thumb|right|250px|A templom karzata thumb|right|250px|A templom oltára

Bokor (szlovákul: Bukra) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése A Cserhát magaslatai közt fekszik, Pásztótól légvonalban mintegy 10 kilométerre nyugatra. A völgyben fekvő falut dombok és erdők övezik jó gyalogösvényekkel és kerékpárutakkal.

Megközelítése Zsáktelepülés, közúton a Mohora-Alsótold közt húzódó 2123-as útból kiágazó 21 147-es számú mellékúton, Kutasón keresztül érhető el.

Az ország távolabbi részei felől a legkönnyebben a Hollókő elérését is segítő 2122-es útról közelíthető meg, Alsótoldon letérve a 2123-as útra, majd arról Kutasó irányában délnek kanyarodva.

Története Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Árpád-kori település. Fennmaradt oklevél, egy birtoklevél 1265-ben említette először. Báthori István országbíró 1439-ben kapta adományul; ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak hívták. Valószínűleg a török hódoltság idején pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze a településen. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család birtoka volt. 1863-ban az egész község leégett az evangélikus templommal együtt, de a tűzvész után újra felépítették.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt, közülük 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6 pedig izraelita.

Közélete Polgármesterei +PolgármesterMegjegyzés1990–1994Cserenyi Pálfüggetlen1994–1998független1998–2003független2003–2006Dömsödi GáborfüggetlenIdőközi választás 2003. április 27.2006–2010Engel Krisztinafüggetlen2010–2011függetlenhivataláról lemondott2011–2014Dömsödi GáborfüggetlenIdőközi választás 2011. november 20.2014–2020Hegedűs Pálfüggetlen2020–2024függetlenIdőközi választás 2020. január 28.2024–Dömsödi Gáborfüggetlen

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 117 szavazásra jogosult lakos közül 99 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, Cserényi Pál addigi polgármester és egyetlen kihívója, Dömsödi Gábor médiaszemélyiség között. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2003. április 27-én tartották meg.

2011. november 20-án újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, ezúttal az addigi polgármester lemondása okán. A választáson a leköszönő faluvezető elődje egyedüliként indult el, így az érvényes szavazatok 100 %-ával nyerte el, immár másodjára a polgármesteri posztot.

A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után a polgármester-választás tekintetében ismét nem lehetett eredményt hirdetni a településen, ezúttal megint csak az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt: az előző polgármester, Hegedűs Pál és három kihívójának egyike, Ocskay Zoltán egyaránt 31-31 szavazatot szerzett. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg: ezen Hegedűs Pál októberi kihívói közül senki sem jelöltette magát, új jelöltként indult el viszont dr. Illés Márta, aki végül 10 szavazattal, 32-42 arányban alulmaradt a korábbi településvezetővel szemben.

Önkormányzati képviselő-testület 2014-2019 Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester; Kórósné Baros Erzsébet, Maczkó László és Szepes Péter képviselők.

Lakossága A lakosság korösszetétele 2010-ben: 0–6 éves – 4 fő 7–14 éves – 5 fő 15–24 éves – 10 fő aktív korú – 52 fő nyugdíjas – 66 fő

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 8,7% románnak, 20,4% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 7,8%, evangélikus 45,6%, egyéb vallású vagy felekezetű 8,7%, felekezeten kívüli 6,8% (6,8% nem nyilatkozott).Bokor Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% szlováknak, 2,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,1% volt evangélikus, 18% római katolikus, 5,6% református, 4,5% egyéb keresztény, 6,7% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).Bokor Helységnévtár

Látnivalók

Műemlék templomrom: a 13. századi templom romjai a temető legmagasabb pontján állnak. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méter hosszan még áll. A keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek. Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot a Darvas család építtette 1790 körül a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették. A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll. Van a településen egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.

Gazdaság

A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó tevékenységet folytat. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.

Kulturális élet, rendezvények

Évente kétszer országos futóverseny halad át a falun.

Helyi rendezvények:

Minden évben falunapot tartanak különböző versenyekkel gyerekeknek és felnőtteknek is. Egykor színvonalas hagyományőrző csoport is működött a településen, de ez feloszlott. A községet időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, például a Vanyarci Haluska Fesztiválon. Helyi kitüntetettek: A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné 2000-ben a Pro Caritate díjat, a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át Sárospatakon. Bokor Község első díszpolgára Krátki György (2014). Szepes Péter, Nógrád Megye Salkaházi Sára díját kapta 2018-ban.

Jegyzetek

Források

Borovszky Samu: Nógrád vármegye Cserhát Naturpark: „A traktorok otthona” http://nonprofit.hu/content/magyar-tanya-%C3%A9s-falugondnoki-sz%C3%B6vets%C3%A9g-0 http://www.szepespeter.blogspot.hu/2014/12/kratki-gyorgy-bokor-kozseg-elso.html http://valasztas.hu//hu/onkval2014/990/990_0_index.html https://www.nograd.hu/dijak/dij_8mell.htm A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései

Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései