Csik Ferenc, Lengvári Ferenc (Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.

Élete Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Csik Ferencet anyai nagybátyja, Csík László MÁV főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot. Így került Csik Ferenc is a városba, ahonnan a premontrei gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) szerzett érettségije után elköltözött. Az úszást is itt szerethette meg igazán: testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvostudományi tanulmányait, 1937-ben végzett orvosként. Ezután az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin. 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett.

1944 októberében kapott katonai behívót. Tartalékos orvos-őrmesterként szolgált Szolnokon, Keszthelyen és Sopronban. A szolnoki kórházat a szovjet csapatok közeledtével vonatra pakolták és így mentek nyugat felé, végül Sopronig jutottak. Márciusban feleségét és két gyermekét Svájcba menekítette, de ő a hivatásának megfelelően maradt a helyén. Március 29-én a bombázás alkalmával kint mentette a sebesülteket és amikor nem jött vissza az óvóhelyre a többiek azt hitték, hogy ő is a családja után ment. Csak később találták meg iratait és holttestét. Orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban egy bombatámadás során vesztette életét. Halála után a légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban. 1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyen a Szent Miklós temetőben örök nyugalomra helyezték (Mauzóleumkert, díszsírhely, bal oldal, 2. sor, 2. sírhely).Sírját 2021-ben újították fel. Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.A sír képe

Sportpályafutása 1930-ban a Keszthelyi Törekvés úszója volt. 1931-ben orvostanhallgatóként Budapestre költözött és a BEAC sportolója lett. Edzői kezdetben Bárány István majd Vértesy József voltak. 1932-ben főiskolai bajnok lett. 1933-tól lett a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) sikerült nyernie. 1935-ben egy versenyen legyőzte a világrekorder Peter Ficket. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el Európa-rekordot.

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban nem őt tartották a legesélyesebbnek, hanem japán és amerikai úszókat, ám mégis ő szerezte meg az olimpiai bajnoki címet. A győzelem után a következőket mondta: „A világ legboldogabb embere vagyok”. A 4 × 200 méteres váltóval bronzérmes lett, teljesítményét az olimpia után a hazai sajtó is kiemelte, sőt, a hazatérő magyar csapat zászlóvivőjének és szóvivőjének is kinevezték a fogadóünnepség alkalmára. 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot1937: 4:06,6, 1938: 4:02,0 úszó – Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csik Ferenc összeállítású – magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.

1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, 1942-ben a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja lett.

Sporteredményei bélyegkép|jobbra|300px|Úszóváltó 1935-ben (balról jobbra): Szabados László, Csik Ferenc, Lengyel Árpád, Gróf Ödön

olimpiai bajnok (1936: 100 m gyors) olimpiai 3. helyezett (1936: 4 × 200 m gyorsváltó) kétszeres Európa-bajnok (1934: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó) hétszeres főiskolai világbajnok (1935: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó; 1937: 100 m gyors, 200 m mell, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó) főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 100 m gyors) főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1933: 50 m gyors) a párizsi Grand Prix győztese (1934: 100 m gyors) tizennyolcszoros magyar bajnok

Rekordjai 100 m gyors 57,8 (1935. augusztus 20., Budapest) Európa-csúcs 57,0 (1936. május 2., Budapest) országos csúcs (33 m)

200 m gyors 2:14,6 (1935. december 12., Budapest) országos csúcs (33 m) 2:13,4 (1936. május 10., Budapest) országos csúcs (33 m)

100 m mell 1:14,8 (1935. augusztus 31., Budapest) országos csúcs 1:14,0 (1935. december 1., Budapest) országos csúcs (33 m) 1:11,8 (1936. május 16., Budapest) országos csúcs (33 m)

200 m mell 2:52 (1935. december 20., Budapest) országos csúcs (33 m) 2:47,5 (1937. április 11., Budapest) országos csúcs (33 m)

Díjai, elismerései Signum Laudis (1935) Toldi Miklós Érdemérem arany fokozat (1936) A Nemzeti Sport karácsonyi nagydíja (1936) Pro patria scientia et sanitate (A hazaért, a tudományért és az egészségért) plakett Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1983) Magyar Örökség díj (2005) A magyar úszósport halhatatlanja (2017)

Emlékezete bélyegkép|150px|jobbra|Csik Ferenc és csapata egy 2005-ös várpalotai emléktáblán

Csik Ferenc vándordíj (1948) Csik Ferenc sétány Kaposváron Csik Ferenc emlékverseny Szobor (Kaposvár, 1936, Lányi Dezső alkotása, ez alapján készült keszthelyi síremléke is) Csik Ferenc sétány Keszthelyen (1980) Csik Ferenc tornaterem Keszthelyen Csik Ferenc Uszoda Sopron (1977–2019) Csik Ferenc utca Sopronban Emléktábla (Sopron, Budapest: SOTE, Hajós Alfréd sportuszoda, Olimpikonok parkja) Csik Ferenc tanterem a budapesti Csanádi Árpád iskolában Csik Ferenc általános iskola és gimnázium Budapesten.A Medve utcai iskola 140 éve. 1872-2012. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 20. Csik Ferenc-díj 2015-ben nagyméretű arcképe felkerült az egyik kaposvári buszra Csik Ferenc Tanuszoda Keszthelyen Csik Ferenc versenyuszoda Kaposvár (2019) Csik Ferenc emléksarok a Fejér György Városi Könyvtárban, Keszthelyen Csik Ferenc emléktábla és dombormű a várpalotai tanuszoda előtt

Jegyzetek

Források Bakó Jenő: Az úszás története – Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 –

Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – Csik Katalin: A test és lélek harmóniájában. Csik Ferenc emlékezete; szerzői, Bp., 2003 (A könyv ismertetője: http://gribedli.hu/csik/konyvismertet.html) Csik Katalin: Édesapám emléke, 100 éves lenne Csik Ferenc – Keszthely, 2013 –

További információk

Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar úszók Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1936) Kategória:Olimpiai bajnokok (úszás) Kategória:Magyar olimpiai bronzérmesek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar sportújságszerkesztők Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Kaposvári sportolók Kategória:Keszthelyiek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Meggyilkolt sportolók, edzők Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei Kategória:Magyar hetilapszerkesztők Kategória:A Képes Sport vezetői, újságírói