bélyegkép|A ráksejtek amőboid mozgással vándorolnak a szervezetben Az amőboid mozgás vagy állábas mozgás jellemzően az amőbák és bizonyos fagocitáló sejtek által végzett citoplazmaáramlással történő aktív helyváltoztatási forma, mely alakváltozással jár együtt.
Típusai Az állábakkal való helyváltoztatásnak két módja van. Az úgynevezett áramlási típus esetében a citoplazma beömlik a lebenybe, és ennek következtében a sejt más részeiből elfogy a citoplazma. A másik esetben a kinyújtott állábak megtapadnak az aljzaton, majd megrövidülve maguk után húzzák a sejt többi részét. Ezt lépegető típusnak nevezzük.
Amőbáknál Néhány gömb formájú amőba esetében a helyváltoztatás úgy történik, hogy környezeti hatásokra a sejtplazma egyik oldalán csökken a felületi feszültség, és a plazma a belső nyomás hatására a legkisebb ellenállás irányába áramlik. Szinte az összes gyökérlábúnál (valamint néhány ostoros moszatnál) a kisebb felületi feszültségű helyeken kiáramlik a sejtből egy kevés citoplazma, és addig duzzad, amíg a sejtben kiegyenlítődnek a feszültségi viszonyok. E képződményeket állábaknak (pseudopodium) nevezzük. A limax formájú amőbákNagyjából hengeres alakú, meztelencsigára hasonlító amőbaforma. csoportjába tartozó, szabadon élő fajok másodpercenként 1 μm-t tesznek meg, ami azt jelenti, hogy egy 1 mm-es út megtételéhez kb. 17 percre van szükségük. A bélben élő bélamőbák 37 °C-os hőmérsékleten másodpercenkénti 30-50 μm-es sebességgel haladnak, tehát 15 perc alatt akár 27–45 mm-t is megtehetnek.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források Uránia Állatvilág: Alsóbbrendű állatok (Gondolat Kiadó)
Kategória:Mozgásrendszer