Nyírmeggyes község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Fekvése A vármegye keleti felében, Mátészalka délnyugati szomszédságában fekszik, a város központjától mintegy 5 kilométerre. A térség más nagyobb városai közül Nyírbátor 14,5, Vásárosnamény 23 kilométer távolságra található.
A további szomszédos települések: észak felől Jármi, kelet felől Nyírcsaholy, dél felől Nyírkáta, nyugat felől pedig Hodász.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka közt húzódó 471-es főút, mely áthalad a központján.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 110-es számú Apafa–Mátészalka-vasútvonala és a 113-as számú Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal is érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Nyírmeggyes megállóhely a településközponttól északra helyezkedik el, közúti elérését a 49 328-as számú mellékút biztosítja.
Története A falu neve (Medyes alakban írva) 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnt fel először. Szent László fennmaradt kultusza miatt királyi telepítésűnek vélik a falut. A 14. század elején a Tövisiek Közép-Szolnokból származó családjának birtokában volt a település, 1337-ben egy idevaló nemesnek a nevében szerepelt, aki a Nagymihálydi családdal pereskedett. 1340-ben Tövisi István itteni birtokrészét Csaholyi Péter fiának, Jánosnak adta át 40 márka bírság egyharmada fejében. Egy évtized múltán Kántor Bereck pusztítása nyomán már csak telekhelynek nevezték. A század vége felé, Tövisi Jakab halála után a Káta nemzetségből származó Csaholyiaké lett. 1547-ben a család két nőtagját, Annát és Katalint iktatták birtokba fiúsítás révén. A 14. és 17. században földesurak voltak még a Báthoryak, Anarcsi György és Kapi Katalin is. A 18. század elejétől a 19. század derekáig a gróf Teleki, az Uray, az Ujhelyi, a Korda és a Bay családok tulajdonában volt, majd a 20 század első évtizedeiben az Ilosvay, a Vályi, a Péchy és a Madarassy családok birtokoltak itt.
1864-ben a község nevéről Pesty adatközlője a következőket írta: „Régebben ezen község Latornak neveztetett és nem is a mostani hellyén, hanem a helységtől körülbelül 800 folyó ölre feküdt és a mostani hellyén fákkal beültetett helyiség lévén nevét „Meggyes” innét vette. Az áttelepítés körülbelül a 16 k. század elején történt.”
Határába olvadt Tárkány falu is, amelynek neve talán az egyik kabar törzs emlékét őrzi, valamint a község határában kereshető az egykori Radalf falu helye is. A ma élők az említettekről vajmi keveset tudnak.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ertsey Géza (független) 1994–1998: Ertsey Géza Péter (független) 1998–2002: Ertsey Géza Péter (független) 2002–2006: Szőkéné Vadon Edit Etelka (független) 2006–2010: Ertsey Géza Péter (független) 2010–2014: Ertsey Géza Péter (független) 2014–2019: Szőkéné Vadon Edit Etelka (független) 2019–2024: Szőkéné Vadon Edit (független) 2024– : Szondi Csaba (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,3% románnak, 0,7% ukránnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,4%, református 66,1%, görögkatolikus 8,7%, felekezeten kívüli 2,9% (12,5% nem válaszolt).Nyírmeggyes Helységnévtár
2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,1% volt római katolikus, 53,6% református, 8,9% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).Nyírmeggyes Helységnévtár
Testvérvárosai
Nevezetességei Református templom Katolikus templom Meggyfesztivál
Civil Szervezetek Polgárőrség Néptánc és Népművészeti Egyesület Nyírmeggyesi Ifjúsági Egyesület
Híres szülöttei Czine Mihály (1929–1999) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár Török Géza (1954) karmester Szondi Ildikó (1955) kutató jogász, társadalomstatisztikus
Jegyzetek
További információk Nyírmeggyes Önkormányzatának honlapja Nyírmeggyes az utazom.com honlapján
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szatmár vármegye települései