Brusnica (), lakatlan település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben. Brusnica falunak a Szerb Köztársaság területéhez került kisebb, lakatlan része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 15, közúton 22 km-re délre, a Boszna-folyótól keletre az Ozren-hegység nyugati részén, 253-617 méteres magasságban, található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_11/dob_11.html Topografska karta Derventa 425-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2520Bosnyák00Horvát00Jugoszláv30Egyéb10Összesen2560
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Orahovica Turska községhez tartozó Brusnica településnek 29 háztartása és 181 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 43 háztartást, 260 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 147 lakosa volt, mind muszlimok.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település kisebb része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került, míg a település területének nagyobbik része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Zenica-Doboji kantonjában levő Maglaj község területénél maradt.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései