A királyi hercegségek olyan hercegi birtokok, amely hercege királyi herceg. A brit főnemességben a királyi herceg (royal duke) a brit királyi család az a tagja, aki a „herceg” rangra és a „Királyi Fensége” (His/Her Royal Highness, HRH) megszólításra jogosult, és a hercegi címet viseli is. A hercegségek a legmagasabb címek a brit főnemesi rangsorban, és e különleges hercegségek viselői a királyi vérből származó hercegek. Maga a cím nem királyi, hanem annak viselője az. Ezeket a címeket a brit uralkodó törvényes fiai és fiági unokái kapják, rendszerint nagykorúságuk elérésekor vagy házasságkötésükkor. A címek örökölhetők, de elvesztik „királyi” jellegüket, miután a trónon ülő uralkodó fiági unokáin túl öröklődnek. Mint minden főnemesi cím, ha kihal, az uralkodó bármikor újra létrehozhatja.

Történetük Az Egyesült Királyságban semmilyen hercegi címben nincs önmagában semmi, ami „királyivá” tenné azt. A „királyi herceg” kifejezésnek tehát önmagában nincs hivatalos jelentése. Az úgynevezett „királyi vérből származó herceg” (Duke of the Blood Royal) kategóriáját a Lord ChamberlainA Lord Chamberlain a brit királyi udvar egyik legmagasabb rangú tisztviselője volt, fontos szerepe volt az udvar irányításában és az uralkodó körüli ceremoniális ügyekben. Felügyelte az udvari protokoll betartását és a ceremóniákat, irányította az uralkodó háztartását. Felügyelte a királyi színházakat és ő volt a királyi pecsét őrzője. 1520-ban érvénybe lépett udvari rangsorról szóló rendelet – de nem a parlament által elfogadott törvény – külön rangként ismerte el, amely a királyi vérrokon főnemeseknek udvari elsőbbséget biztosított. A rendelet szerint minden, a uralkodóval vérrokonságban álló főnemes megelőzte a vele azonos rangú, de nem királyi származású társát a főnemességen belül, bár ez a szabály nem vonatkozott a Parlamentre, és nem biztosított elsőbbséget a canterburyi érsek vagy más állami főtisztségviselők fölött, mint ahogy ma a királyi hercegek esetében sem. Így a fiatalabb „királyi vérből származó hercegek” a legidősebb nem királyi hercegek fölött, a fiatalabb „királyi vérből származó grófok” pedig a legidősebb nem királyi grófok fölött álltak (például a Wessex grófság esete). A rokonság távolsága nem számított, feltehetően az öröklési rend szerint sorolták őket egymás között. Bár az 1520-as rendelkezés elvileg ma is érvényes, gyakorlatilag 1917-re elvesztette hatályát, amikor V. György király a „Királyi Fensége” megszólítást az uralkodó gyermekeire és fiági unokáira korlátozta. Így azok a királyi vérből származó főnemesek, akik nem uralkodó fiak vagy fiági unokák, ma már nem élveznek elsőbbséget más főnemesekkel szemben.

Amikor a jelenlegi Gloucester és Kent hercegeket utódaik (jelenleg Alexander Windsor, Ulster grófja, illetve George Windsor, St Andrews grófja) követik, az általuk viselt, 1928-ban és 1934-ben alapított hercegi címek megszűnnek királyi hercegségek lenni; új viselőik „közönséges” hercegek lesznek. A harmadik Gloucester és Kent herceget a megszólításban His Grace formában illetik majd, mivel V. György király dédunokáiként (vagy még távolabbi leszármazottként, ha apáik túlélnek) már nem hercegek a királyi vérből, és nem jogosultak a „Királyi Fensége” (HRH) megszólításra.

Jelenlegi () királyi hercegségek Királyi hercegségek rang szerinti (király fiai, unokái) sorrendben: Cornwall Hercegség (1460) Vilmos walesi herceg Rothesay hercegség (1398)A Cornwall hercegséget az Angol, a Rothesay-t a Skót, a Cambridge-t pedig az Egyesült Királyság rendjében hozták létre, ezért ez a sorrend. Az angol rend megelőzi a skótot és az írt, e hármat követi a Nagy-britanniai, és az ötödik a jelenlegi Egyesült Királyságé. Az egyes rendeken belül az időrend a rendező elv. Vilmos walesi herceg Cambridge hercegség (2011) Vilmos walesi herceg Sussex hercegség (2018) Henrik, Sussex hercege Edinburgh hercegség (2023) Eduárd, Edinburgh herceg Gloucester hercegség (1928) Richárd Gloucester 2. hercege Kent hercegség (1934) Eduárd, Kent 2. hercege

A Cambridge, Sussex, Gloucester és Kent hercegi címek örökletesek az őket létrehozó királyi oklevelek (letters patent) alapján, amelyek a szokásos öröklési kikötést tartalmazzák: „heirs male of his body”, vagyis törvényes férfiági utódokra szállnak. Ha azonban Vilmos herceg túléli apját és királlyá válik, a Cambridge hercege cím a koronával egyesül, és nem öröklődik tovább fiára.

Az Edinburgh hercege cím ezzel szemben életre szóló főnemesi cím (life peerage), amely a jelenlegi herceg halálával megszűnik.

A Cornwall hercege cím automatikusan az uralkodó legidősebb fiát illeti Angliában. Ez nemcsak egy örökletes hercegi cím, hanem a Cornwalli Hercegség jövedelmeinek életre szóló haszonélvezetét is magában foglalja.

A Rothesay hercege cím pedig automatikusan az uralkodó trónörökösének jár Skóciában, ezért ott a trónörököst helyesen „Királyi Fensége, Vilmos Rothesay hercege” (HRH The Prince William, Duke of Rothesay) néven említik, nem pedig „Wales hercegeként”.

Törvény szerint a brit uralkodó birtokolja és jogosult a Lancaster Hercegség jövedelmeire is. Ezért Lancashire palatinátusának területén az uralkodót „Lancaster hercegeként” szólítják meg – még akkor is, ha női uralkodóról van szó, mert hagyományosan nem használják a „hercegné” címet ebben az esetben. Jogilag azonban az uralkodó nem Lancaster hercege, mivel a főnemesi címek eredetileg hűbéri jogon az uralkodótól függenek, ő pedig mint a rangok forrása önmagának nem lehet hűbérese.

A Csatorna-szigeteken is, ahol az uralkodót hagyományosan Normandia hercegeként szólítják, de ez pusztán történeti szokás, jogilag nem létező cím.

Korábbi királyi hercegségek A korábbi királyi hercegségeket is a királyi család tagjai számára hozták létre, de ezek később a koronával egyesültek, kihaltak, vagy megszűntek királyi hercegségnek lenni.

Albemarle hercege Clarence hercege Clarence és Avondale hercege Clarence és St. Andrews hercege Connaught és Strathearn hercege Cumberland hercege Cumberland és Strathearn hercege Gloucester és Edinburgh hercege Hereford hercege Kendal hercege Kent és Strathearn hercege Kintyre és Lorne hercege Ross hercege Windsor hercege York és Albany hercege

Királyi jellegüket vesztett hercegségek Bedford hercege Norfolk hercege Somerset hercege

Felfüggesztett hercegségek

Az 1917-es Titles Deprivation Act alapján az alábbi hercegi címek viselői – akik egyúttal brit hercegek és német királyi, illetve fejedelmi családok tagjai voltak – megfosztották brit címeiktől, mivel az első világháború idején Németország oldalára álltak. A törvény lehetővé teszi, hogy az így megfosztott személyek utódai kérelmezzék a cím újbóli visszaállítását, ám eddig egyetlen leszármazott sem élt ezzel a jogával.

Albany hercege (1881) Károly Eduárd szász–coburg–gothai herceg kapta, jogosult: Hubertus szász–coburg–gothai herceg Cumberland és Teviotdale hercege (1799) kapta: Ernő Ágost hannoveri királyi herceg, jogosult: Ernő Ágost hannoveri herceg York hercege (1986–2025) kapta: Andrew Mountbatten-Windsor, nincs jogosult igénylő, Andrásnak nincs fiú gyereke. Vélhetően a cím András halálakor visszaszáll a koronára, azaz kihal. Megeshet, hogy a Parlament, mint az erre egyedül jogosult intézmény, megszünteti a címet.

Megszólítási formák Címzés: Ő Királyi Fensége, (X) hercege/hercegnője (His/Her Royal Highness The Duke/Duchess of (X)) Megszólítás beszédben: Fenséged (Your Royal Highness) Ezt követően: Uram/Asszonyom (Sir/Madam)

Korona Míg a nem királyi hercegek nyolc eperlevélből álló koronát viselhetnek a koronázáson és címerükön, addig a királyi hercegek hercegi koronát (princely coronet) használnak, amely négy kereszt pattée és négy eperlevél váltakozásából áll. A királyi család tagjainak koronáit királyi oklevél (letters patent) határozza meg.

A Sussexi, Yorki és Edinburgh-i hercegek a uralkodó gyermekének járó koronát viselik (négy kereszt pattée és négy liliom váltakozik), míg a Cornwalli, Rothesay-i és Cambridge-i herceg a Wales hercegének koronáját használja. A jelenlegi Gloucesteri és Kenti hercegek, mint uralkodói unokák, a királyi hercegnek megfelelő koronát viselik.

A koronázásokon ezen kívül az is megkülönbözteti őket, hogy a királyi hercegek palástját hat sor hermelinfolt díszíti, míg a „közönséges” hercegekét csak négy sor.

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

Fordítás

További információk Prince és duke: angol hercegi címek

Kategória:Az Egyesült Királyság főrendjei