Jurij Szergejevics Ritheu (Uelen, 1930. március 8. – Szentpétervár, 2008. május 14.) csukcs író, aki anyanyelvén, csukcsul és oroszul is írt. Őt tekintik a csukcs irodalom atyjának.
Fiatalkora Jurij Ritheu 1930. március 18-án született csapdázók és vadászok családjában. Szülőhelye, Uelen falu akkoriban a Csukotkai járásban, a Távol-keleti határterületen volt; ma a Csukcs Autonóm Körzet része. Nagyapja sámán volt.
Születésekor a "Рытгэв" nevet kapta, ami csukcs nyelven „elfeledettet” jelent (a csukcs "рытгэватъё" (забытый) – "elfelejtett" – szóból). Mivel a szovjet intézmények nem ismerték el a csukcs neveket, és a csukcsok nem szokták használni a vezetékneveket, útlevele megszerzéséhez a keresztnevét használta vezetéknévként, és egy ismerős orosz geológus keresztnevét és apai nevét vette fel.
Az ueleni szovjet hétéves iskolában végzett. Szerette volna folytatni tanulmányait az Északi Népek Intézetében (Институт Народов Севера), de fiatal kora miatt nem választották ki oda. Ezért úgy döntött, hogy saját útján Leningrádba megy, hogy folytassa tanulmányait. Ez az utazás több évre elmaradt. Hogy pénzt keressen erre az útra, a leendő író alkalmi munkákat vállalt; például tengeri és geológiai expedíciókon dolgozott, állatokat fogott, rakodómunkát végzett egy vízrajzi bázison. Anadirba költözött, és beiratkozott egy szakiskolába. 1947-ben cikkeket kezdett írni az anadiri járásban megjelenő Советская Чукотка című folyóiratnak, amely megjelentette első novelláit és verseit. Anadirban találkozott a leningrádi tudóssal, Pjotr Szkorikkal, aki egy nyelvészeti expedíciót vezetett a környéken, és akinek feladata lett a fiatal író Leningrádba költözésének elősegítése.Biography at kolyma.ru
Pályája Szovjet évek 1949-től 1954-ig irodalmat tanult a Leningrádi Állami Egyetemen. Mindössze alig volt idősebb 20 évesnél, amikor művei megjelentek a Fiatal Leningrád (Молодой Ленинград) című folyóiratban, majd később más folyóiratokban, például az Ogonyok, a Fiatal Világ (Молодой мир), a Távol-Kelet (Дальний Восток) és a Szmena (újság) (Смена) című lapokban. 1953-ban a Молодая гвардия (Ifjú Gárda) kiadó oroszul adta ki első novelláskötetét, a Tengerpartunk népe (Люди нашего берега) címűt. Ezt a könyvet később A. Szmoljana (А. Смоляна) fordította csukcs nyelvre. Még diákként Ritheu Puskin, Tolsztoj, Gorkij és Tyihon Szjomuskin műveit is lefordította csukcs nyelvre. 1954-ben felvételt nyert a Szovjet Írószövetségbe.
A Leningrádi Egyetem elvégzése után néhány évet Magadanban élt, a Magadanszkaja Pravda című újság tudósítójaként dolgozott. Két év Magadanban töltött idő után megjelent a Csukcs-szaga (Чукотская сага) című novelláskötete, amely elismerést hozott az írónak mind a szovjet, mind a külföldi olvasók körében.
Magadan után Leningrádba költözött, ahol élete hátralévő részét töltötte. 1967-ben belépett a Kommunista Pártba.
Posztszovjet karrier A Szovjetunió összeomlása után művei többé nem jelentek meg az új posztszovjet államokban. Nehéz helyzetbe kerülve még azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államokba emigrál. Csingiz Ajtmatov közvetítésével azonban találkozott Lucien Leitess-szel, a svájci Unionsverlag kiadó alapítójával, aki szerződést írt alá Rytkheu műveinek német nyelvű kiadására, és aki később irodalmi ügynöke lett. Ritheu műveit Franciaországban, Finnországban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Japánban és más országokban is megismertették az olvasókkal. Könyveinek német kiadásai több mint példányban keltek el. Az oroszországi helyzet azonban éppen fordított volt, mióta 1991-ben megjelent Fiatalkori utazások (Путешествие в молодости) című könyve. 2000-től kezdődően Roman Abramovics, Csukcsföld kormányzója támogatta Ritheu műveinek kis példányszámú, körülbelül évi egy példányának oroszországi terjesztését, amelyek mindegyike csak Csukcsföldön jelent meg. Az első ilyen könyv egy új mű volt, melynek címe A feledés tükrében (В зеркале забвения).
Műveit számos nyelvre fordították le, köztük a volt Szovjetunió több nemzeti nyelvére is. Emellett Eduard Artemjev zeneszerző zenésítette meg verseit egy 1985-ös vokális-instrumentális szvitben, a Föld melegében (Тепло Земли). Csak néhány művét fordították le angolra, köztük az A Dream in Polar Fog (oroszul: Сон в начале тумана), amely eredetileg 1970-ben jelent meg, és amelyet az Archipelago Books adott ki 2005-ben. 1994-ben filmként is adaptálták, Barasz Halzanov rendezésében.Son v nachale tumana (film)
Egyéb tevékenységei és halála Sokat utazott a világban kreatív utazásokon, kulturális és jótékonysági látogatásokon. Mivel folyékonyan beszélt angolul, meghívták előadásokat tartani amerikai egyetemekre. Egy ideig az UNESCO-nál is dolgozott.
2008. május 14-én halt meg Szentpéterváron, hosszú mielómás küzdelem után. A Komorovszkoje temetőben nyugszik felesége sírja közelében.
Evolúció és recepció Colin Thubron így foglalta össze pályafutását: Korábbi könyveit illetően vannak olyanok, akik soha nem bocsátottak meg neki. A pártvonal szolgai követése és népe hagyományainak nyílt elutasítása kínosan megnyilvánul azokban a művekben, amelyek szülőföldjének, Csukcsföldnek (nem létező) szovjet paradigmává való átalakulását ünneplik. ... De az 1970-es évek végére, ahogy a lassú irodalmi olvadás folytatódott, másképp kezdett írni. Talán a derevenszcsiknek,A falusi próza (oroszul: Деревенская проза, vagy Деревенская литература) a szovjet irodalom hruscsovi enyhülés idején kezdődött egyik mozgalma volt. a romlatlan vidékhez értékeiket forrásként kereső „falusi íróknak” a hatására kezdte magasztalni pontosan azt a csukcs szóbeli kultúrát, amelyet egykor elutasított.Colin Thubron, "The Last Shaman" (review of Yuri Rytkheu, The Chukchi Bible, Archipelago Books, 2009), The New York Review of Books, 18 Aug. 2011, p. 56
Művei fordításban Ritheu összes műve valamilyen módon kapcsolódik a csukcsok életéhez:
Katalán A szerző nevének katalán átírása: Iuri S. Ritkheu. El darrer xaman txuktxi, (Pagès editors, 2007).
Angol Reborn to a Full Life, (Moscow : Novosti Press Agency Pub. House, 1977). From Nomad Tent to University, (Moscow : Novosti Press Agency, 1980). Old Memyl Laughs Last: Short Stories, (Moscow: Foreign Languages Pub. House, no date). A Dream in Polar Fog, trans. by Ilona Yazhbin Chavasse (New York: Archipelago Books, 2006). The Chukchi Bible, trans. by Ilona Yazhbin Chavasse (New York: Archipelago Books, 2009). When the Whales Leave, trans. by Ilona Yazhbin Chavasse (Minneapolis: Milkweed Editions, 2019).
Francia A szerző nevének francia átírása: Youri Rytkhèou. L'Étrangère aux yeux bleus, (Babel Series, Actes Sud, 2002). Eredeti cím oroszul: Анна Одинцова (Zurich: Unionsverlag, 1998).
Német Németül a szerző nevét Juri Rytchëu-ként írják át. Der Mondhund Unna Der letzte Schamane (A csukcs Biblia) Die Reise der Anna Odinzova Traum im Polarnebel (1993) Die Suche nach der letzten Zahl Wenn die Wale fortziehen (Amikor a bálnák elmennek) Unter dem Sternbild der Trauer Im Spiegel des Vergessens
Orosz "В зеркале забвения"
Magyar Mert ez a föld nem kell senki másnak – (Son v nacale tumana) · Magvető, Budapest, 1975 · · Fordította: Harsányi Éva Amikor a bálnák elmennek – (Когда киты уходят) · Európa, Budapest, 1978 · · Fordította: Nikodémusz Elli
Díjak és kitüntetések Becsületrend (1967) Népek Barátsága Rend (1980) Makszim Gorkij RSZSZSZK Állami Díj (1983), 'Az örök fagy vége' című regényért (1977) Grinzane Cavour-díj (1983) A Munka Vörös Zászlója Rendje (1984)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Orosz írók Kategória:Szovjet írók Kategória:Szovjet műfordítók Kategória:A Szovjetunió Kommunista Pártja tagjai