Márkus József (Nagyvárad, 1854. április 12. – Sanremo, 1911. március 24.) hírlapíró, színműíró.
Élete
Márkus László kereskedő és Feldmann Debóra fia. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Budapesten végezte és szigorlatokat is tett; azonban közel az ügyvédi vizsgához szakított a jogi pályával és hajlandóságát követve az irodalomra adta magát. A hírlapírással kezdte mint fiatal ember a Nagyvárad című napilapnál. A fővárosba kerülvén, a lapokba írt eleven apró elbeszéléseivel vonta magára a figyelmet. Később foglalkozásává tette a hírlapírást; eleinte az Egyetértésnek, majd a Pesti Naplónak volt dolgozótársa. A színésznevelés terén is tisztes munkával vette ki részét, amennyiben Rákosi Szidi színésziskolájában elméleti tanár volt. Megalapította 1898-ban a Magyar Színpad című színházi napilapot. Az operett-írás terén aratta legnevezetesebb sikereit.
Felesége Fehér (Weisz) Ilona (1866–1913)Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1480/1913. folyószám. színésznő volt, akivel 1888. szeptember 18-án Budapesten kötött házasságot. A Népszínház kórusának egyik kiváló szépsége volt.
Cikkei a Pesti Hírlapban (1887. 251. sz. A magyar színészet történetéből); a Magyar Geniuszban (1896. Béni bácsi és a szerzője); a Budapesti Naplóban (1899. 355. sz. Jób szenvedése, mutatvány egy készülő drámából) sat. A Biharban (1873. I. A fekete ember c. két kötetes regénye jelent meg).
Szerkesztette a Magyar Figarót 1886-tól Satanello álnévvel és a Magyar Színpad c. napilapot 1899. október 1-től.
Álneve és jegye: Rip von Winkle és M-s (a Budapesti Naplóban); Czirok Alfonz (a Pikáns Lapokban).
Munkái
Fekete betűk sötét tartalommal. Elbeszélések. Nagyvárad, 1873. Téli estékre. Ugyanott, 1876. Opmhale asszony lábainál. Ugyanott, 1878. (Ismert. Petőfi-Társ. Lapja 1877. 15., Délibáb 27. sz. 2. kiadás. Uo. 1881.) Könyv és mosoly. Tíz beszély. Bpest, 1897. (Ismert. Ellenőr 48., nagyváradi Szabadság 27. sz.) Babám könyve. Költemények. Uo. 1882. (Ism. Főv. Lapok 37. sz. Egy ballépés. Eredeti szinmű négy felv. Uo. (1883. M. Könyvesház 111-112.). Tisztességes asszonyok. Uo. 1885. (2. k. 1885., Ism. a nagyváradi Szabadság 298. sz., 3. k. 1886. Uo.). Exotikus növények. Uo. 1886. Aquarellek Amor műterméből. Uo. 1886. (4. bőv. kiadás. Uo. 1896.). A tilosban. Elbeszélések. Uo. 1887. Kikapós menyecskék. Uo. 1888. (Urak könyvtára 1.) Csintalan történetek. Ugyanott, 1889. Mikor Amor nevet. Uo. (1889. Útközben 4.) Cigarette-szikrák. Uo. 1889. A kulisszák mögül. Szinházi pletykák és történetkék. Uo. 1889. (Satanello álnév alatt). A szerelem pillangói. Uo. 1890. Szerző arczk. (Németül. Uo. 1890. képekkel). Az én asszonykáim. Uo. 1890. (Útközben 8.) Ezek azok! Uo. 1894. Hamis bálványok. Uo. 1894. (Athenaeum Olvasótára II. 21. Ism. P. Napló 351. sz.) A hivatalos feleség. Szinmű Savage elbeszélése után írta Erdmann Jesnitzer Frigyes, ford. Uo. 1898. (Fővárosi szinházak műsora 1. Először adták a vígszinházban 1897. okt. 2.)
Színművei kéziratban
Rika című operett-librettó (színre került a népszínházban 1895-ben) A kukta kisasszony, énekes bohózat három felvon., zenéje Szabados Bélától (először adták a budapesti népszínházban 1897. nov. 23.) Liliputi herczegnő, énekes színmű három felvonásban, zenéje Hegyi Bélától (először a magyar színházban 1899. márc. 25.) Betyárvilág, eredeti operett három felvonásban, zenéje Fejér Jenőtől (először a népszínházban 1899. ápr. 8.) fordította Ziegler K. Anyós c. vígjátékát (először a Vígszínházban 1898. máj. 20.).
Jegyzetek
Források
On-line elérés Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Kategória:Magyar újságírók Kategória:Nagyváradiak Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1911-ben elhunyt személyek