Borsosberény (szlovákul: Berynčok vagy Berynka, régi nevén: Borsos-Berinke vagy Borsos-Berénke) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Fekvése A Börzsöny északkeleti lábánál, Balassagyarmattól mintegy 17 kilométerre délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Nagyoroszi és Horpács, kelet felől Pusztaberki, délkelet felől Tereske, Bánk és Rétság, dél felől Tolmács, délnyugat felől pedig Diósjenő.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2-es főút (európai számozása szerint E77-es út), mely a belterületének keleti szélén halad el. Főutcája öt számjegyű útként a 12 126-os útszámozást viseli. Horpáccsal és Patakkal a 2202-es út köti össze.
Vasúton Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű vasútján, a MÁV 75-ös számú án érhető el, melynek itteni megállási pontja Borsosberény megállóhely a belterület nyugati peremén, közvetlenül a 12 126-os út mellett, Diósjenő vasútállomás és Nagyoroszi vasútállomás között.
Története A település környéke már a kőkorban is lakott volt; erről tanúskodnak a község határában előkerült kő- és bronzkori leletek.
A község nevének Berény utótagja kabar törzsnévből keletkezett.
Első okleveles említése 1393-ból maradt fenn, amikor birtokosa a Losonczy család volt.
1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.
A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott. A török adóösszeírások több török birtokosának, 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitéznek a nevét is említik. A török megszállás alatt a falu csaknem teljesen elnéptelenedett, s népessége csak a 18. században kezdett ismét jelentősebben növekedni.
Az idők során a település további birtokosai voltak a Tihanyiak a 18. századtól, az Ócsai Baloghok, a váci püspökség, a Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak is, akiknek egészen 1945-ig birtokaik voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is a település birtokosai közé tartozott, ugyanis a magyar nemzet egy szomolyapusztai birtokkal ajándékozta meg Mikszáth Kálmánt negyvenéves írói jubileuma alkalmából.
A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, ahol 1274-ben a Johannita Lovagrendnek még önálló rendháza is állt, amely azonban az idők során teljesen elpusztult.
A török hódoltság idejéből a falu török birtokosai közül Mahmud Bin Iltsi és Boszna Hasszán neve is fennmaradt.
Borsosberény katolikus temploma 1728 és 1730 között épült.
A településen lévő egyik kúriát Tihanyi Tamás építtette 1826-ban, de később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúria Bartakovich Ágostoné volt.
A vasút 1909-ben érte el a falut.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Varga László (független) 1994–1998: Varga László (független) 1998–2002: Varga László (független) 2002–2006: Busai István (független) 2006–2010: Busai István (független) 2010–2014: Molnárné Gere Rita (független) 2014–2019: Molnárné Gere Rita (független) 2019–2024: Molnárné Gere Rita (független) 2024– : Molnárné Gere Rita (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, református 2,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 8% (22,7% nem nyilatkozott).Borsosberény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlovénnek, 0,1-0,1% románnak, szlováknak és szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 2,7% református, 1,4% görögkatolikus, 0,3% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).Borsosberény Helységnévtár
Nevezetességei 18. századi római katolikus templom 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria A falutól nyugatra lévő, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó hegyek A Benyovczi-kripta, az egykori Jásztelekpuszta utolsó megmaradt emléke
Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Jegyzetek
További információk
Középkori földvár nyomai Jászteleknél
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései