Korbach

Korbach több mint ezer éve fennálló német város Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg körzet központja. Korábban Hanza-város volt.

Földrajzi helyzete Korbach a Rajnai-palahegység (a helybeliek szóhasználatával Waldeck'sches Upland azaz Waldecki felföld) északkeleti szélén fekszik. A szomszédos városok és helységek északon kezdve az óramutató járása irányában: Willingen, Diemelsee, Twistetal, Waldeck, Vöhl, Lichtenfels (mindegyik a Waldeck-Frankenberg körzethez tartozik) és Medebach (az Észak-Rajna-Vesztfáliához tartozó Hochsauerlandkreis körzetben).

A város a Waldecker Tafel-nek nevezett erdőtlen táblán fekszik, mely egykor rengeteg vad csirkének adott otthont, ezeknek a városi folklór által adott beceneve, a "Feldhühnerchen" ( ≈ "kis földi csirkék"). Ezen a táblán a városközponton kívül még kisebb helységek helyezkednek el, melyek közigazgatásilag Korbachhoz tartoznak: Lelbach (615 lakos), Lengefeld (512 lakos), Nordenbeck (195 lakos), Ober-Ense (228 lakos) és Nieder-Ense (272 lakos). A város területének keleti részén, ahol Helmscheid (202 lakos), Strothe (250 lakos) és Meineringhausen (947 lakos) fekszik, kezdődik az Észak-Hesseni-dombvidék (nordhessisches Hügelland), amely a Rajnai-palahegységtől Kassel nyugati szélén lévő Habichtswald területig tart. Nyugatra vannak a következő helységek: Alleringhausen (91 lakos), Eppe (686 lakos), Nieder-Schleidern (193 lakos) és Hillershausen (334 lakos) Sauerland lábánál.

Korbach legmagasabb pontja Widdehagen (635 m) Rhena (584 inhabitants) mellett és az Eisenberg (562 m), mely ellentétben "Vas-hegy" jelentésű nevével – arról nevezetes, hogy aranytartalmú ércet tartalmaz. Az Eisenberghez közeli helység neve találóbban Goldhausen (329 lakos).

A városon a Kuchbach folyócska folyik keresztül, melynek mellékfolyója az Itter, maga pedig az Erdébe torkollik. Nyelvtani érdekesség, hogy a "Kuhbach" főnevet, melyet a legtöbb német hímneműnek tart, a helyiek gyakran nőneműként használják – vagyis azt mondják, hogy die Kuhbach der Kuhbachhelyett.

A Korbacher Spalte, egy 20 m mély, néhol 350 cm széles és durván 1 km hosszú hasadék a Föld felszínén, melyet 1964-ben fedeztek fel, több érdekes fosszíliát őrzött meg, például az északi félteke egyetlen Procynosuchus példányát.

Népesség (mindig december 31-én) 1998 – 24,510 1999 – 24,552 2000 – 24,515 2001 – 24,490 2002 – 24,537 2003 – 24,503 2004 – 24,540

Története A kezdetek A domb, melyen később a Szent Kilián templom épült már 800-tól egy karoling császári udvarház állt. A Korbach név (korábban "Corbach") a régi felnémet Curbechi névből ered ("pataknál választott hely"). Curbechit először 980-ban említi oklevél, amikor II. Ottó német-római császár Korbachot, Lelbachot és Rhenát a Corvey apátságnak adományozta. A városhoz csatolt többi helység korai lakottságáról is bizonyítékok vannak, ilyen például Wipperberg Lengefeld mellett.

Középkor és az újkor kezdete bélyegkép|right|300px 1188-ban Paderborn püspöke városi jogokat adományozott Korbachnak a Soest törvények szerint. Korbach a Köln-Lipcse és Frankfurt-Bréma kereskedelmi utak találkozásánál fekszik, a kézművesség és kereskedelem gyorsan fejlődött és a város virágzott. Az óváros hamarosan kicsinek bizonyult a lakosság befogadására. A kereskedők ezért két új városrészben telepedtek le, a Felső és Alsó Újvárosban, melyek a városhatárokon kívül feküdtek. Az óvárosban a Szent Kilián templom (Kilianskirche) épült fel a 14. században, az Újvárosban pedig a Szent Miklós templom (Nikolaikirche). 1377-ben az Ó- és Újváros egyesült és a két részt elválasztó korábbi határon felépült az egyesített város városháza, mely ma is áll.

1349-ben IV. Károly német-római császár – bár akkor még csak római király volt – meglátogatta a várost. Korbach csatlakozott a Hanzához, a Hanza-szövetség tagjaként először 1496-ban említik, mint a Hesse tartomány egyetlen Hanza-városát. 1414-ben befejezték a várost körülvevő kettős fal építését. Öt kapu őrsége vigyázta az idegenek érkezését: a Tränketor, a Dalwigker Tor, az Enser Tor, a Lengefelder Tor és a Berndorfer Tor. Ma már csak az Enser Tor áll.

A reformáció idején a város és az egész Waldeck grófság protestáns lett. Ma is Korbach nagyrészt protestáns, bár a 19. század elején nagyobb arányú katolikus népesség áramlott Korbachba. A várostól nyugatra eső települések viszont csaknem teljesen (Hillershausen) vagy nagyrészt (Nieder-Schleidern, Eppe) katolikusok.

A harmincéves háborúban Korbachnak óriási támogatást kellett adnia a városon átvonuló csapatoknak. Mikor a háború végetért, a város házainak csak a fele maradt lakható állapotban és a népesség 2600-ról 1100-ra esett vissza. 1664-ben hatalmas tűzvész pusztította el csaknem az összes lakóházat. A ma is látható favázas házaknak csak a fele épült a nagy tűzvész előtt. A kőből épült gótikus templomok és a korabeli raktárak kőépületei azonban épen maradtak.

Nieder-Ense Nieder-Ense helységről először 1010 körül maradt ránk oklevélben említés.

Legújabb története

Csak a 18. század végén indult meg lassú gazdasági fejlődés Korbachban. Az igazi robbanásszerű növekedés csak a 19. század végén következett be. Hozzájárult ehhez az új vasútvonal megnyitása Kasselbe 1893-ban. Louis Peter gumi- és gumiabroncsgyárat létesített Korbachban. A várost kikerülték a későbbi háborúk, beleértve a két világháborút is. A második világháború után a város népessége rohamosan nőtt, amit az magyaráz, hogy a korábbi német tartományok lakossága elárasztotta a várost.

A gumigyár határozza meg nagyban a város fejlődését a mai napig is. A gyár az iparág egyik meghatározó vállalatának, az Continental AG-nak egyik gyáregysége.

Politikai helyzet Városi tanács A 37 tagú városi tanács képviselőinek megoszlása a 2006. március 26-án megtartott választásoknak megfelelően:

SPD 13 képviselő CDU 12 képviselő FWG 5 képviselő Greens 3 képviselő FDP 3 képviselő REP 1 képviselő

Címer A címer a város 1236-ból származó pecsétjéből ered. Az emberalak Paderborn püspöke, aki 1188-ban városjogokat adott Korbachnak, esetleg utóda, Wildrand püspök, aki esküt tett a város népének hűbérurukként 1227-ben. Az említett pecsét nem sokkal később készült. Elterjedt az a hibás értelmezés is, hogy a személy nem más, mint Szent Kilián, a város védőszentje, de ez kevéssé látszik valószínűnek, mert az alak felismerhetően püspököt ábrázol.

A nyolcágú csillag – csak az alsó fele látszik – a waldecki címerek szokásos jelképe, ez az a terület, melyhez Korbach is tartozik, és ennek az az egyszerű oka, hogy a Schwalenberg-Waldeck grófok címeréből származik, akik a város uralkodói voltak a püspök hűbéreseként 1227-től. Az eredeti pecsétben azonban a csillag csak hatágú volt (ennek is csak a fele látszott). Ezt feltehetően azért változtatták nyolcágúra, hogy megegyezzen a grófi címerrel.

Testvérvárosok Avranches, Manche département, Franciaország, 1963-tól Waltershausen, Türingia, Németország 1990-től Pyrzyce , Lengyelország Vysoké Mýto, Csehország

Látnivalók Kilianskirche (1450) és Nikolaikirche (1460) gótikus templomok Öreg Állami Iskola (Alte Landesschule) (1579) Középkori pellengér Jó állapotban megmaradt városfalak és gyönyörűen restaurált Öreg Város Néhány középkori kőből épült raktár. Az éjjeliőr ("Nachtwächter") bronzszobra a sétálóutcában Az Arany Ösvény (Goldspur), útvonal az érdekesebb aranybányászathoz kapcsolódó helyekhez és az Eisenberg aranybányászata. Nieder-Ense temploma, épült 1130 és 1140 között, Josias Wolrad Brützel barokk oltárával 1700 körülről. Látogatható aranybánya, mely a középkori aranybányászok életét és munkáját mutja be. Georg-Viktor-Turm (torony), 24 m magas, kiváló kilátással az Uplandra, az Ederberglandra és az Eisenbergen épült vár romjaira.

Fesztiválok Kiliansmarkt (Kiliánvásár) Viehmarkt (szarvasmarha vásár) Altstadt-Kulturfest (Az Óváros Kulturális Fesztiválja) Mittelalterlicher Markt (Középkori Vásár) Weihnachtsmarkt (karácsonyi vásár)

Jegyzetek

Irodalom Stöcker, Hilmar G.: Niederense. Korbach : Stadtarchiv, 1978. 229 S. Waldecksche Ortssippenbücher ; 16

Fordítás

További információk

Korbach Goldhausen Arany ösvény

Kategória:Hessen települései Kategória:Hanza-városok