Püssi város Észtországban Ida-Viru (Kelet-Viru) megyéjében, Lüganuse községben. Területe .
Története 1937-ban helyezték üzembe a püssi hőerőművet, amely 1973-ig működött, majd a több mint ötven után, 2024-ben lebontották. Az erőmű a közelben bányászott olajpalát használta. Az erőmű jelentős hatással volt a település iparának fejlődésére. Az erőmű mellett felhalmozott 32 m magasságú hamudomb a városkép egyik jellegzetes eleme.
A szovjet időszakban közigazgatásilag Kohtla-Järve városi tanácsához tartozott.
Népesség
Gazdaság 2002-re Püssi 20 millió koronás adósságot halmozott fel, ami 1,3 millió eurónak felel meg; az ingatlanárak pedig annyira lecsökkentek, hogy a lakások értéke szinte nulla volt. Azóta a város gazdasága kezdett fellendülni. Püssi ipari park építését tervezi. A városi tanács elnöke a The Baltic Timesnak adott interjúban úgy reklámozta Püssit, hogy a város ingatlanértékei a főváros, Tallinn értékeinek csupán 1%-át teszik ki.
Püssi történelmileg forgácslapok gyártási központjaként működött. A Szovjetunió összeomlásakor a város legnagyobb munkaadója a forgácslapgyártó Repo Vabrikud volt, amely 1400 embert foglalkoztatott, a város lakosságának több mint felét. Bár a Repo Vabrikud jelentősen csökkentette a foglalkoztatottak számát, más forgácslapgyártók költöztek a városba. A Sorbes Group Püssiben működteti a „Repo by Sorbes” forgácslapgyártó üzemeit. 2011-ben az észt bútorgyártó Viisnurk átvett a városban egy nem működő lágy farostlemezt gyártó üzemet, hogy az ázsiai és európai termeljen.
2010 decemberében a Siemens bejelentette, hogy Püssit választották az Észtország és Finnország közötti „EstLink 2” nagyfeszültségű távvezeték két átalakító állomásának egyikének helyszínéül.
Nevezetességek Püssiben található a 2001-ben megnyitott Észt Bányászati Múzeum.
Képgaléria
Jegyzetek
Források
További információk
Lüganuse község honlapja (észtül)
Kategória:Észtország települései