A Bors 1969 és 1972 között sugárzott, 15 részes, magyar, fekete-fehér televíziós filmsorozat. Ez volt a Magyar Televízió harmadik nagyobb vállalkozása a Tenkes kapitánya és a Princ, a katona után. A sorozat főrendezője Herskó János volt, de a rendezésben többen részt vállaltak, köztük volt Simó Sándor, Sándor Pál, Szabó István, Markos Miklós, Palásthy György, Fazekas Lajos. Műfaját tekintve kalandfilmsorozat. A tévéfilmsorozat gyártói a Mafilm és a Magyar Televízió, a forgalmazói a Magyar Televízió és az Europa Records.

A film főcímzenéje – több más sikeres filmsorozathoz hasonlóan – Vujicsics Tihamér szerzeménye. A címszereplőt, Bors Mátét Sztankay István alakította. A sorozat kisebb, sokszor csak néhány mondatos szerepeit is élvonalbeli művészek alakították.

Történet A történet az első világháború után játszódik, egy csoport, orosz hadifogolytáborból szökött magyar katona kalandjairól szól a forradalmakat élő, részben megszállt Magyarországon.

A főcím tanúsága szerint a sorozatot eredetileg ötrészesre tervezték. Ezzel függhet össze, hogy az első öt rész cselekménye lényegében folyamatos, a magyar köztársaság-tanácsköztársaság idejében játszódik. Ezzel szemben a további tíz résznél – a cselekmény szerint – az egyes részek között több év is eltelik. A 6. rész 1930-ban játszódik, míg az utolsó, 15. rész a második világháború vége felé.

A címszereplő az első részben egy minden hájjal megkent, de egyébként átlagos hadifogoly, Bors Máté (Sztankay István), akinek nincs más célja, mint hazajutni. A 4. résztől már meggyőződéses kommunista forradalmárként, majd katonai parancsnokként jelenik meg.

Állandó társa Dániel Ede (Antal Imre) görög–latin szakos tanár, aki gyakran tolmácsként is működik, mivel a latin mellett oroszul, németül és franciául is folyékonyan beszél.

A sorozat sajátossága, hogy az idegen nyelvű beszélők szövegét nem szinkronozzák és nem is feliratozzák, azok jelentését Dániel Ede fordítja le, többnyire Bors Máté kérésére.

A 3. részben bukkan fel Ormándy és Zentai, azaz Oszi és Dezső. Ők ketten szintén állandó szereplők, a 4. és 9. részt kivéve mindig megjelennek. Mindig a főhőst és társait igyekeznek elkapni, de hiába: a legtöbb rész úgy végződik, hogy Bors és társai elmenekülnek, Oszi és Dezső pedig hoppon marad. Az utolsó rész végén szemtől szemben harcolva mindkettőjüket lelövik.

A sorozat záró jelenetében megemlíti Dániel Edének, hogy csak ketten maradtak és Bors Máté megemlékezik az elhunyt kommunistákról.

Főszereplők Sztankay István (Bors Máté, a sorozat főszereplője, eredetileg mozdonyvezető) Antal Imre (Dániel Ede, nagy műveltségű, több nyelvet folyékonyan beszélő, görög-latin szakos tanárember) Bujtor István (Zentay Dezső, csendőrtiszt, Bors okosabbik ellenfele) Koncz Gábor (Ormándy Oszkár, csendőrtiszt, Bors harciasabb ellenfele)

Fontosabb visszatérő szereplők Gobbi Hilda (Piri néni, a kommunista mozgalom egyik tagja) Almási Éva (Bodó Ilona (Parázs, Bors szerelme) Tyll Attila (báró Rhédey Gusztáv, az Elhárítás lómániás vezetője) Tordy Géza (Parádi Gusztáv, a magyar légierő főhadnagya) Szilágyi István (Sípos úr, Bors elvtársa, zsoké) Madaras József (Vincze Jóska, Bors elvtársa) Gyulai Károly (Lukács Ödön, Bors elvtársa) Szegedi Erika (Zita bárónő) Velenczey István (bankár, Zita férje) Rajz János (Sandri bácsi, öreg hadifogoly) Szirtes Ádám (Székely, Bors felső kapcsolata) Juhász Jácint (Juhász Ferenc, Bors elvtársa)

Epizódszereplők bélyegkép|250px|jobbra|Dezső (Bujtor István) és Oszi (Koncz Gábor): „Most megcsípjük Oszi...” A felsoroltakon kívül az egyes epizódokban még számos ismert művész is feltűnik, hosszabb, vagy akár csak néhány mondatos szerepben. Alfonzó szerepe például egy mindössze két szavas mondat az „Ujjé a ligetben” epizód egyik humoros jelenetében: („Pont most?”)

Zenthe Ferenc (Ernőfy százados, a titkos hadiüzem parancsnoka) Kern András (Surányi, A futár c. részben fiatal vöröskatona a vonaton, a Borban a szabadság c részben mentőautó sofőr, Borsék egyik segítője, a Máté evangéliuma c részben egy gyár ifibizalmija, itt is segítő, aki felismeri Borsot és Dániel Edét amikor papi ruhában vannak.) Iglódi István (Takács Ágoston, politikai tiszt) Garas Dezső (De Maulle, francia katonatiszt) Csurka László (orosz tolmács) Bánffy György (Lackó) Tomanek Nándor (hipochonder táborparancsnok) Kaló Flórián (német rendőrfőnök) Kautzky József (Tistóczy, a telefonközpontot elfoglaló lázadók parancsnoka) Bilicsi Tivadar (borszerető vidéki báró) Szendrő József (márianosztrai plébános) Molnár Tibor (a Tanácsköztársaság tisztje) Keleti László (panziótulajdonos) Ernyey Béla (spanyol falangista katonatiszt) Halász László (SA megbízott) Petrik József (spanyolul tudó magyar vámtiszt) Csákányi László (bécsi rendőrnyomozó) Benkő Gyula (Egerszegi méltóságos úr, az elhárítás új vezetője) Horváth Gyula (újságíró Bécsben) Alfonzó (az illemhely vendége a Városligetben) Körmendi János (egyik jelentkező a medveidomári állásra, másik epizódban államdetektív, A futár című részben, báró Rhédeyhez, Bors után, érkező második futár) Bánhidi László (Csapó őrmester, vöröskatona a demarkációs vonalnál) Schubert Éva (márianosztrai apáca) Basilides Zoltán (Hanák, rendőrségi verőember) Ferencz László (kozák tábornok) Farkas Antal (kövér orosz tábornok) Láng József (taxisofőr) Mezey Mária (Zita nagynénje a demarkációs vonalon lévő kúriában) Dégi István (orosz anarchista generális) Fonyó József (Bors katonatársa a fogságban) Siménfalvy Sándor (öreg vasutas az Angol Park mögött) Inke László (szovjet tiszt) Cs. Németh Lajos (szovjet pilóta) Schütz Ila (a nagynéni szobalánya az 5. részben, Ernőfy százados szeretője a 14. részben) Balázs Péter (Barta Sándor csendőrhadnagy a Zemplénben) Levente Péter (Barta mellé beosztott fényképész csendőrőrmester) Pálos Zsuzsa (Vera, fiatal orosz rádiós lány) Pándy Lajos (a miniszterelnöki hivatal libériás ajtónállója) Buss Gyula (a szobákat és ételjegyeket osztó pap a 34. Eucharisztikus világkongresszuson) Deák B. Ferenc (ludovikás katona a 4. részben, recepciós pap a 34. Eucharisztikus világkongresszuson) Raksányi Gellért – a német parancsnok a tábori mozi előadáson az utolsó részben Bárány Frigyes – az elfoglalt kisváros papja az utolsó részben Tompa Sándor – állomásfőnök a második részben Harsányi Gábor – Bírósági őr a tárgyaláson az ötödik részben Harkányi Endre – távírász a második részben, a Zsokékiraly részben báró Rhédey titkára

Az epizódok címei, rendezői és rövid történetük 1. évad (1969)

2. évad (1971)

3. évad (1972)

Érdekességek Mivel a sorozatot kizárólag televíziós forgalmazásra készítették, viszonylag kevés figyelmet fordítottak az apró részletekre, ezek a korabeli fekete-fehér készülékeken, egyszeri látásra nem voltak feltűnőek (pl. több helyen tetőantennák, a vasúti jeleneteknél akkor még szintén nem létező felsővezeték és fényjelzők is láthatók). A szereplők a cselekmény szerinti 26 év alatt semmit nem változtak. Ennek praktikus és költségvetési okai voltak, de az akkori vélekedés szerint az volt az ideológiai magyarázata, hogy az „osztályharc örök”. Ennek ellentmond, hogy Oszi és Dezső sem változtak az évtizedek alatt. A sorozat az eredeti tervek szerint véresen komoly lett volna, Koncz Gábor és Bujtor István javaslatára vették könnyedebbre és humorosra. A sorozat első évada eredetileg 6 részes lett volna, a 6. rész végén Dezső és Oszi meghaltak volna, Bujtor és Koncz azonban a halál helyett azt játszották, hogy semmi komolyabb bajuk nem történt. Ezt azért csinálták, mert Koncz Gábor azt hallotta, hogy folytatni akarják a sorozatot, és ezzel akarták jelezni, hogy a folytatásban is szerepelni akarnak. Végül a készítők elfogadták Bujtor és Koncz ,,tiltakozását", éppen ezért ez az epizód nem került bemutatásra. A 8. részben a történet egyik helyszíne egy Felsőregmec nevű fiktív település, ami Vác környékén, közvetlenül a határ túloldalán Csehszlovákiában található, azonban a valóságban tényleg létezik közvetlenül a szlovák határ mellett egy Felsőregmec nevű település, de ez még Magyarország területén található, Sátoraljaújhely környékén. A filmben "Regmec" Regéc községnek a filmesek által eltorzított neve. Dezső és Oszi karakterét a 9. részből kihagyták, ezért az epizód rendezője 250 tiltakozó levelet kapott a következő éjszakán arról, hogy ne hagyják ki őket a következő részekből. A 250 levélből 125-öt Bujtor, a „maradék” 125-öt Koncz adta fel. Madaras József egy Jancsó Miklós filmben lévő szerepe miatt hagyta ott a sorozatot. A rendezőnek könyörgött, hogy engedje el, végül Koncz Gábor mondta a rendezőnek, hogy engedje el, a forgatókönyvet pedig írják át arra, hogy a Koncz által alakított Oszi lelövi őt. A 11. részben ez meg is történt.https://www.ujsagmuzeum.hu/madaras-jozsef1/ A forgatás 3,5 évig tartott, mire 1969-ben bemutatták, a szereplők nem egyszer kaszárnyákban laktak és tényleges katonai kiképzésen vettek részt.

Jegyzetek

További információk

Bors az Origo oldalán

Kategória:1969-ben bemutatott magyar televíziós sorozatok Kategória:Televíziós kalandsorozatok Kategória:Történelmi televíziós sorozatok Kategória:Televíziós drámasorozatok Kategória:Televíziós vígjátéksorozatok Kategória:Palásthy György-filmek Kategória:Herskó János-filmek Kategória:Szabó István-filmek Kategória:Simó Sándor-filmek Kategória:Sándor Pál-filmek Kategória:A Magyar Televízió saját gyártású műsorai Kategória:1972-ben befejezett magyar televíziós sorozatok Kategória:Fekete-fehér televíziós sorozatok