencia és újjászületés. – Jobboldali ideológiák elemzései. művében. Unrast kiadó, Münster 2005

A fasizmus elemzése A fasiszta ideológia fogalmai mentén a „közösség” egy „forradalmi újjászületéséről” van szó egy „új rendben” és „új korszakban”. Ez alatt egy utópista ultra-nacionalizmus (ellen-) „forradalmi“ törekvését értik. A palingenézis markáns jegye egy meghatározott típusú kultúrpesszimizmusnak:

Roger Griffin e törekvéseket minden fasiszta ideológia ideáltipikus jegyének látja, mind a nácizmus esetében, mind a konzervatív forradalom gondolkodóinál (Armin Mohler, Alain de Benoist) és a jobboldali értelmiségnél, valamint az új jobboldal csoportjainál.Roger Griffin: Völkischer Nationalismus als Wegbereiter und Fortsetzer des Faschismus: Ein angelsächsischer Blick auf ein nicht nur deutsches Phänomen.(Népi nacionalizmus mint a fasizmus előkészítője és folytatója. Angolszász szemmel egy nem csak német jelenségről.) Heiko Kauffmann, Helmut Kellershohn és Jobst Paul (kiadó.): Népi kötöttségek. Dekadencia és újjászületés. – Jobboldali ideológiák elemzései. művében. Unrast kiadó, Münster 2005 39,40 o.

1991-ben Griffin The Nature of Fascism (A fasizmus természete) c. művében javasolta, hogy a fasizmust ideáltipikusan – ideáltipikusan Max Weber értelmében – definiálják. E szerint a fasizmus nem lenne más, mint „politikai ideológia fajta, melynek mitikus magva a maga sokoldalú átváltozásaiban egy populisztikus ultranacionalizmus palingenétikus formájából áll”,Roger Griffin (1991): The Nature of Fascism. A német fordítást idézi Alfred Schobert : Rodger Griffin: Der umstrittene Begriff des Faschismus - Interview mit Roger Griffin .(A fasizmus vitatott fogalma – interjúban Roger Griffinnel) A DISS-Journalban 13/2004 mely politikai ideológia fajta leírásához Griffin a fasizmust úgy definiálja mint „palingenézises ultra-nacionalizmus”. Griffin ezzel szembefordul a fasizmusnak a nemzetiszocialista korszakára beszűkített definíciójával. Ezzel elindított egy nagy vitát a nemzetközi kutatásban.Roger Griffin, Werner Loh, Andresas Umland (2006): Fascism Past and Present, West and East. An International Debate on Concepts and Cases in the Comparative Study of the Extreme Right. (A fasizmus múltja és jelene nyugaton és északon.) Ibidem kiadó.Erwägen-Wissen-Ethik ( 4/2004 füzet)

Griffin egy célt követ a fasizmusnak az ideológiai magvára vonatkozó definíciójával, mely a fasizmust úgy kezeli, mint bármely ideológiát: „betekintést nyerni a nemzetközi fasizmusnak az 1945 utáni változásaira”. Ezzel elhatárolja magát azon fasizmus-meghatározásoktól, amik egy történelmi korszakra vonatkoznak:

Griffin ebben a meghatározásban hivatkozik a mai fasizmus-kutatók közti ún. „új konszenzusra”. Ez Matthew Lyons megfogalmazásában: „A fasizmus a jobbszélső ideológia formája, mely a nemzetet vagy fajt szerves közösségként dicsőíti, mely minden más lojalitást túlszárnyal. Hangsúlyozza a nemzeti, vagy faji újjászületés mítoszát a hanyatlás vagy széthullás egy periódusát követően.”v.ö.. Matthew Lyons: What is Fascism? Some General Ideological Features. (Mit jelent a fasizmus?) (Online a Publiceye.org –nál )

Források

Fordítás

Irodalom Roger Griffin (2005): Völkischer Nationalismus als Wegbereiter und Fortsetzer des Faschismus. In: Heiko Kauffmann, Helmut Kellershohn und Jobst Paul, Hg.: Völkische Bande. Dekadenz und Wiedergeburt – Analysen rechter Ideologie. Münster: Unrast Verlag. (Einleitung: Online ) Roger Griffin, Werner Loh, Andresas Umland (2006): Fascism Past and Present, West and East. An International Debate on Concepts and Cases in the Comparative Study of the Extreme Right. Ibidem Verlag. (Rezension: Ralph Kummer, redok Ibidem Verlag Online: ) Roger Griffin (1998): Introduction. In: Roger Griffin (Hg.), International Fascism. Theories, Causes and the New Consensus, London. Roger Griffin (1991): The Nature of Fascism. London. Roger Griffin (2002): 'The Palingenern Political Community: Rethinking the Legitimation of Totalitarian Regimes in Inter-War Europe'. In: Totalitarian Movements and Political Religions 2/2 (2002), Seiten 24-43 Erwägen-Wissen-Ethik (Heft 4/2004) Rodger Griffin: Der umstrittene Begriff des Faschismus - Interview mit Roger Griffin. In: DISS-Journal 13/2004 Matthew Lyons: Was heißt Faschismus? Matthew Lyons: What is Fascism? Some General Ideological Features. (Online bei Publiceye.org )

A fasizmus kutatásába való besoroláshoz

Emilio Gentile (1992): "Fascismo". In: Enciclopedia Italiana di Scienze. Lettere ed Arti. Rom. S. 196–199. Richard Thurlow (1999): Fascism. Cambridge. S. 5f. Walter Laqueur (1996): Faschismus. Gestern, Heute, Morgen. Berlin. S. 19 Roger O. Paxton (2004): The Anatomy of Fascism. New York 2004. S. 21 Michael Mann (2004): Fascists. Cambridge 2004. S. 12f. Chip Berlet. (2004) Christian Identity: The Apocalyptic Style, Political Religion, Palingenesis and Neo-Fascism. Totalitarian Movements and Political Religions, Vol. 5, No. 3, (Winter), special issue on Fascism as a Totalitarian Movement. Roger Eatwell (2003): Reflections on Fascism and Religion. In: Totalitarian Movements and Politics Religions. Matthew J. Goodwin: Grandpa’s fascism and the New Kids on the Block: Contemporary. Approaches to the Dark Side of Europe. University of Bath

Web linkek Griffins Publikationsverzeichnis mit Downloads Griffin: No Racism, thanks, we're British: A survey of Organized and unorganized right-wing populism in contemporary Britain (Vortragsentwurf, Graz 2001) (PDF-Datei; 22 kB) Roger Eatwell: The nature of "generic fascism": The "fascist minimum" and the "fascist matrix". In: Uwe Backes, Hg.: Rechtsextreme Ideologien in Geschichte und Gegenwart. Köln: Böhlau, 2002, S. 93-122 (deutsche Übersetzung) Roger Griffin: Fascism’s new faces (and new facelessness) in the "post-fascist" period. In: Erwägen – Wissen – Ethik, 15. Jg., Nr. 3, 2004, S. 287-300 (=Hauptartikel von Fascism Past and Present, West and East) Roger Eatwell: The nature of fascism: or essentialism by another name? / Chiaruscuro or Fascismo Grigio? (Eatwells Antworten auf Griffins Beiträge in Erwägen – Wissen – Ethik bzw. Fascism Past and Present, West and East) Cyprian Blamires zum Diskussionsband Fascism Past and Present, West and East

Kategória:Társadalomtörténet Kategória:Fasizmus Kategória:Ideológiák