A balti-szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládnak a balti és szláv nyelvekből álló ága egy olyan nyelvészeti hipotézis szerint, amely egy balti-szláv ősnyelvet feltételez a nyelvi fejlődés egy korai szakaszában. Ezt a csoportosítást elfogadja a legtöbb nyelvész, mivel a balti és szláv nyelvek szabályos hangmegfelelései alapján lehetséges az indoeurópai alapnyelvből jól meghatározott hangváltozásokkal származó balti-szláv alapnyelv rekonstrukciója,: „The Baltic and Slavic languages were originally one language and so form one group”. aminek a szétválása balti és szláv csoportokká i. e. 1400 felé tehető a nyelvi eltolódásokat elemző módszerrel.: 1. ábra. Pontosabban a balti-szláv nyelvjáráskontinuumból különvált egy különösen újító nyelvjárás, és az lett a szláv alapnyelv, amiből származik minden szláv nyelv. Néhány nyelvész azonban, általában politikai viták keretében, elveti ezt a balti-szláv csoportosítást és a nyelvi interferenciában látja a balti és szláv nyelvek közötti hasonlóságok okát.
Történelmi vita Elsőként August Schleicher német nyelvész feltételezett egy közös balti-szláv ősnyelvet mint az indoeurópai ősnyelv leszármazottja. Később a magyar származású Szemerényi Oszvald is újabb érveket próbált az elmélet mögé állítani. Szemerényi a balti és a környező szláv nyelvek szintaktikájának, lexikájának és morfológiájának hasonlósága alapján feltételezte, hogy létezett az általa balti-szláv nyelvnek nevezett ősnyelv amelyből az indoeurópai nyelv felbomlása idején, egymástól eltávolodva alakultak ki a balti és a szláv nyelvek. Vele szemben Antoine Meillet tagadta a balti-szláv hipotézist, szerinte a balti és a szláv nyelvek közeli indoeurópai nyelvjárásokból alakultak ki és a hasonlóságot a balti és szláv népek évezredes együttélése is erősíti.
A balti-szláv hipotézis nem nélkülözi a politikai felhangokat sem. Az Orosz Birodalom, Szovjetunió és Oroszország nyelvészei érthető okokból maximálisan a balti-szláv nyelvrokonságot hirdetik. A magyar nyelvészek, már csak Szemerényi Oszvaldra tekintettel, is szintén ennek a hipotézisnek az oldalán állnak. A lett és litván nyelvészek érthető módon kategorikusan elvetik a balti-szláv hipotézist. És érdekes módon több belarusz nyelvész is ezen az állásponton áll, és a belarusz népet is a balti népek közé sorolja.
Szemerényi 1957-ben megjelent könyvében 14 pontban fejti ki hipotézisét. Ezt 1973-ban Antanas Klimas a Rochesteri Egyetem professzora 11 pontban cáfolja elvetve a balti és a szláv nyelvek közötti rokonságot.
Nyelvek listája
A feltételezett balti-szláv protonyelv későbbi ágai:
balti ág Keleti balti nyelvek lett litván kur (kihalt) Nyugati balti nyelvek galind (kihalt) óporosz (kihalt) jatving (kihalt) Szláv ág déli ág bosnyák bolgár óegyházi szláv (kihalt) horvát/szerb macedón szlovén keleti ág belarusz orosz ukrán ruszin vajdasági ruszin nyugati ág cseh lengyel szorb szlovák kasub poláb (kihalt)
Jegyzetek
Források Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába, Osiris Kiadó, Budapest, 1997, , pp. 58–60. (2.1. A balti–szláv egység kérdése)
Kategória:Indoeurópai nyelvek Kategória:Feltételezett nyelvcsaládok