Királyfalvi-Kraft Károly (Királyfalvy; Aranyosmarót, 1879. május 29. – Balatonakarattya, 1964. október 20.) festőművész, rajztanár.
Élete Nagyszülei Kraft János (1812 ?-1890) bányatanácsos, a selmeci bányaigazgatóság számvevő osztályának főnöke,Gyászjelentése; bányászati akadémiát végzett; 1877-ben kapta a királyfalvi előnevet: Nemzeti Hirlap 3/137 (1877. május 19.) és Fricsko Franciska. Szülei Királyfalvi Kraft Károly (1853 ?–1921) királyi táblabíróBudapesti Hírlap 41/259, 6 (1921. november 17.) és Wieszner Ida voltak. Testvérei voltak Béla, Dezső,Bars vármegyei árvaszéki tiszteletbeli ülnök, népfölkelő hadnagy, első világháborús hősi halott; apósa volt Dudich Endre (1864–1933) körorvos; Gyászjelentése; Alkotmány 19/305, 11 (1914. december 3.); Pesti Hírlap 36/309, 9 (1914. december 7.); Horváth Árpádné Márta, Baumann Gyuláné Lujza és Aladár.
Selmecbányán, anyai nagyapja Wieszner Adolf (1821 ?–1891) bányaigazgató,Gyászjelentése amatőr festőként tanította rajzolásra és festészetre. A besztercebányai katolikus gimnáziumban tanult. Édesapja az érettségi után a Selmecbányai Erdészeti Akadémiára akarta küldeni, de végül 1899–1906 között mintarajziskolában (Székely Bertalan), majd Münchenben és fél évig ösztöndíjasként Firenzében végezte tanulmányait. 1902-ben a firenzei műcsarnok tárlatán mutatkozott be. 1904-ben Lotz Károly mesteriskolájának ösztöndíjas, majd Benczúr Gyula mesteriskolájának tanítványa. Hosszú időt töltött Berlinben, Bécsben, Párizsban, majd 1911-től Londonban élt, ahol mint arcképfestő (Lord Mayor) ért el sikereket.
Az első világháború miatt hazajött, Esztergomban, majd 1918-1920 között Budapesten lett rajztanár. Egyidejűleg portrékat festett és állított ki a Műcsarnokban. Veres Zoltánnal éveken keresztül kutatta a száraz falfelületre vitt festés megfelelő restaurálását és konzerválását. Eredményeik alapján a Műemlékek Országos Bizottságának Tanácsa 1930-ban rájuk bízta a budai koronázó főtemplomban Lotz Károly és Székely Bertalan falfestményeinek restaurálását. A második világháború után másolatokat készített a Magyar Nemzeti Múzeum nagy értékű képeiről. Tájképeket, arcképeket (József főherceg, Simor hercegprímás, Mailáth főispán, Bárczy István polgármester), aktokat és életképeket festett.kieselbach.hu Szívinfarktusban hunyt el.
1920-tól a Képzőművészek és Műpártolók Szövetkezete tagja, illetve a Polgári Iskolai Tanárok és Tanítók Nemzeti Szövetsége Művészeti Osztályának elnöke.Budapesti Hírlap 40/69, 6 (1920. március 20.) 1928-tól az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság levelező tagja volt.
Első felesége Kokesch Paula volt. Fiuk Királyfalvi Károly kertészmérnök. Második felesége halála után mostohafia az akarattyai villában megsemmisítette a művészi hagyatékát.
Művei 1928 után Mattyasovszky Kasszián 6 freskót (nursiai Szent Benedek, a bencés szerzetes rend alapítója; a magyarok csatlakozása az európai népek kultúrközösségéhez, Szent István és Szent Imre; illetve a 20. század magyar történelmi sorstragédiája, a trianoni békediktátum következményének, a nemzet szétdarabolásának túlélésébe vetett hitre buzdít) rendelt tőle az esztergomi bencés gimnázium lépcsőházának díszítésére. Két freskó a második világháborúban belövés következtében megsemmisült, a maradékot lemeszelték. 2004-ben restaurálták a megmaradt freskókat.2004 A volt bencés gimnázium megmentett freskói. Esztergom és Vidéke (július 22.) 1920 Budapesti látkép a Dunával (akvarell)darabanth.com A Rózsadomb Tengeri alkony Téli ták (olaj)pinteraukcioshaz.hu
Jegyzetek
Források 1935 Művészeti Lexikon 1. A-K. Budapest, 563
Kellei György: A bencések lemeszelt freskóinak titka. Veszprémi Napló 51/182, 7 (1995. augusztus 4.) Bányai Mátyás 1997: A volt bencés gimnázium és Királyfalvi-Kraft Károly freskói. Esztergom és Vidéke 1997. július 10. 2018 Art Limes 15/2
Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Aranyosmarótiak Kategória:Magyar festők