A Kontrasztok (Sz. 111, BB 116) Bartók Béla klarinétra, hegedűre és zongorára írt kamaradarabja. Az egyetlen alkalom, amikor Bartók kamarazenéjében fúvós hangszert alkalmazott, Benny Goodman, a világhírű jazz-klarinétos nevéhez fűződik: ő kérte fel Bartókot 1938-ban Szigeti József útján arra, hogy rövid duót írjon klarinét és hegedű számára, zongorakísérettel. Az elnevezés – mint Halsey Stevens kifejti – Bartóknak abból a korábbi belátásából ered, hogy a három hangszer különbözőségét emeli ki; erre utalt művének címében is.
Eredetileg két tételből álló rapszódia volt a darab, a bemutatón ebben a formában adta elő 1939. január 9-én New Yorkban a Carnegie Hallban Szigeti József, Benny Goodman és Petri Endre. Utóbb Bartók egy harmadik tételt iktatott közbe (a Pihenőt) és ebben a formájában ő maga működött közre a Columbia-gyár hanglemezfelvételén, 1940-ben. Ily módon a Lassú és Friss tempójú saroktételek rapszódiaszerű összekapcsolásából háromtételes klasszikus formaképlet kerekedett. Szerkezete A darab három tételes, a tételek a következők:
Verbunkos - Moderato Pihenő - Sebes - Allegro vivace
A három tétel tempójában is kontrasztban áll, gyors - lassú - gyors, ugyanakkor más szimmetriákat is felmutat a mű. Az első tétel klarinét kadenciát, a harmadik tétel pedig hegedű kadenciát tartalmaz.
Harmóniai felépítésében Bartók a már több művében is alkalmazott bitonalitással él, az első tétel témájának, az A-ra épülő nagy és kis terc, az A-C-(Cisz)-E megszólalásával.
Seiber 1949
Ugyanakkor az A-C-(Cisz)-E egymásra épülő tercek félhang eltolással egy újabb egymásra épült terc párost alkotnak, B-Cisz(D)-F, mely ebben a formájában is bitonális, így a darab harmóniai struktúrája ebben az értelemben már politonálisnak tekinthető.
Szigeti visszaemlékezése szerint Bartók megemlítette, a darab komponálásakor részben Maurice Ravel Hegedű-zongora szonátája inspirálta.
Tételek Lassú Az első tétel a Mikrokozmosz 109. számú darabjának (Bali szigetén) indonéziai eredetű motivikáját alkalmazza, amelyben a bővített kvart hangköz jelentős szerepet játszik. Az első tételt a hegedű élénk pizzicatoja indítja, ezután a klarinét szólaltatja meg a témát, majd a hegedű, a ritmika verbunkos-jellegű, táncosan feszes, míg a középrészben triolás mozgássá oldódik. Az ellenpontosan szerkesztett visszatérő szakaszban parádés szólót juttat a komponista a klarinétnak.
Az első tétel témája:
Pihenő A második tétel notturno-zenéjében a hegedű és klarinét szólama egymás tükörképeként, szimmetrikusan rajzolódik ki. De szimmetria rejlik a nagyformán belül a szólókadenciák elhelyezésében is.
Friss A tétel háromtagú forma, a trió rész bolgár ritmusban íródott 3+2+3+2+3/8 ütemmutatóval,Seiber 1949, 28. o. hangvétele Bartók: I. hegedű-zongora szonátájának fináléját idézi. Ebben a tételben Bartók a hegedű számára scordaturát ír elő, azaz az e-húr fél hanggal lejjebb, esz-re, a g-húr fél hanggal feljebb hangolandó.E.R. 1948
...a zárótételben a hegedű jut szóhoz, a zongora pedig – amely ebben a kompozícióban elsődleges ütőhangszer-mivoltában szerepel – mindvégig a háttérben marad.
A harmadik tétel témája:
Seiber 1949, 29. o. Fogadtatása Kárpáti János Bartók kutató szerint a mű mind kompozíciós technikájában bravúros, mind költői gazdagságában,Kárpáti 1981 ezzel szemben E.R. a darab megítélésénél hiányolja a hangvételek gazdagságát, mivel Bartók zsenialitása olyan sokféle kifejező erővel bír, mely a nagyobb kompozícióiban végig átível darabjain. Véleménye szerint a "kontraszt" ebben a műben inkább csak a tempókra, mint a hangvételekre vonatkozik.
Kodály tanítványa, Seiber Mátyás szerint a Kontrasztok Bartók életművében nem annyira súlyos és jelentős, mindazonáltal a hegedűre és klarinétra alkotott kompozíció rendkívül hatásos műve. Autográf anyagok Vázlat (vö. BB 117, Bartók Archívum, Budapest: 4091a, 21. p.) Fogalmazvány, vázlatokkal, a tételek I., III., II. sorrendben (Bartók Péter gyűjteménye: 77FSS1) Autográf lichtpaus tisztázat, a tételek I., III., II. sorrendben (Bartók Péter gyűjteménye: 77FSFC1) A II. tétel lichtpaus másolata, javításokkal, 7–8. pp. (Bartók Péter gyűjteménye: 77FSFC2) Lichtpaus másolat (Dennis Dillének dedikálva) (magángyűjtemény, Belgium); a Hawkes B. Ens. 49–73 elsőkiadás (1942) lichtpaus-másolat metszőpéldánya lappang Média Bartók: Kontrasztok Benny Goodman és Szigeti József és Bartók Béla előadásában a YouTube-on. Galéria
Jegyzetek
Források Seiber, Mátyás (1949). "Béla Bartók's Chamber Music", Tempo, New Ser., No. 13, Bartók Number. (Autumn, 1949), 19–31. E. R. (1943) ."Review: Contrasts, for Violin, Clarinet and Piano by Béla Bartók", Music & Letters, Vol. 24, No. 1. (Jan., 1943), p. 61. Centenrio Belae Bartók Sacrum#.
Kategória:Bartók kamarazenei művei Kategória:Hegedűművek Kategória:Klarinétművek Kategória:1938 a zenében