Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Földrajz A település a Vértesalja kistájon, a Vértes lábától nyugatra fekszik, Oroszlánytól közúton 8,5 kilométerre nyugatra. Központján észak-déli irányban végighalad a Mór-Kocs közti 8127-es út, Oroszlány felől pedig a 8143-as út vezet oda. Környe felől a 8154-es úton érhető el. Fontos belső útja a 81 134-es út is.

Autóbusszal az 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1854-es, 8444-es, 8560-as, 8562-es, 8570-es és 8457-es járatokkal érhető el.

Történelem Egykor Bokod helyén is római telep volt, a honfoglalás idején pedig szlávok lakták a vidéket. A település első írásos említése1146-ból maradt fenn. 1326-ban Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében jelent meg a község neve. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék, amelyhez közel állt Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár. Ebben a várban szállt meg egy éjszakára 1440-ben az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. Kíséretében volt Kottanner Ilona is a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra.

Az egyházközség története 1624-ig visszavezethető, amikor a reformáció hatására már a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő több mint félévszázados viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, és pusztává változott a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal együtt Hont és Nyitra vármegyéből tótok és kisebb részben németek is letelepedtek, s idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án kelt „faluszálló levél”, amelyet Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet nyújtott a lakosságnak létfeltételei megteremtéséhez és a vallásgyakorláshoz is.

A lakosság pótlására később további telepítések is történtek; 1718-ban Moson vármegyéből és Bajorországból németek, 1751-ben pedig Pozsony vármegyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve többségükben evangélikusok lehettek, bár az 1718-tól az Eszterházyak birtokába került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg el is foglalta az evangélikus templomot.Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára A gyülekezeti hitélet mégsem szakadt meg, a lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő maradt az egyházközségben. 1758-ban a bokodiak három nyelven értő lelkészt kértek Balogh Ádám püspöktől.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Valter Alajos (független) 1994–1998: Valter Alajos (független) 1998–2002: Valter Alajos (független) 2002–2006: Valter Alajos (független) 2006–2010: Valter Alajos (független) 2010–2014: Szöllősi Miklós (független) 2014–2019: Csonka László (független) 2019–2024: Csonka László (független) 2024– : Csonka László (független)

Gazdaság A Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi erőműve 1961-től 2015 végéig működött Oroszlány és Bokod között, majd 2024 telén biomassza tüzelésre átállítva újraindult a Veolia Energia Magyarország Zrt. jóvoltából. Az erőmű hűtőtavát az 1960-as évek elején létesítették, és Által-ér táplálja.Holdbéli táj a Bokodi hűtőtó zagytározója - Index.hu, 2013.08.21. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagy be, hanem folyamatos horgászati lehetőséget nyújt a horgászoknak; erre horgászturizmus is települt.

A községnek az erőműhöz közeli részét még az 1960-as évek elején épített, hat utcából álló, földszintes, négylakásos és távfűtéses sorházakból felépített, kiskertes lakótelep zárja, ahol az 1990-es évekig az erőműben dolgozók külön kolóniában éltek.

Közlekedés Az M1-es és az 1-es főútról Tatabánya felől Környén át, a 81-es főútról pedig Mór-Pusztavám érintésével érhető el. Dadon keresztül Komárom, vagy Tata, Császáron át pedig Kisbér felől is megközelíthető. Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 11,3%, evangélikus 15,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (23,1% nem nyilatkozott).Bokod Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,2% volt római katolikus, 11,3% evangélikus, 9,4% református, 0,4% görögkatolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 21,1% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).Bokod Helységnévtár

Nevezetességei Bokodtól csaknem 8 km-re, az erdőben megbújva látható a régi Vértesszentkereszti bencés apátság romja. Régi útileírások szerint Bokodhoz tartozik, de Oroszlány felől az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető. A Bokodi-tó, az erőmű egykori hűtőtava. Festői látványt nyújtanak a tó partja körül épült horgászházak, a bokodi „lebegő falu”.

Személyek Itt született 1942. április 20-án Nemere Zoltán kétszeres olimpiai bajnok vívó. Itt született 1974. augusztus 6-án, és családjával azóta is itt él Czunyiné Bertalan Judit magyar politikus, családjogi szakjogász.

Jegyzetek

További információk Bokod Önkormányzatának honlapja

Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:Komárom vármegye települései