Szép Ernő

bélyegkép|jobbra|265px|Szép Ernő emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. szám alatt Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő.

Élete Szép Sámuel és Lőwenstein Matild varrónő fiaként született a Máramaros vármegyei Huszton. Apja 1888-tól néptanító volt Hajdúszoboszlón, az izraelita iskolában, ahol elemi osztályait Ernő is járta. Középiskolai tanulmányait ugyancsak ebben a városban kezdte (1894–96), majd Debrecenbe költözésük után az ottani Kossuth utcai algimnáziumban folytatta (1896–99) és a mezőtúri Tisza István Református Gimnáziumban fejezte be (1902). Az utolsó évben magántanuló volt, érettségi vizsgát nem tett. 1902-ben megjelent Első csokor című verseskötete.

Budapestre költözése után csak írásaiból élt A Hét, a Budapesti Napló (1903–1910), majd Az Est (1910–1925) munkatársaként. 1907-től a fővárosi Cabaret Bonbonnière állandó szerzője volt. 1908-tól rendszeresen publikált a Nyugatban. A hazai kabaréirodalom úttörőjeként behatóan foglalkozott a sanzon műfajával (Kabaret-dalok, 1909). Medgyaszay Vilmát (1885–1972) a neki írt dalai tették országosan ismert színésznővé. Eleinte a festészet, a rajzolás és a művészettörténet iránt is érdeklődött, írt néhány képzőművészeti kritikát, leginkább Szinyei Merse Pál munkáiról. Babits Mihály és a Nyugat költői 1912-ben megjelent, Énekeskönyv c. verseskötete elismeréseképpen maguk közé fogadták. Jó kapcsolatban volt Adyval is. 1914-ben önként jelentkezett az I. világháborúba betegápolónak és haditudósítónak. A békeévekben bohém agglegényéletet élt: ami pénze volt, elutazgatta, elszórakozta. A nagyvárosi lét magányát, elidegenedését rajzolta meg írásaiban. Színdarabjait sikerrel játszották a Monarchia városaiban, Patika c. darabját (bemutató: 1920) azonban antiszemita hecckampány és botrányok kísérték, emiatt a szerző egy évre Bécsbe emigrált. 1925-től Az Újság szerkesztőjeként a polgári liberális eszmék szószólója volt.

1944-ben a zsidótörvények és a háború miatt el kellett hagynia margitszigeti otthonát, ahol 33 éven át lakott. Augusztusban egy „csillagos ház”-ba internálták, ahonnan azonban a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre kiszabadult. Október 20-án a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták, de november elején elbocsátották. Viszontagságait az Emberszag című kötetében írta meg (1945).

1948 után szegénységben élt. Írói rangjának és munkásságának elismeréséül a Petőfi Társaság beválasztotta tagjai közé.

1953 őszén hunyt el, gyomorrákban. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjának obeliszkjén a maga költötte mottó áll:

Művei bélyegkép|jobbra|265px|Szép Ernő sírja a Kozma utcai izraelita temetőben: 5B-10-28 Első csokor. Költemények és műfordítások; Braun Ny., Mezőtúr, 1902 Kabaret-dalok; Schenkl, Bp., 1909 (Mozgó könyvtár) Kucséber kosár; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár) Énekeskönyv; Nyugat, Bp., 1912 Irka-firka; Franklin, Bp., 1913 Az egyszeri királyfi; Franklin, Bp., 1914 Sok minden; Athenaeum, Bp., 1914 Élet, halál; karcolatok, 1916 Emlék; Pallas Ny., Bp., 1917 Egy kis színház; Dick, Bp., 1917 Kávécsarnok; dráma, 1917 A jázminok illata; Tevan, Békéscsaba, 1917 Kenyér; Légrády, Bp., 1917 (Az Érdekes Újság könyvei) Május; dráma, 1918 Lila ákác. Egy fővárosi fiatalember regénye; Athenaeum, Bp., 1919 (1934-ben filmadaptáció is készült belőle, rendezte Székely István) Október; Rózsavölgyi, Bp., 1919 Patika (színdarab); Athenaeum, Bp., 1919 (Korunk mesterei) Régi kedvünk. Szép Ernő krónikás versei; Pallas, Bp., 1919 Szilágyi és Hajmási. 3 kis színpadi munka; Athenaeum, Bp., 1920 (Korunk mesterei) Szegény, grófnővel álmodott; Hellas, Bécs, 1921 Az Isten is János; Pegazus, Bécs, 1921 (Kis magyar könyvek) Magyar könyv. Egy csapat elbeszélés; szerzői, Bécs, 1921 A világ. Versek; szerzői, Bécs, 1921 Hetedikbe jártam; Libelli, Bécs, 1922 Vőlegény; Pegazus, Lipcse–Bécs, 1922 Kétfelől angyal. Új novellák; Bécs, 1922 (Új modern könyvtár) Bűneim; Athenaeum, Bp., 1924 Elalvó hattyu. Szép Ernő válogatott versei; Amicus, Bp., 1924 Hetedikbe jártam; Grill, Bp., 1926 (A toll mesterei) Egy falat föld, egy korty tenger; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár) Valentine. Regény; Singer–Wolfner, Bp., 1927 Május. Színmű; Singer–Wolfner, Bp., 1928 (A magyar irodalom jelesei) Jó szó. Versek; Singer–Wolfner, Bp., 1929 Azra. Mese; Singer–Wolfner, Bp., 1930 A Hortobágy; rajz: Mühlbeck Károly; Singer–Wolfner, Bp., 1930 Aranyóra. Mese; Singer–Wolfner, Bp., 1931 Lila akác. Egy pesti fiú históriája; Pantheon, Bp., 1932 Dali dali dal; Pantheon, Bp., 1934 (Jó könyvek) Ádámcsutka; Athenaeum, Bp., 1935 Szívdobogás; színmű, 1936 Szeretném átölelni a világot; Athenaeum, Bp., 1936 Édes. Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát. Serdülő fiúknak, lányoknak írta Szép Ernő; Dante, Bp., 1937 Háromlevelű lóhere; dráma, 1937 Mátyás király tréfái; összegyűjtötte Sz. E , képekkel ékesítette Kolozsvári Sándor; Dante, Bp., 1937 Ballet. Elbeszélések; Singer–Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek) A tajtékpipa története; Kner Ny., Gyoma, 1938 A Kecskeméti Ref. Gr. Tisza István Gimnázium ifjúsági könyvtárának könyvtárjegyzéke; összeáll. Sz. E.; Tisza István Gimnázium, Kecskemét, 1938 Szép Ernő összes költeményei (1908–1938); Athenaeum, Bp., 1938 A negyedik nyúlláb; Grünberger Ny., Balassagyarmat, 1940 Úrinóta. Ötven bánatos és jókedvű chanson; Rózsavölgyi, Bp., 1940 Mátyás király tréfái; Dante, Bp., 1940 Felnőtteknek; Hungária, Bp., 1941 (Tábor könyvek) Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Sz. E.: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk) Zümzüm; May Ny., Bp., 1942 Emberszag; Keresztes, Bp., 1945 Czüpős Kis János; Szikra, Bp., 1947 (Szikra regénytár) Jósika Miklós: Abafi; eredeti szöveg lerövid., jegyz. Sz. E.; Püski, Bp., 1948 Vétkeztem. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1951 Úriemberek vagyunk. Válogatott elbeszélések; vál., bev. Réz Pál; Magvető, Bp., 1957 Gyereknek való…; versek, 1958 Add a kezed! Összegyűjtött versek; bev., sajtó alá rend. Hatvany Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1958 Egyszer volt Budán kutyavásár; Móra, Bp., 1972 Színház; vál., sajtó alá rend., utószó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1975 De kár…; versek, karcolatok, 1978 Szép Ernő válogatott versei; vál., előszó Zelk Zoltán, életrajz, jegyz. Sinka Erzsébet; Kozmosz Könyvek, Bp., 1978 (A magyar irodalom gyöngyszemei) Most szeretnék gyerek lenni; Móra, Bp., 1983 Járok-kelek, megállok. Szép Ernő válogatott művei; vál., szerk., utószó Tandori Dezső; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 (A magyar irodalom gyöngyszemei) Két kezdő bohóc; vál., sajtó alá rend. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1985 Felnőtteknek; Városi Tanács, Hajdúszoboszló, 1988 Hét szín; vál., szöveggond. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1989 Kispanasz; vál., sajtó alá rend. Benedek Mihály, Márványi Judit; Gondolat–Nyilvánosság Klub–Századvég, Bp., 1992 (Ars scribendi) Összegyűjtött versek; utószó Bárdos László; Unikornis, Bp., 1995 (A magyar költészet kincsestára) Az Isten is János és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar próza klasszikusai) Szép Ernő összes versei; összeáll., szerk. Urbán László; Szukits, Szeged, 2003 Fehér rózsa meg piros rózsa. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Bp., 2005 Fiú, leány. Elfeledett drámák; vál., szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt, szerk. Végh Ildikó; Európa, Bp., 2006 Natália; Noran, Bp., 2008 Mátyás király Palotán; Szindbád, Várpalota, 2010

Fordításai Galsworthy: Úriemberek (1920) Verneuil: Imádom (1924) Bousquet–Armond: A színésznő. Vígjáték (Comédienne); Marton, Bp., 1925 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára) Tristan Bernard: Jónás, Juci, János (1929)

Idegen nyelven Lila Akazien. Ein altmodischer Roman (Lila ákác); németre ford. Stefan J. Klein; Drei Masken, München, 1922 Sünden. Ein Buch des Gewissens (Bűneim); németre ford. Stefan J. Klein; Merlin, Heidelberg, 1928 Marriage for one; angolra ford., előszó Lengyel Emil; Macaulay, New York, 1929 Autunnale (Ádámcsutka); olaszra ford. Filippo Faber, előszó Balla Ignác; Genio, Milánó, 1936 (Maestri del romanzo) Dali dali dal. La bella canzone; olaszra ford. Emilio Marcuzzi; Capelli, Bologna, 1938 Drei Wochen in 1944 (Emberszag); Panorama, Bécs, 1947 The smell of humans. A memoir of the Holocaust in Hungary (Emberszag); angolra ford. John Bátki, előszó Tandori Dezső; CEU Press, Bp.–London–New York, 1994 Abaq adam (Emberszag); újhéberre ford., utószó Avi Dekel; Karmel, Jeruzsálem, 2005 Die Liebe am Nachmittag. Roman (Ádámcsutka); németre ford. Zeltner Ernő; DTV, München, 2008 La manzana de Adán (Ádámcsutka); előszó Alejandro Gándara, spanyolra ford. Szijj Mária, Miguel González Trevejo; Lengua de Trapo, Madrid, 2010 L'odeur humaine (Emberszag); franciára ford. Marc Martin; Cambourakis, Párizs, 2010 Zerbrochene Welt. Drei Wochen 1944 (Emberszag); németre ford., jegyz. Zeltner Ernő, utószó Paul Lendvai; DTV, München, 2014 L’odore umano (Emberszag); olaszra ford. Giorgio Pressburger; Jaca book, Milánó, 2016 (Calabuig)

Elismerése Baumgarten-díj (1933)

Emlékezete Nevét ma drámaírói díj viseli.

Jegyzetek

Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? 1000-től 2000-ig. [Szerk. Gerencsér Ferenc]. [Budapest], , Tárogató Kvk. László Zoltán: Szép Ernő (1884 - 1953) literatura.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 27.) Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969

További információk Purcsi Barna Gyula: Szép Ernő. Budapest, 1984, Akadémiai Kiadó Varga Lajos: Szép Ernő és Mezőtúr; Városi Tanács, Mezőtúr, 1987 (Mezőtúri helytörténeti füzetek) Vida Lajos: Szép Ernő-könyv. Szép Ernő élet- és pályarajza; Csokonai, Debrecen, 2007 Tandori Dezső: Szép Ernő. A titkos világtipp; Pro Die, Bp., 2008 (Szalamandra könyvek) "Álom visszhangja hangom". Tanulmányok Szép Ernőről; szerk. Palkó Gábor; PIM, Bp., 2016 (PIM studiolo)

Lexikonok, életrajzgyűjtemények Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005 Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999 (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.) Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Bp., 2001 Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.) Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., [Bp., 1937] Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997, 2000 Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Magyar Nemzeti Filmarchivum, Bp., 2005 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–) Akadémiai Kiadó, Bp., 1993– Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Makkabi, Bp., 1997 Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994 Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Bp., 2004

Cikkek Devecseri Gábor: Szép Ernőről (Csillag, 1953. 11. sz.) Kardos László: Szép Ernő (Irodalmi Újság, 1953. 21. sz.) Illés Endre: Szép Ernő (Krétarajzok, Bp., 1957) Kellér Andor: Szép Ernő (Beszélő házak, Bp., 1957)

Online