Az Állambiztonsági Minisztérium (Ministerium für Staatssicherheit, röviden Stasi, kiejtve stázi) a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonságért felelős központi államigazgatási szerve volt.
Története Szervezésének és működésének modelljét a szovjet Állambiztonsági Minisztérium (MGB, a KGB elődszervezete) szolgáltatta, hasonlóan más szocialista államok ugyanilyen célú szerveihez, amilyen Magyarországon az 1956-ban megszűnt Államvédelmi Hatóság volt. A kommunista állampárt, a Német Szocialista Egységpárt legfelsőbb vezetésének irányítása alá tartozott, vezetője mindig tagja volt a párt Központi Bizottságának, és szinte mindig a Politikai Bizottságnak is. Ezt fejezte ki a minisztérium mottója is: Schild und Schwert der Partei („A párt pajzsa és kardja”). A Stasi feladatai közé tartozott többek között az államhatár őrzése, a belső karhatalmi és a különféle titkosszolgálati feladatok ellátása, így különösen a belső politikai elhárítás, vagyis a politikai rendőrség működtetése.
Működése Az Állambiztonsági Minisztérium 1950. február 8-án alakult meg, közvetlenül ezután megkezdődött egy országos lefedettségű megfigyelőhálózat kiépítése. A működése egészen az 1989-es rendszerváltásig tartott. Nagyjából 91 000 főállású és mintegy 180 000 nem hivatalos munkatárs dolgozott a titkosszolgálatnak. Az országban 15 helyen volt területi igazgatósága, 1980-ban 3 072 alkalmazottal a rostocki volt a legnagyobb. Egyszerre volt politikai titkosszolgálat és büntetőjogi nyomozó szerv. A kelet-német lakosság körében az eltérő véleményűek ellen célzottan lépett fel, gyakoriak voltak az alattomos megfigyelési, kihallgatási módszerek. A Stasi azt is megtehette, hogy egyszerűen letartóztathatta az embereket, és ezáltal nyomást gyakorolt rájuk. A közel 200 ezer nem hivatalos munkatársuk kémkedett munkatársaik, barátaik és szomszédjaik után. Ezek a besúgók jelentéseket készítettek a Stasi részére. A megfigyelésekkel bárki szembesülhetett, elég volt, ha valaki csak kicsit más volt, mint a többség (pl. nyugati zeneszámot hallgatott).
A NDK utolsó heteiben a Stasi alkalmazottai több ezer aktát téptek szét, hogy eltüntessék a nyomokat. A későbbiekben megpróbálták ezeket feldolgozni. A sokszor kézzel összetépett darabok összepasszítása több száz évet venne igénybe, ezért számítópes programmal próbálkoztak. 2007-ben első lépésként a 16 000 zsákból 400-at próbáltak összerakni, azonban évekkel később is csak 23 készült el. 702 584 darabot sikerült A4-es lapokká összeállítani.
Levéltára (BStU) Az egykori állambiztonsági szolgálat iratanyagát a BStU (Bundesbeauftragte für die Unterlagen des Staatssicherheitsdienstes der ehemaligen Deutschen Demokratischen Republik) őrizte 1991–2021 között. 2021-ben az intézmény beleolvadt a Bundesarchivba (szövetségi állami levéltár), anyaga - törvény szabályozás szerint - továbbra is hozzáférhető és kutatható.Cseh Gergő Bendegúz: Auf Wiedersehen, BStU! Egy legendás intézmény hagyatéka; in: Betekintő, 2021/2. Több mint 111 kilométernyi aktányi anyag, és több mint 1,7 millió fénykép, csakúgy mint filmek, hangfelvételek és mikrofilmek maradtak fenn.
Magyarországi tevékenysége A keletnémet állampolgárokat külföldön is megfigyelték, így Magyarországon is. Mivel egy időben a keletnémetek nagy számban jöttek Magyarországra nyaralni (ami sok esetben a nyugatnémet rokonaikkal való találkozásra is szolgált), ezért 1963 után a Stasi külön operatív egységet állított fel. Az operatív csoport tagjai Budapest mellett főleg Siófokon tartózkodtak. A magyar és a keletnémet szervek 1958-ban írtak alá együttműködési megállapodást.
Jegyzetek
További információk John O. Koehler: Stasi. A keletnémet titkosszolgálat feltáratlan története; ford. Czapp Erzsébet; Hamvas Intézet, Bp., 2005 (Arc és álarc) Anna Funder: Stasiország; ford. Őri Péter; Reader's Digest, Bp., 2011 (Életek és sorsok) Werner Stiller: Az ügynök. Életem három titkosszolgálatnál; ford. Malyáta Eszter; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2011 Anna Funder: Stasiország; ford. Daróczi Péter; Európa, Bp., 2014 Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon. A keletnémet és a magyar állambiztonság kapcsolata, 1955–1989; Jaffa, Bp., 2015 Slachta Krisztina: Megfigyelt szabadság. A keletnémet és a magyar állambiztonsági szervek együttműködése a Kádár-kori Magyarországon, 1956–1990; Kronosz–ÁBTL, Pécs–Bp., 2016http://real.mtak.hu/63315/1/A_mult_jovoje_GyGy_kotet_tan_p_385_396_u.pdf Slachta Krisztina: A múlt jövője. A berlini Stasi-iratokat őrző levéltár, a BStU jövőjére vonatkozó tervek, elképzelések, viták; in: Sed intelligere. Tanulmányok a hatvanöt éves Gyarmati György tiszteletére; szerk. Slachta Krisztina, Bánkuti Gábor, Vonyó József; Kronosz, Pécs, 2016 Slachta Krisztina: "Rokonlátogatók". A magyarországi németek kapcsolatainak állambiztonsági ellenőrzése. Egy ellenségkép története. Elemzés és források; Kronosz–ÁBTL, Pécs–Bp., 2020 (ÁBTL monográfiák)
Kategória:Kommunista titkosszolgálatok Ministerium fur Staatssicherheit Kategória:Német Demokratikus Köztársaság Kategória:Hírszerző szolgálatok Kategória:Minisztériumok Kategória:Hírszerzés a hidegháborúban Kategória:1950-ben alapított szervezetek