A lakás-takarékpénztár (rövidítve: LTP) olyan szakosított hitelintézet, amely kizárólagosan lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik.
A LTP-ak csak lakossági ügyfeleknek, illetve lakásszövetkezeteknek és társasházaknak nyújthatnak lakáscélú hiteleket.
Működése külföldön Németországban és Ausztriában kollektív előtakarékosság formájában már az 1880-as évek végén elindult (Bauspar) az 1920-as években indult a napjainkban is működő zárt lakástakarékpénztári rendszer. A lakosságra vetítve a LTP piac közel 70%-ban telített, ezen megtakarítóknak van folyamatosan valamilyen lakás-előtakarékossági szerződése.
A német modellhez hasonlító építési társulások működése Angliában már a 19. század közepén megkezdődött (Building Society). 2019-ben több mint 40 ilyen társaság működött,
Működése Magyarországon A magyar LTP-rendszer zárt, csak a megtakarítást vállalók kaphatnak lakáshitelt egy LTP-tól.
A magyar piacon négy szereplő osztozott eleinte 1997-ben: Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. (Fundamenta) OTP Lakástakarékpénztár Zrt. (OTP) Otthon lakástakarék-pénztár Részvénytársaság (Otthon) Lakáskassza-Wüstenrot Részvénytársaság (Lakáskassza)
A piac koncentrálódása során előbb a Lakáskassza felvásárolta az Otthont, majd a Lakáskassza beleolvadt a Fundamentába, így 2004-ben két szereplő maradt a piacon (OTP, Fundamenta). Az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt. (Erste) 2011-ben lépett a piacra, az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. (Aegon) 2014-től van jelen, utóbbi ugyanakkor 2018. október 1-től felfüggesztette a szerződéskötést, szerződéseit később az Erste vette át.
2018-ban a szerződések száma:Kovács Tamás, Szóka Károly, Varga József (szerk.): Pénzügyi intézményrendszer Magyarországon 2019, Soproni Egyetem, Sopron, 2019, Erste LTP éves beszámoló 2018 (Erste, 2019) OTP: 900 ezer Fundamenta: 780 ezer Erste: 160 ezer Aegon: 65 ezer
A Parlament által elfogadott, 2018.10.17. napján hatályba lépett 2018. évi LXIII. törvény értelmében az ez után megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében a lakás-előtakarékoskodót állami támogatás már nem illeti meg. Bár a lakás-takarékpénztár a megtakarítási idő lejártával kedvező hitellehetőséget biztosít a támogatás megszűnésével a szerződéskötések nagymértékben visszaestek. Az életbelépő CSOK jobban szolgálja a kormány céljait ezen a területen, vagyis a lakás-támogatást gyerekvállalással társították.
Egyedi jellemzők a lakás-előtakarékossági szerződésekre nem kell kamatadót fizetni a ltp a betétre fix, jogszabályban előírt 0,1%-3% éves betéti kamatot biztosít hitelkamat 2,9%- illetve 6%(módozattól függően) ami állandó és fix A 2018. október 16. előtt kötött szerződésekre az éves megtakarítás után a magyar állam 30%-os állami támogatást biztosított, legfeljebb 10 évig, legfeljebb havi 20.000 forint-os megtakarításig (maximum 72.000 forint támogatás/év/szerződés). A 2018 október 16. után kötött szerződésekre az állami támogatás megszüntetéséről, kivételes eljárás keretében döntött az Országgyűlés. a LTP pénztártól a szerződés lejárta után az összegyűlt betéten felül lakáscélú hitel igényelhető, mely az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek számítható fel az állami támogatás alanyi jogon járó juttatás, ezért keresettel nem rendelkező, szerződéssel rendelkező is kaphatja (például egy családnál az apa, az anya nevén is van egy szerződés, és kötnek egyet a kiskorú gyermekük nevén is; így havi 60 000 forintot tesznek félre, míg az állami támogatás összege 3*(20 000 ft*12 hónap 30%-a)) az állami támogatásra magyar állampolgárok, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló személyek, bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személyek jogosultak (van adószámuk) 2009. július 1. után kötött szerződésekre csak lakáscélra használható fel a 30%-os állami támogatás
Jogszabályi háttér A LTP-ak működését Magyarországon az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXIII. törvény (törvény a lakás-takarékpénztárakról), a 215/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról) és a 47/1997. (III. 12.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakástakarék-pénztár általános szerződési feltételeiről) szabályozza. A 2018.10.17. napján hatályba lépett 2018. évi LXIII. törvény értelmében az állami támogatás megszűnt. Ezekben szabályozzák az állami támogatás mértékét, a betéti kamatot, a lakáskölcsön kamatát, a kiutalási időszak hosszát, a betétkezelésre vonatkozó befektetési politikát.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Fundamenta-Lakáskassza LTP OTP Lakástakarékpénztár Erste Lakás-takarékpénztár Aegon Lakástakarék Kiszámoló összefoglaló a lakástakarékról Lakástakarék változások
Kategória:Pénzügy Kategória:Hitelintézetek Kategória:Otthon