Bosanski Dubočac (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 39, közúton 49 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re észak-északnyugatra, a horvátországi Dubočaccal átellenben, a Száva jobb partján, 125-214 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_5/drv_5.html Topografska karta Derventa 425-2-1 A település a Derventa—Kobaš út mentén húzódik
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb25Bosnyák306169Horvát19521Jugoszláv441Egyéb95Összesen556201
Története Dubočac ősi település. Annak az útnak mentén jött létre, mely már a középkorban Boszniából az Orljava mentén Pozsegára és Bródra vezetett. Vele átellenben a Száva bal partján található a horvátországi Dubočac. Mindkét település jelentős volt és már a középkorban is rendelkezett templommal.Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. A település első írásos említése 1259-ben még birtokként, „terra Dobouch” alakban történt Mária királynénak abban az oklevelében, melyben a Béla király által elvett Lobor váráért cserébe Pucyn fia Chechnek adományozza a pozsega megyei nevű Dobouch birtokot.T. Smičiklas: Codex Diplomaticus Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae V. kötet 148.o. 1256-1272. Zagreb, 1907. Ezután is sűrűn szerepel a korabeli oklevelekben, például 1317-ben „Terra in Dobuth”, 1322-ben „Dobolch”, 1339-ben „Dubouch” alakban. A 15. században a Garaiak birtoka volt. Kedvező fekvésének köszönhetően gyorsan fejlődött. 1500-ban már „Opidum Dwbowcz” néven mezővárosként találjuk az Újlakiak birtokában.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. A 16. században a Borics nembeli grabarjai Beriszló család birtoka volt, akik a török veszély közeledtére a Száva átkelőjének biztosítására várat építettek ide és a folyó átellenes oldalára is. A török 1536-ban mindkét erősséget elfoglalta. A török korban a két közeli jelentős város, Bród és Kobas mellett Dubočac nem tudott igazán fejlődni. A katolikus plébánia a török uralom idején a Száva mindkét oldalán működött, szolgálatát ferences szerzetesek látták el. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a keresztény seregek ellentámadásba mentek át. A felszabadító háború hatására a környéken jelentős népességcsere történt. A muzulmán lakosság a Száva túloldaláról, Boszniába települt át. A karlócai béke után az új határ a Száva folyó lett, de mivel a folyón átmenő forgalom megszűnt a település elveszítette korábbi jelentőségét.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 121 háztartása, 72 ortodox és 39 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 46 háztartást, 66 ortodox, 191 római katolikus és 1 evangélikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 182. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 276 lakosa volt, közülük 51 ortodox szerb, 215 római katolikus és 10 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A délszláv háború idején a település nehéz időket élt át. A szerbek elfoglalták Bosanski Dubočacot, melyet leromboltak és felégettek, minden lakosa elmenekült. Az elfoglalt településről ágyúzták a túloldali, horvátországi Dubočac szávaparti részeit. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A település mecsete.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései