Az eszperantó, eszperantó nyelv, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv. A mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a legszélesebb körben. Az elnevezés a Doktoro Esperantóból származik (eszperantó fordításban: „reménykedő doktor”), 1887-ben ugyanis Lazar Markovics Zamenhof ezen az álnéven jelentette meg az első könyvét, amelyben az eszperantó nyelvet részletezte. Zamenhof célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelvet hozzon létre, amely „meghaladja” a nemzetkultúrák határait, és előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között. A nyelv beszélői általában természetesnek tekintik, mert úgy változik, mint a természetes, élő nyelvek, és Zamenhofot a nyelv kezdeményezőjeként tartják számon.
Az eszperantót aktívan vagy folyékonyan beszélők, valamint az anyanyelvűek számát (vagyis azokét, akik mint egyik anyanyelvüket tanulták meg a szüleiktől) és fő közé becsülik.Ternyák Henriett: Az eszperantó mint élő nyelv és lingua franca. Doktoranduszi tanulmány Ugyanakkor térben igen elterjedt nyelv, mintegy 115 országban beszélik. Habár egyik ország sem fogadta el hivatalos nyelvnek, az eszperantó több országban is, így Magyarországon és Kínában is a hivatalos oktatás része. Használata különösen magas Európában, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerikában.Az eszperantó elterjedtsége: worldwide . Az első eszperantó világkongresszust 1905-ben, Franciaországban rendezték meg. 2012-ben 64.-ként bekerült a Google Translate által fordított nyelvek közé. 2016-ban felkerült a Magyarországon legtöbbet tanult és ismert nyelvek közé. Hazánkban a Magyarországi Eszperantó Szövetség felel a nyelv képviseletéért.
Az eszperantót támogatja az UNESCO, és több ismert közéleti személyiség is kiállt mellette. Használják utazáshoz, levelezéshez, nemzetközi találkozókhoz, művészeti rendezvényeken és tudományos kongresszusokon, tudományos vitákhoz. Van irodalma, zenéje, színháza, nyomtatott és internetes sajtója, készültek eszperantó nyelvű filmek, és vannak eszperantó rádió- és tévéadások is. Szókincse jórészt nyugat-európai nyelvekből származik, nyelvtana erős szláv hatást mutat. A szóelemek nem változnak, és szinte határtalanul kombinálhatók (ebben a kínai nyelvre hasonlít, belső szerkezete azonban inkább a ragozó nyelvekére, mint a magyar, a török, a japán és a szuahéli). Zamenhof szándékosan szóelemeket (morfémákat) vett át és nem szavakat, hogy ezek kombinálásával biztosítsa a szókincs fejlődését, ezt pedig jól tükrözi a nyelv erős agglutináló jellege.
Története bélyeg|250px|jobbra|Alfred Michaux és Lazar Markovics Zamenhof (1905)
Kezdetek Az ifjú Zamenhof A nyelv alapjait Lazar Markovics Zamenhof białystoki születésű, zsidó származású, orosz anyanyelvű varsói szemorvos rakta le. Fiatalkorát Białystokban töltötte, egy soknemzetiségű városban Oroszországban. Gyakran volt alkalma megfigyelni a különböző nemzetek, így az oroszok, lengyelek, németek és zsidók vitáit. A konfliktus fő okát abban látta, hogy nincs közös nyelvük, már iskolás korában elkezdett dolgozni nemzetközi kommunikációra szánt nyelvtervezetén, amelyet minden közösség könnyen elfogadna mint második nyelvet.JACOBS, Joseph – HARRIS, Isidore. Zamenhof, Lazarus Ludwig. JewishEncyclopedia.com. Legita 2008-08-14 Atingebla interrete. (Angle.)
Első próbálkozások bélyeg|Ludoviko Lazaro Zamenhof
Első ötlete a latin nyelv újjáélesztése volt, de arra jutott, hogy túl bonyolult ahhoz, hogy céljának megfeleljen. Angolul tanulva felismerte, hogy a nyelvnek nincs szüksége nyelvtani nemekre, sőt, igei személyragokra sem, így a nyelv egyszerűbb lehet, mint ahogy gondolta. A megjegyzendő szókincs csökkentésén hosszabb ideig gondolkodott. Orosz feliratok alapján jutott arra a következtetésre, hogy képzők egy szabályos rendszere segíthetne ezen. Hogy a megtanulandó szókincset egyszerű lehessen megjegyezni, a gyököket jórészt a világszerte legtöbbet tanított latin, újlatin és germán nyelvekből gyűjtötte.Zamenhofo, Ludoviko Lazaro. L. Zamenhof levele Nikolaj Afrikanovich Borovkóhoz (1895) – О происхожении эсперанто. МИР ЭСПЕРАНТО. Hozzáférés 2008-08-14. interneten. (Eszperantóul, oruszul.)
Az első projekt Lingwe uniwersala néven már 1878-ban készen volt, de az apja, aki nyelvtanár volt, hiábavalónak és utópisztikusnak ítélte, és elégette a jegyzeteket, amelyeket a fia rá bízott. 1879-től 1885-ig az ifjú Zamenhof Moszkvában és Varsóban tanult orvostudományt. Ekkoriban felújította tervezetét, és az első változatot már 1879-ben tanította barátainak. Néhány év múlva már verset fordított, ezek az eszperantó irodalom első darabjai. 1895-ben írta, hogy hat évig tökéletesítette és próbálgatta a nyelvet, habár már 1878-ban is késznek érezte.”
Tankönyv Az Unua Libro a nyelvet bemutató tankönyv első kiadására 1887-ben, Varsóban került sor, először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. Az orosz kiadásra a cenzúra késlekedése miatt július 26-án került sor. Ezt a napot tekintik a nyelv születésnapjának.A régi orosz naptár szerint július 14-. Az első engedélyt május 21.-én (június 2.-án) kapta meg. Zamenhof július 21.-ét említette levelében. citita de Albault estas proksimuma. A közbeeső időben Zamenhof elkészítette az Ótestamentum és Shakespeare néhány színdarabjának fordítását. A könyv Международный языкъ (A nemzetközi nyelv) címen jelent meg, és néhány későbbi változtatástól eltekintve azt az eszperantót tartalmazta, amelyet ma is ismerünk. A nyelv eredeti neve Lingvo Internacia („nemzetközi nyelv”) volt, de igazán az első tankönyv szerzője álnevéről (D-ro Esperanto – „Dr. Remélő”) vált ismertté.ČELIAUSKAS, Petras. Zamenhof en Veisiejai. En Litova Stelo Numero marto-aprilo, jarkolekto 1998. Litova Esperanto-Asocio. Legita 2008-08-14. Atingebla interrete (Esperante) Az első eszperantó világtalálkozót Alfred Michaux hívta össze 1905-ben, a franciaországi Boulogne-sur-Merben.110 év alatt századszorra!, nyest.hu
A tankönyv első kiadásai: + Engedélyek az Unua Libro kiadásáhozZakrzewski referencas al la "malnovaj libroj de la presejo", kiujn liveris al li Elżbieta Kelter, filino de Ĥ. Kelter, kiu presis la Unuan libron. Verzió A kézirat engedélye(Julián-naptár) A kézirat engedélye(Gergely-naptár) A kiadás engedélye(Julián-naptár) A kiadás engedélye(kiadás)(Gergely-naptár) orosz 1887. május 21. 1887. június 2. 1887. július 14.1887. július 26. lengyel 1887. július 9. 1887. július 21. 1887. augusztus 25.1887. szeptember 6. francia 1887. szeptember 12. 1887. szeptember 24. 1887. november 12. 1887. november 24. német 1887. október 21. 1887. november 2. 1887. november 12. 1887. november 24.
Első reformkísérletek Ahogy egyre többen tanulták a nyelvet, úgy egyre több embernek támadtak ötletei, amelyeket reformjavaslatokként levélben elküldtek Zamenhofhoz, aki a Nürnbergben megjelenő La Esperantisto újságban közölte őket. A javaslatok ismertetése után kétszer megszavaztatta az olvasókat, akik az összes javaslatot elutasították. Ezután egy időre megszűntek a reformtörekvések.
Az újságnak problémái támadtak a cenzúrával, a Lev Nikolajevics Tolsztojról közölt cikke miatt betiltották, így nem lehetett Oroszországban terjeszteni, ahol sok előfizetője volt. Ezután megszüntették az újságot, majd újat vezettek be Lingvo Internacia címen. Ez először Svédországban, Uppsalában, majd Magyarországon, végül Franciaországban, Párizsban jelent meg. Kiadásának az első világháború vetett véget.
Terjeszkedés bélyeg|jobbra|Az első nemzetközi eszperantó kongresszus Boulogne-sur-Merben
A nyelvet szakmai és hobbiszervezetek nemzetközi szinten kezdték használni. Az első évtizedekben főként írásban használták, bővebb körű szóbeli használatra először az 1905-ös nemzetközi eszperantó kongresszuson került sor, amit Franciaországban, Boulogne-sur-Merben rendeztek. A volapük nyelv sikertelensége miatt féltek attól, hogy szóban nem fogják megérteni egymást, de sikerült. Így aztán az eszperantisták személyesen is elkezdtek találkozni egymással.
1909-ben Barcelonában szerveztek nemzetközi kongresszust, itt alakult meg a katolikusok nemzetközi eszperantó szövetsége Internacia Katolika Unuiĝo Esperantista (IKUE). A különböző nemzetiségű katolikusok a következő évben saját találkozójukat is megszervezték, ennek fő kiadványa az Espero Katolika lett. Az újságot Emile Peltier, francia pap alapította, 1903-ban. A legrégebb óta, ma (2018) is megjelenő eszperantó periodika, bevallottan katolikus, harciasan védi az egyház tanításait, és háromszoros pápai áldást nyert.Konciza historio de IKUE. Roma (Italujo): IKUE. Atingebla interrete Legita 2007-09-09. (Esperante)
1912-ben a nyolcadik nemzetközi eszperantó kongresszuson Zamenhof ünnepélyes beszédben lemondott addigi vezető szerepéről a mozgalomban. A 10. kongresszust 1914-ben rendezték Párizsban. Zamenhof a kitörő háború miatt csak Skandinávián keresztül tudott hazajutni. Nagyon csalódott volt a háború miatt, és reményt vesztve halt meg 1917-ben április 14-én.
A háború után újjáéledt a béke és a harmónia iránti vágy, ami segítette a nyelv terjedését. A totális diktatúrák azonban a második világháború végéig üldözték az eszperantistákat. 1920-ban Hágában, 1921-ben Prágában tartottak találkozót az eszperantisták. 1927-ben Bécsben volt kongresszus, itt alapították meg az Eszperantómúzeumot és Tervezett Nyelvek Gyűjteményét, amit 1929-ben átvett Ausztria Nemzeti Könyvtára, de máig is külön épületben látogatható.NB online – Kolekto por Planlingvoj kaj Esperantomuzeo. Wien (Aŭstrujo): Österreichische Nationalbibliothek. Atingebla interrete. Legita 2007-09-09. (Germane)
A második világháború után bélyeg|jobbra|200px|Rotterdam, 2008: A 93. nemzetközi eszperantó kongresszus 1845 résztvevővel
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége elismerte nemzetközi nyelvként, miután több mint 80 millióan aláírták az ezt szorgalmazó petíciót, köztük Csehszlovákiában Jaroslav Heyrovský Nobel-díjas professzor.Malovec, Miroslav. Esperantští spisovatelé a jejich díla. Atingebla interrrete. Hozzáférés 2007-09-09. (csehül)
Az UNESCO hasonlóan elismerte a nyelvet 1954. december 10-én Montevideóban és 1985. november 8-án. Nyilatkozataiban elismerte az eszperantó szerepét, méltatta, hogy segíti a nemzetközi kapcsolatok fejlődését és a népek közeledését egymáshoz. Javasolta a tagállamoknak tanulási programok indítását, amiben az eszperantó is helyet kap. A nem regisztrált nemzetközi szervezeteknek ajánlotta, hogy csatlakozzanak az eszperantó századik évfordulójának megünnepléséhez és vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy eszperantóul kommunikáljanak tagságukkal.E-Euroscola: Rezolucioj de Unesko por Esperanto. interneten Hozzáférés 2007-09-06. (eszperantóul)
Ekkor már a kommunisták nem üldözték, hanem a béke nyelveként támogatták az eszperantót. A Lengyel Tudományos Akadémia (Polska Akademia Nauk) több vezetője is kiállt a nyelv mellett. 1987-ben a századik évfordulót ünneplő 72. kongresszuson 60 országból hatezren vettek részt.
A Nemzetközi Katolikus Eszperantisták Szövetsége (Internacia Katolika Unuiĝo Esperantista) elérte, hogy 1990-ben megjelenjen az a dokumentum (Norme per la celebrazione della Messa in esperanto), ami lehetővé tette, hogy ne csak szükség esetén vagy különleges engedéllyel lehessen misézni eszperantóul, hanem egyébként is. Ezzel az eszperantó lett az egyetlen mesterséges nyelv, amelyet a katolikus egyház elismert liturgikus nyelve.La dekreto pri la normoj por la celebro de la Meso en esperanto. Roma (Italujo): IKUE. interneten Hozzáférés 2007-10-18. (eszperantóul)La dekreto por la aprobo de la Meslibro kaj Legaĵaro en Esperanto. Roma (Olaszország): IKUE. interneten Hozzáférés 2007-10-18. (eszperantóul)Catholic Prayers in the Languages of the World: Esperanto. Città del Vaticano: Agenzia Fides. interneten Hozzáférés 2007-10-18. (angolul)