Bolhás község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Fekvése Nagyatádtól 9 kilométerre északnyugatra fekszik a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett, melynek egy megállási pontja van a településen, Bolhás megállóhely a falu belterületének északi szélén, központjától mintegy 2 kilométerre.
A település közúton zsákfalu. Autóbusszal Nagyatádról 13 perc, Marcaliból pedig másfél óra alatt érhető el.
Története Bolhás már egy, a 14. századból fennmaradt írásban is szerepelt, nevét akkor Villa Bolhas alakban írták, és a segesdi királynéi birtokhoz tartozott, amire a címer alsó részén található liliomos aranykorona is utal.
A 15. században Mátyás király birtokába került.
A község harangját 1533-ban öntötték. A harang később a földbe elásva vészelte át a történelem viszontagságait, majd egy földmunka során előkerült, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának épületébe vitték megőrzésre.
A település a török hódoltság idején elnéptelenedett, lakói az erdőkbe húzódva kerestek maguknak menedéket, s csak a törökök kiűzése után tértek vissza a faluba. A 18. század elején ismét elhagyták a települést, s az csak 1721-ben népesült be újra.
Az 1830-as években Tallián Ignác, akinek családja már a 17. század óta birtokolta a falut, udvarházat építtetett Bolháson.
A református templom 1853-ban épült, a katolikus kápolnát pedig a rajta elhelyezett tábla szerint 1864-ben építtette gróf Zichy Anna. A 19. században a Somssich család gőzmalmot is működtetett a faluban. A település része volt Imre-major, Júliafalva-major, Richárd-major és a középkorban nagy jelentőségű Szentlászló faluból kialakult puszta is. Valaha Szentlászló közelében állt az Alma nevű földvár és a Szent László-monostor.
Az 1872-ben megnyílt és a térség több településének jelentős fejlődést lehetővé tevő Dombóvár–Zákány-vasútvonal érintette Bolhást is, de itt megállója nem volt, az csak az 1930-as évek után létesült. Ekkor több mint 1000-en éltek a településen.
A 2000-es években a szennyvízelvezető-rendszer is kiépült a faluban.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kővári Jenő (független) 1994–1998: Kővári Jenő (független) 1998–2002: Galba Mihály (független) 2002–2006: Galba Mihály (független) 2006–2010: Galba Mihály (független) 2010–2014: Galba Mihály (független) 2014–2019: Galba Mihály László (független) 2019–2024: Szabó Bence László (független) 2024– : Szabó Bence László (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,8%, református 12,6%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 10% (3,2% nem nyilatkozott).Bolhás Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 1% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 8,9% református, 0,3% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,6% egyéb katolikus, 2,1% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).Bolhás Helységnévtár
Nevezetességei Bolhás egyetlen műemléke a Tallián-kúria, de jelentős értéket képvisel a faluban a katolikus kápolna, a református templom, a parókia, néhány régi lakó- és gazdasági épület, valamint egy éves, faragott szőlőfürtökkel díszített kőkereszt is.
Képek
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései