Germán nyelvekelterjedése right|300pxterület Európa, Észak-Amerika, Karib-térség, Ausztráliabeszélők száma ~600 millió anyanyelvi (becsült)nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád → germán nyelvek 240px|thumb|right|A germán nyelvek Európában
A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt, melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.
A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és dél-afrikai változatát, az afrikaanst (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.
Besorolásuk, csoportosításukHutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
Keleti ág (kihalt) burgund gepida gót herul vandál rugi Északi ág óészaki dán feröeri izlandi norvég svéd Nyugati ág Anglofríz (Északi-tengeri) csoport óangol ószász angol fríz wilamowicei Déli csoport felnémet német jiddis luxemburgi pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) alnémet holland ill. flamand afrikaans
Vaskor500 BC–AD 200 Ős-Germán nyelv Keleti ág Nyugati ág Északi ág Déli ág Anglofríz nyelvek Népvándorlás időszakaAD 200–700 Gót, Lombard1 Ófrank Ószász Ófríz Óangol Proto-norvég Vandál, Burgund, Ófelnémet Kora középkor700–1100 Óalfrankon Nyugat-ónorvég Kelet-ónorvég Középkor1100–1350 Közép-felnémet Ősjiddis Közép-holland Közép-alnémet Közép-angol Óizlandi Ónorvég Kora ódán Kora ósvéd Kora ógotlandi Késő középkor1350–1500 Ójiddis Közép-angol Kora scots Késő óizlandi Óferöeri Ónorn Közép-norvég Késő ódán Késő ósvéd Késő ógotlandi Kora modern kor1500–1700 Krími gót Korai modern felnémet holland és flamand Közép-fríz Korai modern angol Közép scots Izlandi Feröeri norn Norvég Dán Svéd gotlandi Modern kor1700-tól napjainkig mind kihalt Felnémet nyelvjárások Újjiddis Alsószász nyelvjárások Fríz nyelvjárások Angol nyelvjárásokScots nyelvjárások kihalt dialektussá vált
1. Besorolása bizonytalan.
Szókészleti összehasonlítás
Magyar jelentés Angol Scots Fríz Afrikaans Holland Szász Német JiddisA héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk. Gót Izlandi Feröeri Svéd Dán Norvég (Bokmål) Norvég (Nynorsk)AlmaApple Aiple Appel Appel Appel Appel Apfel Epl Aplus Epli Epl(i)Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'. Äpple Æble Eple Eple DeszkaBoard Buird Board Bord Bord Boord Brett / BordA Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos Bret Baúrd Borð Borð Bord Bord Bord Bord BükkfaBeech Beech Boeke/ Boekebeam Beuk Beuk Böke Buche Buk Bōka"Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése./ -bagms Bók Bók Bok Bøg Bøk Bøk, BokKönyvBook Beuk Boek Boek Boek Book Buch Bukh Bōka Bók Bók Bok Bog Bok Bok MellBreast Breest Boarst Bors Borst Bost Brust Brust Brusts Brjóst Bróst Bröst Bryst Bryst Bryst BarnaBrown Broun Brún Bruin Bruin Bruun Braun Broyn Bruns Brúnn Brúnur Brun Brun Brun Brun NapDay Day Dei Dag Dag Dag Tag Tog Dags Dagur Dagur Dag Dag Dag Dag HalottDead Deid Dea Dood Dood Dood Tot Toyt Dauþs Dauður Deyður Död Død Død Daud MeghalniDie (Starve) Dee Stjerre Sterf Sterven Döen/ Starven Sterben Shtarbn Diwan Deyja Doyggja Dö Dø Dø