Bolhó község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Fekvése A Dráva bal partján, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén, hullámos területen fekszik, Barcstól 18 kilométerre északnyugatra. A szomszéd települések: északon Rinyaújnép és Háromfa, keleten Babócsa, északnyugaton pedig Heresznye.
Története Bolhó egykor a Tibold nemzetség ősi birtoka volt. 1231-ben a nemzetség tagjai felosztották egymás között: I. Bodor három idősebb fiáé, Jakabé, Kozmáé és Petkéé lett. Neve szerepel az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is: ekkor már plébániája is volt. 1434-ben a Marczali család birtokolta, majd 1495-ben, Marczali László halála után a Báthori család kapta adományként II. Ulászló királytól. 1550-ben Báthori András, 1598-1599-ben pedig már Nádasdy Ferenc birtoka volt.
A török hódoltság idején, 1571-ben a török kincstári adólajstromban Bolhok néven szerepelt; ekkor 55 házból állt. 1660-ban a pannonhalmi főapátság tizedjegyzékében a szentgyörgyi vár tartozékaként említették. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzója kapta adományként I. Lipót királytól. Az 1715 évi összeíráskor 11 háztartását írták össze. Az 1733-as összeírásban jobbágyközségként szerepel gróf Széchenyi Zsigmond birtokaként. Később is a gróf Szécheny család csokonyai (Erdőcsokonya) uradalmához tartozott. 1880 körül Gróf Széchenyi Pál birtoka volt, akitől báró Solymossy László vásárolta meg. 1905-ben báró Solymossy Ödön birtoka lett.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Horváth Ádám (független) 1994–1998: Horváth Ádám (független) 1998–2002: Horváth Ádám (független) 2002–2006: Horváth Ádám (független) 2006–2010: Horváth Ádám (független) 2010–2014: Horváth Ádám (független) 2014–2019: Horváth Csaba (független) 2019–2024: Horváth Csaba (független) 2024– : Horváth Csaba (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 13,6% cigánynak, 7,3% horvátnak, 1,7% németnek mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,9%, református 2,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 2,4% (19,2% nem nyilatkozott).Bolhó Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,2% cigánynak, 8,2% horvátnak, 2,8% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és románnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 1,8% református, 0,3% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).Bolhó Helységnévtár
Nevezetességei Környékén, a Duna–Dráva Nemzeti Park területén 350–400 éves kocsányos tölgyek is vannak. A bolhói római katolikus templom, a környék egyik legnagyobb temploma 1901-ben épült.
Híres emberek 1919. szeptember 18-án itt született Losonczi Pál kommunista politikus, aki 1967 és 1987 között az Elnöki Tanács elnöke, Magyarország államfője volt. 1947. február 7.én itt született Bicsár Vendel ötvös- és üvegművész. A Magyar Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben. 1975–77-ig a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára volt. Az Ókeresztény Mauzóleum felirata és makettje az ő keze munkáját dicséri, s az ő nevéhez fűződik a Capri cukrászda, a Royal kávéház, az ürögi templom, az MKB Pécsi Fiókja világítótesteinek és ügyféltér-berendezéseinek elkészítése, valamint a Világ Világossága kápolna réz tolóajtaja és szertartási kellékei. Fontosabb kiállításai: Pécsi Galéria (1990), Novy Bory, Lviv (1995), Fraeunau (1995, 2000), Liège, Iparművészeti Múzeum, Vigadó Galéria, Nádor Galéria (2000). 1975-től a Művészeti Alap, 1992-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja.
Források Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései