Kunágota

Kunágota község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése Az Alföld délkeleti részén, a román határ közelében található. Szomszédai: észak felől Medgyesegyháza, északkelet felől Almáskamarás és Nagykamarás, kelet felől Dombiratos, délkelet felől Magyardombegyház, dél felől Battonya, nyugat felől Mezőkovácsháza, északnyugat felől pedig Magyarbánhegyes; a legközelebbi városok: Battonya, Mezőkovácsháza.

Megközelítése A főbb útvonalak, Békés vármegye több más vidékéhez hasonlóan nagyrészt elkerülik, csak alsóbbrendű utakon érhető el. Nagykamarással és Almáskamarással a 4437-es, Dombiratos-Kevermes-Lőkösháza térségével a 4438-as, Csanádapácával és Dombegyházzal pedig a 4439-es út köti össze.

Közigazgatási határszélét egy rövid szakaszon érinti a Gyula-Makó közti 4434-es és a Magyardombegyház-Battonya közti 4442-es út is; bár utóbbinak Kunágotát érintő szakasza csak burkolatlan mezőgazdasági út. Állami közútnak számít még a központjától a délnyugati határszéléig (Kunágota, Battonya és Mezőkovácsháza hármashatáráig) húzódó, rossz minőségű út is, 44 139-es útszámozással.

Nevének eredete

A település neve az először betelepülő kunokra és a falu egykori templomának védőszentjére utalhat.

Története A Kunágota helynév első említése egy 1461-es oklevélből ismert, de a mai település nem pontosan a középkori romokon épült. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el. Mai területe már az avar korban is lakott volt.

1843-ban újraalapította a Magyar Királyi Kamara, Csongrádból, Hevesből és Pécskáról toborzott, jelentős részben egyazon rokonságból kikerülő telepesekkel. Ekkor szerveződött a környéken az állami dohánygyár ellátására a dohánykertészet, és az alapítók célja az volt, hogy tartósan kielégítsék a dohánytermesztés hatalmas munkaerőigényét. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében a levél és az ennek fűzésére használt tű. Az első időkben a betelepítést irányító Geöcz László után Gőcz-telepnek (más források szerint GeötztelepnekTóth Ferenc: A csanádi légió) is nevezték.

A gyors ütemű, jól tervezett betelepítésből kifolyólag a település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző:

A fiatal község a szociológusok érdeklődését is felkeltette, az évtizedek során számos tanulmány foglalkozott a település társadalmával.

Kunágota népessége az iparági igényeknek megfelelően jelentős ütemben gyarapodott: 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A növekedés elsősorban csak a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből azonban mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt.

Az első világháborúban 216 kunágotai származású katona halt hősi halált.Kunágota (időszakos folyóirat; 2014. július 30., II. évfolyam 7. szám) A második világháború idején, 1944 nyarán a községből az itt élt zsidó családokat Auschwitzba hurcolták. A 70 zsidó lakosból csak tízen élték túl a holokausztot, ők a háború után elhagyták a települést.

A község az 1950-es megyerendezéssel Békés megyei település lett; előtte Csanád vármegyéhez tartozott.

Az 1946–1947-es földreform, majd az ezt követő erőszakos téeszesítés alapvetően formálta át a lakók életét. A rendszerváltás után a település gazdasági motorjának számító Bercsényi mezőgazdasági termelőszövetkezet leépítésekbe kezdett, de még mindig a legnagyobb foglalkoztató a környéken. A település infrastruktúrája azonban fejlesztésnek indult.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ifj. Pápai Zoltán (MDF) 1994–1998: Pápai Zoltán (MDF) 1998–2002: Pápai Zoltán (MDF-FKgP-Kunágotai Ipartestület-Községi Gazdakör) 2002–2006: Pápai Zoltán (MDF-FKgP-Fidesz-Ipartestület-Gazdakör) 2006–2010: Pápai Zoltán (MDF-Ipartestület) 2010–2014: Pápai Zoltán (Fidesz) 2014–2019: Süli Ernő Pál (független) 2019–2024: Pápai Zoltán (független) 2024– : Süli Ernő Pál (Fidesz-KDNP)

Önkormányzati választások eredménye A település polgármesteri tisztségét a rendszerváltástól 2014-ig a helyi születésű Pápai Zoltán látta elKunágota főutcáját nem méterben, időben mérik, olyan hosszú. Hír6.hu 2014. március 11. (letöltve: 2014. augusztus 3.) különböző pártok és helyi együttműködések jelöltjeként (1998-ban az MDF, az FKGP, a KUNÁGOTAI IPART. és a KÖZSÉGI GAZDAKÖR, 2002-ben az MDF, az FKGP, a FIDESZ és az IPAR-GAZDAKÖR, 2006-ban az MDF és az IPAR-TESTÜLET közös jelöltjeként, 2010-ben pedig a Fidesz jelöltjeként indultNemzeti Választási Iroda). 2010-ben a helyi román kisebbségi önkormányzati választáson 39 szavazó vett részt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,5%, református 4,9%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 19,1% (19,2% nem nyilatkozott).Kunágota Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,5% volt római katolikus, 2,6% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).Kunágota Helységnévtár

Nevezetességei Móra Ferenc 1926-ban honfoglalás kori lovas sírokat tárt fel itt. Temetőjében áll a magyar gyümölcsnemesítés egyik nemzetközi hírű úttörőjének, Bereczki Máté (Romhány, 1824. szeptember 24. – Kunágota, 1895. december 9.) pomológusnak a sírja. A faluban két templom található, egy katolikus és egy református. Mindkettőt ugyanaz a plébános, Bodnár Endre, vagy közismert nevén „Bandi pap” építtette, aki eredetileg katolikus plébános volt, de a katolikus templom felépítése után a helyi püspök – méltatlan magaviselete miatt – felmentette tisztségéből. A hívők egy része azonban annyira ragaszkodott hozzá, hogy felajánlották neki: térjen vissza református lelkészként, és ők is áttérnek erre a hitre.Közös kultúrtörténeti emlékeink, a kunhalmok A római katolikus templom védőszentje, Szent Imre napján megrendezett búcsúra a környező településekről is sokan visszajárnak. A helyi zsidó temető a régi református temető szélén kiemelt jelentőségű épített emlék. A település központi parkját, az egykori piacteret a helyiek által Erzsébet-faként számon tartott Nagy Tölgy díszíti. 2000-ben rendeztek először falunapokat az augusztus 20-ai ünnephez kapcsolódóan. Azóta minden évben kétnapos ünnepségsorozattal emlékeznek meg Szent István napjáról. Augusztusban rendszeresen megrendezik a Kunágotai Lovasnapokat, amelyen lovasversenyek, fogathajtás, bemutatók szórakoztatják az érdeklődőket.

Híres emberek Itt született Balta Manó orvos. Itt töltötte gyermekéveit Molnár Piroska Kossuth-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja, a Nemzet Színésze. Itt született Seres József szerkesztő, kritikus, pedagógiai író (1910. január 4. – Budapest, 1984. október 9.) Itt született Szalkai Zoltán rendező-operatőr (1961) Itt született Szokolay Sándor zeneszerző (1931. március 30. – Sopron, 2013. december 8.) Itt született Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó (1940. március 9. – Eger, 2004. november 20.) Itt született Pócsik Dezső citeraművész Itt született dr. Puskás János, a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának dékánja Itt született Reichmann Ernő, Ezra Reichman. Izraelben a magyar kormánytól posztumusz “Bátorságért” érdemjelet kapott 2004-ben. Itt született Ronyecz Mária színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja (1944. június 25. – Budapest, 1989. november 2.) Itt élt és itt is halt meg báró Urbán Péter nagybirtokos, közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, Csanád vármegye főispánja, a település díszpolgára (1870. június 29. – 1935. augusztus 28.) Itt született Varga Mihály újságíró (1928. január 4. – Kecskemét, 2015. április 18.) Itt született 1946-ban Zsíros Géza gazdálkodó, 1990-1994 között országgyűlési képviselő (FKGP) Itt született Tűhegyi Mihály A Népművészet Mestere Díjas népi fafaragó mester (1914. február 10. – Kunágota, 1995. június 19.). Itt született H. Tóth Evíra régész (1929. szeptember 5. – 2015. május 4.) Itt született Kamenyeczky István (1921–2000) szobrász.

Kunágota az irodalomban Kunágota a címadó helyszíne Móra Ferenc A kunágotai lovassírok című (régészeti tárgyú) elbeszélésének. Móra Ferenc Mit találtam a cirokföldön? című elbeszélése is kunágotai emlékeiből építkezik:

Testvértelepülése Sofronya (Románia) Romhány (Magyarország, Nógrád vármegye)

Jegyzetek

További információk A település honlapja Bencsik János: Kunágota kertésztelep paraszti társadalma 1844–1871. Kötetben: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11.: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Békéscsaba, 1988. 195-245. o. Paládi-Kovács Attila, Sárkány Mihály és Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz VIII. Seres József: Kunágota község társadalomrajza (Budapest: Magyar Társaság Falukutató Intézete, 1937) Seres József: Egy viharsarki falu múltja és útja a felszabadulás után (Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 1987) Kovács József: A kunágotai katolikus egyházközség története 1843-1993., (Szeged, 1994) Dáczer Károly: Üzenet másfél évszázad távlatából (Geöcztelep születése Kunágota pusztán) in Kunágota alapításának 150. évfordulójára (Kunágota, 1994) Dr. Szabó Pál: A zászlótartó (Bereczki Mátéra emlékezve) in. Kunágota alapításának 150. évfordulójára (Kunágota, 1994) Kósa László: A kunágotai áttérés in A pesti polgár (Tanulmányok Vörös Károly emlékére) (Debrecen, 1999) Liska András: Kunágota középkori temploma (Gyula, 2006) Kovács József: Kunágota elnevezéséről és alapításának évéről (Szeged, 2011) Móra Ferenc: Lovassírok Kunágotán (Csanádvármegyei Könyvtár 5. Szeged 1926.) (utánnyomás: 1999) Szeder Pál: Kunágota község agrárpolitikája (Homok, 1933) Kovács József: Geöcztelep (Kunágota) alapításának évéről, (Szeged 2018.) Gábor László: Képes fejezetek egy kertészközség életéből Kunágota 175, (Kunágota 2019.) Kovács József: A 150 éves kunágotai Szent Imre templom 1870-2020. (Szeged 2020.)

Kategória:Békés megye települései Kategória:Csanád vármegye települései