Døy ElégEnough Eneuch Genôg Genoeg Genoeg Noog Genug Genug Ganōhs Nóg Nóg/ Nógmikið Nog Nok Nok NokUjjFinger Finger Finger Vinger Vinger Finger Finger Finger Figgrs Fingur Fingur Finger Finger Finger Finger AdniGive Gie Jan Gee Geven Geven Geben Gebn Giban Gefa Geva Giva / Ge Give Gi Gje(va) ÜvegGlass Gless Glês Glas Glas Glas Glas Gloz Gler Glas Glas Glas Glass Glas AranyGold Gowd Goud Goud Goud Gold Gold Gold Gulþ Gull Gull Guld/ Gull Guld Gull Gull KézHand Haund Hân Hand Hand Hand Hand Hant Handus Hönd Hond Hand Hånd Hånd Hand FejHead Heid Holle HoofManapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros)./ KopRégi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon. Hoofd/ Kop Kopp Haupt/ Kopf Kop Háubiþ Höfuð Høvd/ Høvur Huvud Hoved Hode Hovud MagasHigh Heich Heech Hoog Hoog Hoog Hoch Hoykh Háuh Hár Høg/ur Hög Høj Høy/høg Høg OtthonHome Hame Hiem HeimArchaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy)./ TuisEgy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével Heim/Thuis Heim Heim Heym Háimōþ Heim Heim Hem Hjem Hjem/heim Heim HorogHook Heuk Hoek Haak Haak Haak Haken Hok / Hokn Krappa/ Krampa Krókur Krókur/ Ongul Hake/ Krok Hage/ Krog Hake/ Krok Hake/ KrokAz Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos. HázHouse Hoose Hûs Huis Huis Huus Haus Hoyz Hūs Hús Hús Hus Hus Hus Hus SokMany Mony Menich Menige Menig Mennig Manch MankherHasználata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi". Manags Margir Mangir/ Nógvir Många Mange Mange Mange HoldMoon Muin Moanne Maan Maan Maan Mond Montik / MontogA jiddis a sémi levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található. Mēna Tungl/ Máni Máni/ Tungl Måne Måne Måne Måne ÉjszakaNight Nicht Nacht Nag Nacht Natt/ Nacht Nacht Nakht Nótt Nótt Natt Natt Nat Natt NattNemNo Nae Nee Nee Nee(n) Nee Nein (Nö, Nee) Neyn Nē Nei Nei Nej Nej Nei Nei ÖregOld Auld Âld Oud Oud, Gammel Régi szóalak, elavult. Oll Alt Alt Sineigs Gamall (de: eldri, elstur) Gamal (de: eldri, elstur) Gammal (de: äldre, äldst) Gammel (de: ældre, ældst) Gammel (de: eldre, eldst) Gam(m)al (de: eldre, eldst) EgyOne Ane Ien Een Een Een Eins Eyn Áins Einn Ein En En En Ein UnciaOunce Unce Ons Ons Ons Ons Unze Unts Unkja Únsa Únsa Uns Unse Unse Unse HóSnow Snaw Snie Sneeu Sneeuw Snee Schnee Shney Snáiws Snjór Kavi/ Snjógvur Snö Sne Snø Snø KőStone Stane Stien Steen Steen Steen Stein Shteyn Stáins Steinn Steinur Sten Sten Stein/ Sten Stein AzThat That Dat Dit Dat, Die Dat (Dit) Daß (Dass) Dos Þata Það Tað Det Det Det Det KettőTwo/Twain Twa Twa Twee Twee Twee Zwei (Zwo)régibb zween (m.), zwo (f.), zwei (n.). Tsvey Twái Tveir/ Tvær/ Tvö Tveir (/Tvá) Två To To ToEgyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m.), tvæ (f.), tvau (n.).KiWho Wha Wie Wie Wie Wokeen Wer Ver Ƕas (Hwas) Hver Hvør Vem Hvem Hvem Kvem FéregWorm Wirm Wjirm Wurm Wurm/ Worm Worm Wurm Vorem Maþa Maðkur, Ormur Maðkur/ Ormur Mask/ Orm Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos. Orm Mark/ Makk/ Orm Mark/ Makk/ Orm
Jegyzetek
További információk