A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a túzokalakúak (Otidiformes) rendjébe, a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó túzok (Otis) nem egyetlen faja. A magyar természetvédelem egyik emblematikus faja. A Körös–Maros Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata, amelyet utóbbi 1986-ban és 2014-ben „Az év madarává” választott.
Származása, elterjedése
Ma is él Magyarországon, Oroszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában, a Keleti-tenger déli partjain, Közép- és Kelet-Ázsiában. Angliában 1838-ban ejtették el utolsó példányát. Európai egyedszámát 15 ezerre becsülik, a legtöbb Spanyolországban él.
Magyarországon A 18. században még Szombathely és Kőszeg környékén is előfordult.Grossinger János Keresztély: Universa historia physica regni Hungariae secundum tria regna naturae digesta II; Vig Károly 2000: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története. Szombathely, 29.
A legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye Magyarországon van. Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él túzok a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is.
A 2010-es tavaszi számlálás 1481 túzokot regisztrált,http://nol.hu/lap/tudomany/20100414-ujra_monogam_a_magyar_tuzok ami nagy csökkenést jelent a második világháború előtti 10-12 ezres egyedszámról, de azt is jelzi, hogy az utóbbi évtizedekben az állomány stabilizálódott. (Az 1893 és 1900 közt kiadott Pallas nagy lexikona még így ír a túzokról: „Alföldi rónáinkon seregesen tanyázik.”) A Dévaványai-síkon 559 példányt figyeltek meg, ebből 293 volt a kakasok száma (ez jelzi az ivararány és a monogámia helyreállását a vadászat betiltása után). A Duna-völgyi síkság állománya 478 volt. A Hortobágyon és a Nagykunságban 147 egyed került a számlálók elé.
Megjelenése, felépítése Körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Tollazata szürkésbarna piszkosfehér mellrésszel.
A Magyarországon is honos túzok az egyik legnagyobb túzokféle (bár az indiai túzok és az óriástúzok nála is nagyobb), szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot (átlagosan mintegy 13,5 kilogramm), de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg.
A kakasra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz. Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.
Életmódja, élőhelye 250px|bélyegkép|Repülő csapat Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és lucernatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. A világ egyik legnehezebb repülő madara. A túzok számára fontos a zavartalanság. Ennek ellenére kultúrakövető faj, kedveli a mezőgazdasági területeket, különösen a repcét, a hereféléket, a lucernát és az őszi gabonaféléket, amikben jól elrejtőzhet. Fészkét ezek közé a termesztett növények közé is rakhatja, dürgőhelynek azonban a réteket és az alacsony füves területeket választja, táplálkozni is kijár ezekre. Fészkeit a mezőgazdasági művelés állandóan veszélyezteti.
Kedvenc élőhelyei a mozaikos, gyepekkel és mezőgazdaságilag művelt területekkel váltakozó, jól belátható, erdőkkel nem tagolt területek.
Mindenevő: nagyobbrészt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsálókat vagy kisebb madarakat is. Állati és növényi eredetű táplálékának aránya szezonálisan változó: tavasszal és nyár elején jórészt növényeket eszik, nyár végén (a termés betakarítása és a rovarok mennyiségének növekedése miatt) megnő étrendjében a rovarok aránya, ősz vége felé (a rovarok eltűnésével) megint a növényi táplálék (elhullott magvak, repcelevél) válik kizárólagossá. A fiatal túzokok a felnőtt példányokkal ellentétben eleinte csak ízeltlábúakkal táplálkoznak, és csak fokozatosan térnek át a növényi étrendre. Téli táplálékában nagyon fontos szerepet játszik a repce.
Szaporodása A kifejlett kakasok nagy kiterjedésű territóriumot foglalnak el közvetlenül a szaporodási idő előtt. Különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak: fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskójukat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés.
A tojó a földön kisebb mélyedést váj, és fűvel béleli ki. Egy fészekalja 2–3 szürkészöld, barna foltos tojás. A költési idő 20–28 nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, majd 6–8 hetesen válnak röpképessé. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge.
Alfajai Otis tarda tarda Európa, Északnyugat-Afrika, Kis-Ázsia, Belső-Ázsia Otis tarda dybowskii Kelet-Ázsia
Védettsége Fokozottan védett, évszázadok óta fogyatkozó faj. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács túzokvédő csoportja a különösen veszélyeztetett túzokfélék közé sorolta a reznekkel együtt (ez a másik, Magyarországon a múlt században még költő túzokféle).
Védelme Magyarországon 250px|bélyegkép|jobbra|Túzokcsibe 250px|bélyegkép|jobbra|Túzok a Hortobágyon
A túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint.
A populáció passzív védelemmel nem őrizhető meg, ezért aktív módszerekkel óvják. Az így védett terület 2006 nyarára megközelítette az 1500 hektárt. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken túzokvédő szakemberek irányítják a terület kezelését, gyepesítését, a lucerna- és repcetelepítést, az egyéb munkákat. Az 1975-ben alapított dévaványai túzokrezervátumban a túzokfiókákat mesterségesen nevelik. A természetes élőhelyükön meg nem védhető fészekaljakat megmentik, a csibéket felnevelik, és visszajuttatják a természetbe.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban 80 kilométer hosszan föld alá helyezték az elektromos vezetékeket, más vezetékekre pedig Firefly, azaz „szentjánosbogár” nevű, fluoreszkáló eszközöket szereltek. A túzok ugyanis nagy teste ellenére gyorsan repül (elérheti a 60 kilométer/órát is), a vezetékek pedig pont a szokott repülő magasságában húzódnak. A rosszul navigáló madár számára az ütközés csaknem minden esetben csonkolással és elpusztulásával jár. Erre a problémára akkor figyeltek fel, amikor 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét két, rendkívül ritka, ugyanabból a fészekből származó albinó túzok. A „szentjánosbogarakból” csak a legveszélyesebb pontokra jut.[origo] Tudomány - Villogj, ha jön a túzok!
Megjelenése a művészetekben A túzok a Békés vármegyei Csabacsűd címerében is szerepel, és ugyanitt a községháza előtt egy túzokot ábrázoló szobrot is felállítottak. A balmazújvárosi Semsey-kastély parkjában szintén található egy túzokszobor.
Jegyzetek
Irodalom Faragó. S. 1993: Magyarország túzokállománya az 1985-1990. évi felmérések tükrében. Állattani Közlemények 78, 21-28. Faragó. S. 1990: A túzok Magyarországon. Budapest. Ferianc, O. 1962: Ochrana dropa veľkého (Otis tarda L.) a doterajšie skúsenosti s ňou na Slovensku. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 19-24. Szepessy Sándor 1936: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Szülőföldünk I/4, 59-60.
További információk
LIFE program a túzok védelmére Magyarországon Túzokvédelem Magyarországon "Szentjánosbogarak" a túzokokért Vadaszat.net leírás a túzokfélékről Kép a fajról
Kategória:Túzokfélék Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Afganisztán madarai Kategória:Örményország madarai Kategória:Ausztria madarai Kategória:Azerbajdzsán madarai Kategória:Bulgária madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Horvátország madarai Kategória:Csehország madarai Kategória:Franciaország madarai Kategória:Grúzia madarai Kategória:Németország madarai Kategória:Görögország madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Irak madarai Kategória:Olaszország madarai Kategória:Kazahsztán madarai Kategória:Kirgizisztán madarai Kategória:Észak-Macedónia madarai Kategória:Moldova madarai Kategória:Mongólia madarai Kategória:Montenegró madarai Kategória:Marokkó madarai Kategória:Portugália madarai Kategória:Szerbia madarai Kategória:Szlovákia madarai Kategória:Spanyolország madarai Kategória:Szíria madarai Kategória:Tádzsikisztán madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Türkmenisztán madarai Kategória:Ukrajna madarai Kategória:Üzbegisztán madarai Kategória:A palearktikus ökozóna élővilága Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok