Tengelic (németül: Dengelitz) község Tolna vármegyében, a Paksi járásban. 7093 hektáros kiterjedésével a megye második legnagyobb közigazgatási területű községe.

Fekvése Pakstól délnyugatra kb. 15 kilométerre fekszik a Duna és a Sárvíz között, utóbbihoz közelebb; több egymástól földrajzilag elkülönülő településrész alkotja.

A közvetlenül határos települések: észak felől Nagydorog és Pusztahencse, északkelet felől Paks, kelet felől Dunaszentgyörgy, délkelet felől Fadd és Tolna, dél felől Fácánkert és Szedres, délnyugat felől Medina, nyugat felől Kölesd, északnyugat felől pedig Kajdacs.

Megközelítése Területén kelet–nyugati irányban a Paks–Kölesd közti 6233-as út halad végig, központját azonban csak a 6235-ös út, Szőlőhegy településrészét pedig a 6234-es út érinti. Nyugati külterületeit átszeli a 63-as főút is, az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb elérési útvonala.

Vasúton a MÁV 46-os számú }án érhető el, amelynek két megállási pontja van a határai között: Sárbogárd vasútállomás felől sorrendben előbb Kölesd-Alsótengelic megállóhely, majd Tengelic megállóhely.

Története Tengelicen már a bronz-, és vaskortól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különböző korokból feltárt leletek, például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről. A falu határában honfoglalás kori sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi út vezetett a falu mellett. Az 1960-as években vadászok kb. 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felső-Tengelictől északra).

Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát, amely településhez tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. A templom bizonyítja, hogy Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A templom alapjait a Nyulasi-tó északnyugati részén találták meg. Ez a település a török időkben pusztult el.

A község történetében mérföldkő volt, amikor az 1700-as évek elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri tőzsérek adományként kaptak I. Lipóttól mintegy 15 000 hold területet. A legenda szerint Gindly annyi földet kapott, amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni és kötéllel be tudja keríteni, bár egy másik változat körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, köztük Csapó Dániel, Bezerédj István, I. Csapó Vilmos és II. Csapó Vilmos. bélyegkép|balra|250px|A Gindly-Benyovszky-kúria, évtizedekig egy szobrászművész bérelte

A 20. század elején a falu mostani területén található 1381 hektáros Zichy-birtokot felparcellázták. 32 településről sereglettek ide a zsellérek. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola az alapító gróf Zichy Edmund (Ödön) halála után már nem volt elég az egyre növekvő számú gyerekeknek.

A mai Tengelic részei a 20. század elejéig Medinához, Szedreshez és Kölesdhez tartoztak, csak 1907-ben alakult önálló községgé, ekkor hivatalos neve Gindlycsalád lett (az addigi Kistengelic helyett). 1912-ben szentelték fel a katolikus templomot, amelyet egy magtárból alakítottak ki. 1928-ban emelet épült az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, amely sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépült a református templom, 1941-ben pedig az óvoda. A második világháború alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború, amely megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a németeket. 1945-ben a Csapó család földje méretét csökkentették, 1949-ben pedig végleg távozniuk kellett, mert a megalakult tsz vette tulajdonába a birtokot és a „kastélyt”. 1946–47-ben villamosították a falut.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Huber Péter (független) 1994–1998: Nagy Ferencné (független) 1998–2002: Nagy Ferencné (független) 2002–2005: Nagy Ferencné (független) 2005–2006: Gáncs István (független) 2006–2010: Gáncs István (független) 2010–2014: Gáncs István (független) 2014–2019: Gáncs István (független) 2019–2024: Gáncs István (független) 2024– : Gáncs István (független)

A településen 2005. december 4-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 10,1%, evangélikus 6,6%, felekezeten kívüli 14,3% (20,3% nem nyilatkozott).Tengelic Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek és görögnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 8% református, 4,4% evangélikus, 0,4% görögkatolikus, 3,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 18,4% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).Tengelic Helységnévtár

Nevezetességei bélyeg|250px|A Csapó-kúria a levegőből Tengelic híres a spárgaültetvényéről, amelyet 2009-ben 95 hektáros területen alapított egy német cég a falu mellett. Idényben több száz ember dolgozott rajta. Május–júniusban terem, 95%-át Németországba exportálják.Tengelici spárga az investintolna.hu-n Azóta a terület felét művelik meg, mivel nem váltotta be a kezdeti nagy reményeket.Idén nem takarítják be a spárgát Tengelicen (2013)

Kastélyok és kúriák Gindly-Benyovszky-kúriaa kincsestolnamegye.hu-n – Felső-Tengelic Csapó-kúria – Közép-Tengelic Bárány-kúria – Alsó-Tengelic (csak bérlő) Bernider-kúria – Közép-Hídvég Schell-kastély – Katalin-puszta Hiemer-kúria – Felső-Hídvég Jeszenszky-kúria – Alsó-Hídvég Zichy-kastély – a mai falu területén (már elpusztult) Bezerédj-kastély – Apáti, Jegenyés

Épületek, szobrok a településen régi iskolaépület katolikus templom evangélikus templom református templom az önkormányzat épülete hősök szobra Kiss István: Turbinák (előtanulmány-szobor) https://www.kozterkep.hu/47896/turbinak Kiss István: Szőlőlugas (előtanulmány-szobor) https://www.kozterkep.hu/47829/szololugas

Jegyzetek

Források Tengelic Történeti Egyesület kutatási anyaga

További informásciók Tengelic az utazom.com honlapján Kölesd-Alsótengelic vasúti megállóhely

Kategória:Tolna megye települései