Tarnazsadány község Heves vármegye Hevesi járásában.
Fekvése Gyöngyöstől délkeletre, Hevestől északnyugatra fekszik, a Tarna mentén. Lakott területe teljes egészében a kis folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de külterületének egy kisebb része − megközelítőleg 4,5 km² − a bal parti oldalra esik.
Északkeleti határában egy kisebb, egybefüggő terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Göbölyjárás nevű területrészéhez tartozva természetvédelmi oltalom alatt áll.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nagyút, északkelet felől Kompolt, kelet felől Tarnabod, délkelet felől Boconád, dél felől Tarnaméra, délnyugat felől Zaránk, nyugat felől pedig Nagyfüged.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a Gyöngyös-Heves közt húzódó 3204-es úton, Gyöngyös és Tarnaméra felől.
Története Első okleveles említése – Sodan néven – 1301-ben történt. Az Aba nemzetség birtoka volt, de mivel Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára álltak, a rozgonyi csata után elvesztették birtokukat, amelyet a Kompoltiak kaptak meg.
1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka volt. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak lettek a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940–41-ben bontották le.
2025 áprilisában azzal került a kormányzati sajtó középpontjába a település, hogy a főleg romák lakta településen a lakosság több mint tíz százaléka kábítószeres. Egy kormánypárti lapban egyenesen azt írták, hogy a faluban ukránok terjesztik a kábítószert.„Elég szégyen, hogy ezért jött ide a miniszterelnök” – ellátogattunk Tarnazsadányba, ahol Orbán Viktor meghirdette a drog elleni harcot. 24.hu. 2025. jún. 6.
2026 elején pedig azért került a sajtó középpontjába, mert Pócs János azt állította, hogy egy tarnazsadányi lakos a Tisza Párt támogatóinak áldozata lett Lázár János gyöngyösi fórumán. Először úgy tűnt, hogy Tarnazsadány alpolgármesterének családja bánt el vele valójában, amit a sértett úgy állított be, hogy a tiszások bántak el vele. Aztán pedig kiderült, hogy egy tuskó esett valójában a sértett lábára.„Ehhez nem kell tiszásnak lenni, csak megsértett cigánynak” – Nem megverték, farönk esett Pócs János romájának a lábára. Nepszava.hu. 2026. febr. 4.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Mester András (független) 1994–1998: Mester András (független) 1998–1999: Mester András József (független) 1999–2002: Mester András (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Mester András József (független) 2006–2010: Dobi István (független) 2010–2014: Dobi István (független) 2014–2019: Dobi István (független) 2019–2024: Koczka Ferenc (Fidesz-KDNP) 2024– : Botos Péter Adrián (független)
Népesség A település népességének változása:
Népcsoportok A község lélekszáma 1787-ben 724 fő, amely 1869-re 1348-ra növekedett.
2001-ben a település 1355 lakosának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 1217 lakosából 605 (49%) vallotta magát cigány nemzetiségűnek (igaz, többségük kettős identitású, hiszen 1157 lakos magyar nemzetiségűnek (is) vallotta magát). Emellett a községnek 2011-ben három román és három egyéb nemzetiségű lakója is volt.Területi adatok - Heves megye: A népesség nemzetiség szerint, 2011
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak, görögnek, bolgárnak és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,5% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 20,3% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).Tarnazsadány Helységnévtár
Nevezetességei 1763-ban épült egyhajós barokk stílusú római katolikus Szent Mihály-templom. A templomkapu felett Almásy címer látható. Itt született Csík Ferenc cigány költő.
Jegyzetek
Források és hivatkozások Botos József és Csík Ferenc: Képek Tarnazsadány történetéből
Külső hivatkozások Tarnazsadány az utazom.com honlapján
Kategória:Heves megye települései Kategória:Heves vármegye települései Kategória:Cigány szegregátumok