Ifj. Moriz Hoernes (Bécs, 1852. január 29. – Bécs, 1917. július 10.) régész, etnológus.
Élete Apja Moriz Hoernes (1815–1868) osztrák geológus, paleontológus,Grazer Tagblatt 1909. április 28. anyja Louise Strauß volt. Nagybátyjai Eduard Sueß geológus és Johann August Natterer orvos, kémikus voltak.
A Bécsi Egyetemen klasszikus filológiát és régészetet tanult, és 1878-ban doktorált. Részt vett az 1878-as boszniai hadjáratban, majd tanulmányi céllal járt ott. 1885-től önkéntes, 1889-től pedig a bécsi Természettudományi Múzeum asszisztense. 1892-ben habilitált az egyetemen és magántanár, 1899-től docens lett. 1904-ben lett a II. osztály gondnoka. 1911-től rendes professzor volt. 1900-tól a műemlékvédelmi konzervátor is volt. A prehisztorikus archeológia rendes tanára és a bécsi udvari múzeum osztályigazgatója volt. 1913-tól a Régészeti Intézet rendes tagja, 1916-ban pedig az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1914-1917 között a Bécsi Őstörténeti Társaság elnöke volt. Bécsben nyugszik.
Ásatott többek között Sopronban,Nagy László 1979: A tűzikutya és a holdidol kérdése. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14, 59 mely kutatásokban testvére Rudolf Hoernes, a gráci egyetem geológiai professzora is részt vett.Nováki Gyula 1998: Bella Lajos földvárkutatásai. In: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Sopron, 143 1893-1916 között szerkesztette a Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Herzegowina-t. Levelezett többek között Jósa Andrással,Csallány Géza 1961: Nagy Géza régészeti levelei Jósa Andráshoz. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2, 51 valamint Herman Ottóval is a miskolc-avasi leleteket illetően.Banner János 1963: Herman Ottó helye a magyar őskőkorkutatás történetében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3, 10-11
Művei
1881 Alterthümer der Herzegovina und Bosniens 1884 Atlantis 1888 Dinarische Wanderungen 1888 Bosnien und die Herzegovina 1891 Die Urgeschichte des Menschen 1892 Österreich-Ungarn und das Haus Habsburg 1895 Urgeschichte der Menschheit 1898 Urgeschichte der bildenden Kunst in Europa. Wien 1903 Der diluviale Mensch in Europa, die Kulturstufen der aelteren Steinzeit. Braunschweig 1909 Natur- und Urgeschichte des Menschen II. Wien 1912 Urgeschichte der Menschheit 1912 Kultur der Urzeit III. 1915 Urgeschichte der bildenden Kunst in Europa von den Anfängen bis um 500 v. Chr. Wien (1925-ben Oswald Menghin újrakiadta)
Források Révai Nagy Lexikona 10, 169-170 Uj Lexikon 3, 1751 1939 Uj Idők Lexikona 13-14, 3181
További irodalom Grazer Tagblatt 1917. július 12. Villacher Zeitung 1917. július 13.
Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Bécsiek Kategória:Osztrák régészek