Majs (; ) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése A vármegye délkeleti részén, közvetlenül az országhatár mellett helyezkedik el, Mohácstól mintegy 13 kilométerre délnyugatra.
A szomszéd települések: észak felől Nagynyárád, északkelet felől Sátorhely, kelet felől Udvar, dél felől Bezedek, délnyugat felől Lippó, nyugat felől pedig Töttös. Délkeleten a község határszéle egybeesik az országhatárral, ott valószínűleg a horvátországi Dályokkal (Duboševica) vagy Főherceglakkal (Kneževo) határos.
Megközelítése Mohács és Villány felől is az 5702-es úton közelíthető meg; Nagynyáráddal az 5703-as út köti össze. Határszélét délnyugaton érinti még az 5704-es út is.
Története Majs (Majsa, Egyházas-, Kis-, Nagy-) nevét az oklevelek a pécsi püspök levéltára szerint 1235-ben említették először Moysa írásmóddal.
A település a 13. század végén a Héder nemzetség birtoka volt. 1285 előtt Henrik fia Miklós nádor [Buzád nemzetségbeli] Ponit fia Jakabnak adta. 1310 és 1312 között Henrik bán fiai, János és Péter átadták rokonuknak, Bán fia Miklósnak tartozékaival együtt, azonban Károly Róbert király ezt Becsei Töttös-nek adta, aki ezt 1338-ban Nagymajsa néven birtokolta. Ettől délre feküdt Kismajsa, a nemesek faluja. 1327-ben e nemesek közül került ki Majsai Jakab, aki a baranyai ispán megbízottja volt.
1335-ben papja 5 garas pápai tizedet fizetett.
Idegen elnevezései A település szerb neve Мајиш, a német Maisch. Horvátul két alak ismert: a belvárdgyulai illetve lánycsóki horvátok által használt Majša, illetve a töttösi horvátok által használt Majiš.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vida Zsigmond (MDF) 1994–1998: Dr. Herger László (Majsi Kulturális Egyesület) 1998–2002: Dr. Herger László (független német kisebbségi) 2002–2005: Újvári Gábor (független) 2005–2006: Dr. Schwalm Mária (független) 2006–2010: Lajosné Pólya Krisztina (független) 2010–2014: Lajosné Pólya Krisztina (független) 2014–2015: Pólya Krisztina (független) 2016–2019: Pólya Krisztina (független) 2019–2024: Pólya Krisztina (független) 2024– : Vicsik Szabolcs (független)
A településen 2005. november 6-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
2016. február 21-én ismét időközi polgármester-választásra (és képviselő-testületi választásra) került sor Majson, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester és két kihívója indult el – mindannyian független jelöltként –, de egyikük a választás napja előtt visszalépett, másikuk pedig 7 szavazattal alulmaradt a posztját így megőrző településvezetővel szemben.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2,7% horvátnak, 14,1% németnek, 1,5% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 4,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (29,9% nem nyilatkozott).Majs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 4,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).Majs Helységnévtár
Nevezetességei Szent Paraszkéva szerb ortodox templom Zsuzsi presszó Kossuth Lajos út 222 Kölbl György tanító háza Kossuth Lajos út lippói visszafordító
Híres személyek Linder Ernő (1886–1954) újságíró
Jegyzetek
Források
További információk
Majs Önkormányzatának honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései