A Mongol Népköztársaság (mongolul: Бүгд Найрамдах Монгол Ард Ул) egy szocialista állam volt Kelet-Ázsiában, amely 1924 és 1992 között létezett a mai Mongólia területén. A világ második legrégebben fennálló szocialista államaként tartják számon (a Szovjetunió után), és politikailag, gazdaságilag, valamint katonailag szorosan kötődött a Szovjetunióhoz.
Történelme Előzmények
A 20. század elején Mongólia a Csing-dinasztia fennhatósága alá tartozott. A kínai uralom meggyengülése után 1911-ben Mongólia kikiáltotta függetlenségét, azonban ez nem bizonyult tartósnak. A térségben kínai, orosz és helyi erők versengtek a hatalomért.
A forradalom és az államalapítás (1921–1924)
1921-ben mongol forradalmárok, szovjet támogatással, megdöntötték a kínai és fehérgárdista erők uralmát. A forradalom vezetője Szühebátor volt, aki kulcsszerepet játszott a kommunista rendszer kiépítésében.
1924-ben, Bogd kán halála után, hivatalosan is kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, amely ezzel a világ egyik első szocialista államává vált.
Szocialista időszak (1924–1990)
Az ország politikai rendszere egypárti kommunista diktatúra volt, amelyet a Mongol Népi Forradalmi Párt irányított.
1930-as évek – tisztogatások
A sztálini politika hatására Mongóliában is tömeges tisztogatások zajlottak. Több ezer embert végeztek ki, köztük buddhista szerzeteseket és politikai ellenfeleket. A buddhizmus intézményrendszerét szinte teljesen felszámolták.
Második világháború
Mongólia a Szovjetunió szövetségeseként vett részt a háborúban. 1939-ben fontos szerepet játszott a japán erők elleni halhin-goli csatában.
A „tizenhatodik tagköztársaság” mítosza
Bár Mongólia formailag független állam volt, a gyakorlatban annyira szorosan követte Moszkva utasításait, hogy gyakran nevezték gúnyosan a Szovjetunió 16. tagköztársaságának. A mongol vezetés (különösen Cedenbal alatt) többször is felvetette a Szovjetunióhoz való hivatalos csatlakozást.
A hidegháború időszaka
Az ország a Szovjetunió egyik legszorosabb szövetségesévé vált. Gazdaságát központilag tervezték, a mezőgazdaság kollektivizálva volt, és iparosítási programokat indítottak.
Demokratikus átmenet (1990–1992)
A Szovjetunió gyengülésével Mongóliában is reformmozgalmak indultak. 1990-ben békés tüntetések hatására bevezették a többpártrendszert, és megkezdődött az átmenet a demokrácia felé.
1992-ben új alkotmányt fogadtak el, amely megszüntette a Mongol Népköztársaságot, és létrehozta a mai Mongólia államot.
Államszervezet
A Mongol Népköztársaság egypárti szocialista állam volt.
Vezető párt: Mongol Népi Forradalmi Párt Államforma: Népköztársaság Politikai rendszer: kommunista diktatúra
A legfőbb hatalom a párt kezében volt, az állami intézmények ennek alárendelten működtek.
Gazdaság
A gazdaság szovjet mintára működött:
központi tervezés államosított ipar kollektivizált mezőgazdaság
Fő ágazatok:
állattenyésztés (különösen juh, ló, teve) bányászat könnyűipar
Mongólia jelentős gazdasági támogatást kapott a Szovjetuniótól.
Társadalom és kultúra
Vallás
A kommunista rendszer idején a vallást elnyomták, különösen a buddhizmust. Kolostorokat romboltak le, szerzeteseket üldöztek.
Oktatás
Az analfabetizmust szinte teljesen felszámolták. Az oktatás ingyenes volt, és a szovjet mintát követte.
Külpolitika
Mongólia külpolitikája szinte teljes mértékben a Szovjetunióhoz igazodott.
szoros katonai együttműködés gazdasági integráció részvétel szocialista nemzetközi szervezetekben
Kína és Mongólia viszonya a 20. század során többször feszült volt.
Öröksége
A Mongol Népköztársaság időszaka jelentős hatással volt Mongólia modern fejlődésére:
kialakult az ipari infrastruktúra javult az oktatás és az egészségügy ugyanakkor politikai elnyomás és tisztogatások jellemezték
Jegyzetek
Kategória:Mongólia történelme Kategória:Kommunista államok