Donji Zagoni () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén. A települést 2012-ben hozták létre a „Bijeljina város területén Donji Zagoni település létesítéséről szóló határozat” (A Boszniai Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 91/2012., 2012. október 2.) alapján. 2012-ig a település a Zagoni település része volt.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságának szélén, Bijeljinától légvonalban 9, közúton 10 km-re délnyugatra, a Zagonska Dašnica-patak mentén, 100-130 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-1 Áthalad rajta a Bijeljinát Tuzlával összekötő M18-as főút.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb0310Bosnyák00Horvát00Jugoszláv01Egyéb01Összesen0312

Története Az eddig kutatott történelmi dokumentumokban Zagoni először 1711-ben szerepel a boszniai szpáhik jegyzékében két néven: Hmeljnica-Zagone. Maga a falu neve a középkorból származik. A „zgon” név az ellenszolgáltatás nélkül és nagyon zord körülmények között, gyakran távol a szülőföldjüktől dolgozó szolganépet jelölte, mely azt mutatja, hogy a területén találhatók jelentős – máig feltáratlan, történelmi helyszínek, amelyek tele vannak a távoli múlt nyomaival. A máig feltáratlan mramorjei nekropoliszban talált stećak sírkövek a falu településként való létezésének időbeli határát (ugyanazon a néven) egészen a kora középkorig, Kulin bán és utódai uralkodásának idejéig tolják vissza. Ez azonnal következtethető a stećak sírkövek megjelenéséből. Abban az időben amikor a stećak sírköveket felállították, a helynek természetesen már voltak lakói. A múltban gyakori volt, hogy egy olyan helyet, ahol régen templom állt, majd lebontották, temetőnek neveztek. A Gornji Zagoniban található Mramorje nevet a mai napig nem változtatták Crkvištére, egyszerűen azért, mert egyszerre temetőre és szakrális épületre is utal. A Gornji Zagoniban található nekropolisz mérete azt mutatja, hogy jelentős vallási és kulturális helyszín volt a Brodacot Korajjal összekötő úton. Mindez a kereskedők, különösen Dubrovnikból érkezők nagyon intenzív forgalmáról tanúskodik egészen a török időkig, amikor más kultúrájú és vallású hódítók ereje miatt az egyház hirtelen meggyengült, majd teljesen megszűnt.

Zagoni mai szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, azaz déli országrészünk kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a betelepülés később is folytatódott, miután a pestisjárvány alábbhagyott, amely ezeken a területeken gyakran pusztított, és egyes családokat teljesen kiirtott. (Trnovában vannak feljegyzett adatok, hogy 1542 és 1878 között a pestis könyörtelenül több mint hetvenszer pusztított. Ezt a gonosz betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is behozhatták, akik letelepedés céljából gyakran változtatták lakóhelyüket. Boszniában a pestisjárvány nagyon súlyos következményekkel járt az 1782 és 1785 közötti időszakban.) Az is feltételezhető, hogy a lakosságot kényszermunka céljából telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a területeken erdőirtást és tereptisztítást jelentett. Zagoni falu nevét erről a kényszermunkáról kapta, valószínűleg a török előtti időszakban, de a kényszermunkát a törökök alatt is gyakorolták.

Az 1718-as pozsareváci béke után a mai Zagoni területén át húzódott a határ a Habsburg és az Oszmán Birodalom között. A határ emlékét egy krčevinai (Donji Zagoni) őrtorony nyomai őrzik, ahol ma is láthatók ötven-száz méter hosszú árkok. Ez az őrtorony faoszlopokból épült, mivel a téglaépítménynek nincsenek nyomai, és a közvetlen közelben biztosan nincs kő sem. Valószínűleg paliszáddal (vastag gerendákkal, amelyeket védelmi töltésként vertek a földbe) volt ellátva, és az őrtornyot körülbelül harminc katona őrizte.

Zagoni első temploma az iskolával egy épületben működött, valószínűleg 1840 és 1845 között építették. Egy 1888-as osztrák dokumentum szerint új iskolát építettek. Nem tudni, hogy a templomot is áthelyezték-e az új iskolaépületbe, és mi történt a régi épülettel. A falu második istentiszteleti helye egy templom volt – egy fatemplom, amelyet 1898 és 1900 között építettek. Erre az 1900-ban, 1901-ben és 1904-ben a templomnak adományozott ikonok alapján lehet következtetni. Ez a templom 1924-ig állt, amikor egy barokk stílusú, szilárd anyagokból készült templomot építettek. Nincs információ arról, hogy ki szentelte fel a templomot 1926-ban. Lehetséges, hogy ezt a szabácsi Mihailo metropolita tette, aki a Zvornik-Tuzla metropolitiját igazgatta. A második világháború alatt a német hadsereg istállóként használta a templomot. A háború alatt a templomot ágyúgránát is eltalálta, amely megrongálta a harangtornyot. A kár olyan nagy volt, hogy a harangtorony magától összeomlott. 1967-ben engedélyt kaptak a templom lebontására és egy új, mai templom építésére.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Bijeljina községhez tartozó Zagoni településen 220 háztartást és 1223 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Sport FK Sloboda Donji Zagoni labdarúgóklub

Jegyzetek

Források

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései