Koprivno () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 27, közúton 46 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Jezerni-patak völgye felett, 500-780 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb16984Bosnyák00Horvát01Jugoszláv00Egyéb01Összesen16986
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Derventa községhez tartozó településnek 22 háztartása és 191 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Derventa községhez tartozó településen 34 háztartást és 284 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv plébániatemploma 1896-ban épült (az alapkő 1838-ból származik). A templom építése 1896. április 14-én kezdődött, és nem ismert, hogy ki szentelte fel az alapokat. A templomot a dabrobosniai püspök Nikolaj Mandic szentelte fel 1898. május 24-én. Története során a templomot többször újjáépítették. Az első felújítás 1966-ban volt. A felújítás után, ugyanabban az évben, a templomot Longin Tomic Zvornik és Tuzla püspöke szentelte fel. A második felújítás 1983-ban volt, a felújított templomot Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1984. szeptember 2-án. A harmadik felújítás 2006-ban történt, amikor az ikonosztázisokat és az ikonokat újraalkották. A templomot ugyancsak Vaslije püspök szentelte fel 2006. augusztus 14-én. A juharfa ikonosztázisát a Milići Ranko Lazarević és Dragiša Simić ácsok készítették, a milići Rade Pantić pedig a szentélyajtókat készítette. Az ikonokat a čačaki Goran Pešić festette. A plébánia központja Jeremićiben található.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései