Magyar művelődéstörténeti lexikon

Magyar művelődéstörténeti lexikon (rövidítve MAMŰL) a magyar középkor és kora újkor művelődés- és kultúrtörténetét összefoglaló, 2003 és 2014 között megjelent, 13 tartalmi és egy mutatókötetet magában foglaló lexikonsorozat. Főszerkesztője Kőszeghy Péter volt, a kötetek szerkesztésében Tamás Zsuzsanna is részt vett. A sorozatot a Balassi Kiadó adta ki Budapesten.

Története

A lexikon első kötete Aachen–Bylica címmel 2003-ban jelent meg a Balassi Kiadónál. Az ELTE könyvtári katalógusa szerint a sorozat alternatív rövid címe a MAMŰL, főszerkesztője Kőszeghy Péter, szerkesztője Tamás Zsuzsanna volt. A Piarista Központi Könyvtár katalógusa a teljes sorozat megjelenési idejét 2003–2014 között adja meg, és 14 kötetet tart nyilván. A vállalkozás kezdetben tíz, egyenként mintegy ötszáz oldalas kötetben történő megjelentetését tervezte. Az első kötet 2003-as megjelenésekor a Magyar Nemzet ismertetése a lexikont reprezentatív, a tudományos és a közművelődési szempontokat ötvözni kívánó vállalkozásként mutatta be. A sorozat a tervezettnél nagyobb vállalkozássá vált. A 2013-ban megjelent XIII. kötet alkalmából a Könyvhét arról számolt be, hogy a lexikon több mint tizenöt éven át készült, mintegy 450 szerző közreműködésével, közel 5000 szócikkel és mintegy 3700 képpel, összesen körülbelül 500 ív terjedelemben.

A nyomtatott sorozat 13 tartalmi kötete után 2014-ben megjelent a mutatókat tartalmazó XIV. kötet. Az utolsó kötet a többinél 90 oldallal kisebb lett.

Tartalma és szemlélete

A lexikon a magyar régiség, vagyis elsősorban a középkor és a kora újkor művelődés- és kultúrtörténetének különböző területeit dolgozza fel. A címszavak között történelmi személyek, intézmények, művelődési jelenségek, könyv- és nyomdatörténeti témák, művészeti és vallási fogalmak, tárgyi emlékek, kéziratok, valamint irodalmi és tudománytörténeti témák egyaránt megtalálhatók. A MAMŰL interdiszciplináris vállalkozásként készült. A szerzők között az irodalom-, művészet-, könyv-, egyház-, tudomány- és művelődéstörténet különböző területeinek kutatói szerepeltek. A lexikon módszertani és tudománytörténeti jelentőségét 2014-ben az MTA által szervezett Mérföldkövek a magyar művelődéstörténet-írásban című tudományos ülésszak is vizsgálta. A rendezvény programjában Kőszeghy Péter A Magyar Művelődéstörténeti Lexikon múltja és jövője című előadása szerepelt. A kötet megjelenését szakmai segítséggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi, Művészettörténeti, Történettudományi, Zenetörténeti Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeumt, az Országos Széchényi Könyvtár, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárt, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szlovák Nemzeti Galéria, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a budapesti Egyetemi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár Kézirattára.

A 23 x 15 cm méretű, 14 kötetes vállalkozás mintegy 500 ív terjedelemben, 5000 szócikkel, 450 szerző közreműködésével és mintegy 3700 illusztrációval készült. Teljes terjedelme 6736 nyomtatott oldal.

Szerkesztők és szerzők

A lexikon főszerkesztője Kőszeghy Péter volt, a szerkesztésben Tamás Zsuzsanna vett részt. A szócikkek elkészítésében több száz kutató működött közre. A szerzők között a régi magyar irodalom, a művészettörténet, a könyvtörténet, a történettudomány és más művelődéstörténeti szakterületek kutatói szerepeltek. A közreműködők munkáját több kutatói bibliográfia is dokumentálja. Jankovics József bibliográfiája például számos, a MAMŰL egyes köteteiben megjelent saját szócikkét sorolja fel, köztük a Gyöngyösi István, Keresztúri Bíró Pál, Lónyay Anna, Thököly búcsúéneke, Tolhopff, Johannes és Zrínyi Ilona című szócikkeket. Pajorin Klára kutatói bibliográfiája szintén több MAMŰL-szócikket dokumentál 2003-tól kezdődően, többek között Armbrust Kristóf, Bandini, Francesco, Buonacorsi, Filippo, Este, Ippolito d’, Fortunatus, Matthaeus, valamint Negro, Pescennio Francesco és Nicolaus Modrusiensis címszó alatt.

Fogadtatása és jelentősége

A lexikon megjelenése a magyar művelődéstörténeti kutatásban és a szakmai nyilvánosságban is visszhangot kapott. Az első kötet 2003-as megjelenését a Magyar Nemzet külön ismertette, és a művet a tudományos és közművelődési szempontok összeegyeztetésére törekvő, reprezentatív vállalkozásként mutatta be. A sorozat lezárásakor a Könyvhét külön interjút közölt Kőszeghy Péterrel. Az ismertetés szerint a lexikon célja a magyar régiség teljes művelődés- és kultúrtörténetének átfogása volt; a főszerkesztő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen átfogó vállalkozás szükségképpen részleges, és az egyes tudományágak eltérő súllyal vannak jelen benne. A MAMŰL a magyar művelődéstörténet-írás módszertani kérdéseinek vizsgálatában is önálló tárggyá vált. Az MTA 2014-es tudományos ülésszakán külön előadás foglalkozott a lexikon múltjával és jövőjével, a kapcsolódó tanulmány pedig 2015-ben jelent meg Kőszeghy Péter tollából. A lexikonhoz 2011-ben jubileumi kötet is kapcsolódott Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. minden kor. A főszerkesztő Kőszeghy Péter LX. születésnapjára címmel. A kötetet Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József és Szentmártoni Szabó Géza szerkesztette, és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében készült.

Digitális változata

A nyomtatott lexikon alapján digitális változat is készült. Az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézetének ismertetése szerint a digitális MAMŰL a nyomtatott kiadásnál bővebb, több al-adatbázist tartalmazó változat, amely az OTKA és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült. Az intézeti tájékoztatás szerint az adatbázis 2016 decemberéig frissült. Az online adatbázis 1.3-as változata 2016-ban indult el, miután a nyomtatott lexikon anyagát digitalizálták és javították. A digitális MAMŰL-t tudományos szakirodalom is bemutatta. Egy 2018-ban megjelent tanulmány szerint az adatbázis alapjául a 13+1 kötetes MAMŰL szolgált, amelyet többek között a 16–17. századi naplók és emlékiratok, valamint a Magyar emlékek külföldön adatbázisa egészített ki. A digitális változat több ezer, egymással összefüggő szócikket és összetett keresési lehetőségeket tartalmazott. Kőszeghy Péter bibliográfiája a MAMŰL Adatbázis és a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon Adatbázisa 1.2. című digitális változatokat is feltünteti.

Kötetek

A nyomtatott sorozat 13 tartalmi kötetből és egy mutatókötetből áll.https://www.antikvarium.hu/konyv/almasi-tibor-bacskai-vera-magyar-muvelodestorteneti-lexikon-i-xiv-1154219-0 Kötet Cím MegjelenésI. Aachen–Bylica 2003II. Calcagnini–Falkoner 2004III. Falkonéta–halászat 2005IV. Halételek–Jordán 2005V. Jordánszky-kódex–kolostorépítészet 2006VI. Kolostorhálózat–Lestyán 2006VII. Lethenyei-műgyűjtemény 2007VIII. Műhely–paleográfia 2008IX. Pálffy–rénes forint 2009X. Reneszánsz–Szeben nyomdászata 2010XI. Széchenyi–teuton lovagrend 2011XII. Teutsch–vízjel 2011XIII. Vizkeleti-kódex–Zsombori + Pótlás 2012XIV. Mutató 2014

Kapcsolódó kiadvány

A lexikonhoz kapcsolódóan 2011-ben jelent meg a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. minden kor című jubileumi kötet, amely Kőszeghy Péter hatvanadik születésnapjára készült. A kötet szerkesztői Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József és Szentmártoni Szabó Géza voltak.

Források

További információk

ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár – Magyar művelődéstörténeti lexikon Piarista Központi Könyvtár – bibliográfiai rekord Mérföldkövek a magyar művelődéstörténet-írásban – MTA REAL MTA – Mérföldkövek a magyar művelődéstörténet-írásban Könyvhét – Elkészült a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon Magyar Nemzet – Karácsonyi könyvesház ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet – Reneszánsz osztály MTA REAL – MAMŰL LX.

Kategória:Lexikonok Kategória:Könyvek Kategória:Kultúra Kategória:2003 könyvei Kategória:2014 könyvei