A Gyapjúmosó és Szövőgyár egy ipari üzem volt Budapest XIII. kerületében.
Története A Gyapjúmosó és Szövőgyár jogelődje 1868-ban alakult meg Első Magyar Gyapjúmosó és Bizományi Rt. néven. Működését 1869-ben kezdte meg a Budapest XIII. kerületében, a Pannónia utca 70–74. szám alatt található telephelyén. Az 1870-es években az üzem mintegy 300 munkást foglalkoztatott, és évente 20–25 ezer mázsa gyapjút mosott. Tevékenységi köre a gyapjúmosás mellett műgyapjú- és kocsikenőcsgyártásra is kiterjedt, majd a századfordulót követően ágytoll- és pehelyfeldolgozással bővült. 1920-ban posztógyárat létesített. Az 1940-es években az üzemet korszerű, új típusú gépekkel szerelték fel; ekkor már mintegy 800 munkás dolgozott a gyárban. 1948-ban államosították. A nagyvállalati összevonások során 1963-ban a gyár fuzionált a Budakalászi Gyapjúszövőgyár, a Pomázi Posztógyár és a Váci Fonógyár vállalatokkal, és ezzel egyidejűleg felvette a Gyapjúmosó és Szövőgyár nevet. Az új nagyvállalatot 1972-ben felszámolták, majd 1973-tól a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár egyik üzemegységeként folytatta működését.Budapest lexikon
A üzemben a termelést 1974-ben megszüntették. Az átalakított gyárépületben 1986-ban nyílt meg a Textil- és Ruhaipari Múzeum. Később az épületet elbontották.
Az üzemnek az 1970-es évekig saját iparvágánya volt a Vizafogó vasútvonal felől.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html
Jegyzetek
Források
https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyarországi textilipari cégek