Donja Bišnja (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 29, közúton 39 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re dél-délnyugatra, a Krnjin-hegység peremén, az Ukrina jobb oldali mellékvize, a Bišnja-patak alsó folyásánál, 150-210 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_6/drv_6.html Topografska karta Derventa 425-2-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb147124Bosnyák20Horvát1579Jugoszláv40Egyéb122Összesen320135
Története
A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 22 háztartást, 73 ortodox, 74 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 178. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 145 lakosa volt, közülük 74 ortodox szerb, 70 római katolikus és 1 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992-ben a boszniai háború idején, a helyi horvát lakosságot, mely a népesség felét tette ki, elűzték a településről. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei 250px|bélyegkép|jobbra|A kolostor templomának ikonosztáza A bišnaji pravoszláv kolostor. A kolostor alapítója a kaliforniában élő, de helyi születésű Ratko Đekić volt, aki testvéreivel együtt 1996-ban az apjától örökölt birtokot az egyháznak, azaz a Zvornik-Tuzlai Egyházmegyének adományozta. Đekić 2002-ben kezdte meg a kolostor építését, 2006. június 28-i felszentelését pedig Vaszilij zvornik-tuzlai püspök és Maxim nyugat-amerikai ortodox püspök vezette.https://www.eparhijazt.com/sr/30.manastir-donja-bisnja.html 2006. február 4-én Vaszilij püspök egy Simeon (Obrenović) nevű szerzetest küldött ide az ozrenai Szent Miklós kolostorból, és egy novíciust a bijeljinai Szent Vaszilij Ostroški kolostorból, akik meg is kezdték itteni szerzetesi életüket. A templom belseje rendkívül színes, a bejárati ajtó felett pedig a Szent Szűz védelmének mozaikja emelkedik ki, akinek tiszteletére a templomot szentelték. A három haranggal rendelkező harangtorony hasonló a Hercegovinában található harangtoronyhoz, és szokatlan a Boszniai Szerb Köztársaság ezen részén. A nagyobb, építészetileg gyönyörűen megtervezett szerzetesi hálóterem csak kiegészíti a kolostor hangulatát. A komplexum egy részének rendezése még folyamatban van. A kolostorkomplexumhoz tartozik egy parkosított gyümölcsös, legelő és erdő is, amelyek kellemes hangulatot teremtenek. A kolostor férfi kolostor, mely a Zvornik-Tuzlai egyházmegyéhez tartozik.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései